Kevesek kiváltsága: itt nyaralnak a kiégett pesti karrieristák

Őrtilostól Drávaszabolcsig százhúsz kilométeren, húsz kilométerenként hét táborhelyen pihenhetnek meg a fáradt vizitúrázók. A víz hihetetlenül gyors folyású, akár hét kilométert is megtesz óránként, miközben a táj sohasem egyforma. Ez utóbbi rendkívül változatos állatvilágot vonz a környékre: a magyarországi halfajok kétharmada mellett az ártéri madárvilág képviselőit is felvonulnak, köztük szürke gémek, nagy kócsagok, jégmadár és az ország legnagyobb populációját képviselő rétisas. A rövidebb élményekre vágyók választhatnak egynapos evezéseket, míg a bátrabbak akár a hosszabb, Mura-Dráva vízitúrákat is kipróbálhatják, ahol gyakorlatilag érintetlen területeken evezhetünk végig.

Évente 1 200 vizitúra engedély adható ki a teljes szakaszra, ám ezt nem mindig szokták kihasználni a kajakozás, a kenuzás és a természet szerelmesei. Általában hét-nyolcszáz jelentkező van egy évben, ami idén kevesebb, 600 főt jelent. Ehhez hozzáadódnak az egynapos evezések résztvevői, akik körülbelül négy-ötszáz túrázót tesznek ki évente, akik nem tartoznak bele az 1 200 fős keretbe, ami csak a teljes szakaszon végigevezők számára előírás. A létszámcsökkenés részben arra vezethető vissza, hogy a turisták egyre inkább a kényelmet keresik, hiányolják például a wifit, miközben térerő sincs sok helyen. Ezzel szemben a többség pont a nomád körülményeket és a térerő-mentességet szereti. Főleg a nagyvárosokból, Budapestről érkezőkre érvényes ez, akik örülnek annak, hogy erre a pár napra kiszakadhatnak a mindennapi pörgésből, természetközelben vannak, távol a világ zajától. Ők így töltődnek fel, ahol a fő vonzerő a vadregényes táj, a nemzeti park

– mondta el a HelloVidék kérdésére Schulcz Andrea, a Duna-Dráva Nemzeti Park ökoturisztikai referense.

A Dráva szerelmesei között rengeteg a visszatérő vendég. A „komoly szándékúak” már január elején bejelentkeznek, így biztosítják maguknak a helyet. Ők vallják, hogy a vizitúra hatalmas szabadságot, hihetetlen felszabadult érzést jelent. Ráadásul garantáltan kikapcsol a hétköznapok rohanásából és a pénztárca szempontjából is költségtakarékos nyaralási forma. A kenukat és kajakokat a szervezők biztosítják, nyaralóknak csak a sátrakat kell magukkal vinniük (a szállások a kiépített táborhelyeken lesznek) és az étkezésekhez az alapanyagot (ezekből a kijelölt tűzrakóhelyeken készíthetnek ételt).

A táborhelyeket a Duna-Dráva Nemzeti Park tartja fenn, és akad köztük olyan is (kettő helyen Őrtilostól Drávaszabolcsig), ahol a zuhanyzási lehetőség is adott. A közeli települések vállalkozói pedig szolgáltatásokat kínálnak a turistáknak: van, ahol friss tejet, máshol frissen sütött kenyeret kaphatnak, míg néhány baranyai állomáson adott a lovastúrázás lehetősége.

A vizitúrák időpontját a Duna-Dráva Nemzeti Parknál lehet foglalni, ám miután határfolyóról van szó, a megyei illetékes rendőrkapitányság engedélyére is szükség van a vadvízi evezéshez. A turnusok június elsején indultak és egészen szeptember közepéig van lehetőség a túrákra, amelyek a Dráva teljes somogyi és baranyai szakaszát érintik. Ma már akadnak olyan kirándulók is, akik saját eszközökkel és felszereléssel érkeznek. A szabályok természetesen rájuk is vonatkoznak – tájékoztatott Komlós Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park marketing és kommunikációs menedzsere.

Hozzátette, hogy nem csak a Dráván, hanem a Duna folyón is kenuzhatnak a vadregényes táj szerelmesei: Gemencen és a Vén-Dunán négyszemélyes túrakenukkal nyolc kilométert tehetnek meg a túrázók. Ez körülbelül három óra alatt teljesíthető. Emellett vízre szállhatnak a Béda-Karapacsa (a Duna magyarországi alsó szakaszának kiemelkedő értékét képviselő vizes élőhelye) különleges területén is; ez a vízfelület egykor a Duna főága volt, ami a folyószabályozás után vált mellékággá. Egy keskeny csatorna kapcsolja össze a Dunával, azonban sodrás nincs rajta. Nyugodt víztükre és vadregényes partja a vízimadarak paradicsoma.

Közben hetente indul a Dráván a sétahajó Drávaszabolcsról és Barcsról. Másfél órás, több órás vagy akár egész napos hajóbérlés is vonzza az ökoturistákat, ám mégis a szolgáltatásokkal egybekötött utazások a leginkább vonzóak. A HelloVidék megtudta, hogy évente több ezren szállnak szívesen hajóra, hogy így fedezzék fel az Európa Amazonasaként is ismert, érintetlen tájat.

A drávai vízi turizmus fellendülésén dolgozik a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is, akik az idei év első negyedévében zártak egy közös horvát-magyar projektet, amelyben a folyó felméréséhez szükséges modern eszközök (például szonár, GPS-ek, motorncsónak) beszerzését követően befejeződött a Dráva hajózási útvonalának szonár rendszeres, részletes felmérése. A meder felmérési munka során közel kétszáz kilométeres hajózási útvonalon vizsgálták a folyó vízi útjának használhatóságát, a biztonságos vízi közlekedést, valamint az itt veszélyt jelentő, mederfenéken lévő természetes és mesterséges akadályokat is.

A szakemberek így pontos képet kaptak a meder mélységi viszonyairól, morfológiájáról. Elkészült egy vízi turisztikát és hajóforgalmat könnyítő, digitális térkép, amelyhez applikációt is fejlesztettek. Ez utóbbi nem csak a Dráván való eligazodást segíti, de tartalmazza a Dráva menti magyar és horvát oldali turisztikai látnivalókat, gasztronómiai és szálláslehetőségeket, a környékbeli kerékpárutakat és a biztonságosan hajózható útvonalat is. A rendszert most nyáron vizsgázik, amitől a folyómenti gazdasági élet és turizmus fellendülését várják.