Itt vannak az ország legveszélyesebb közútjai: őrület, mennyien karamboloznak itt

A balesetek többsége most is lakott területen belül következett be és még mindig a gyorshajtás (a sebesség nem megfelelő alkalmazása az út- és a forgalmi viszonyokhoz képest), illetve az elsőbbségi jog elmulasztása áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a közlekedési balesetek legfőbb okai között 2019 első negyedéves adatait vizsgálva. Ezek mellett az irányváltoztatás, haladás és kanyarodás szabályainak megszegése, és a követési távolság be nem tartása, a figyelmetlenség és az előzés is „előkelő” helyen szerepel az okok listáján.

Az országos baleseti statisztikai adatok szerint az idei év első negyedévében összesen 3063 közúti közlekedési baleset történt az országban, 32-vel több, mint az előző esztendő ugyanezen időszakában. A megyéket vizsgálva a legtöbb baleset tavaly Pest és Hajdú-Bihar megyében volt (339 és 212), idén viszont Pest mellé „felzárkózott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is (360 és 165 eset). A legkevesebb közlekedési baleset tavaly Nógrád megyében történt, szám szerint 50, amely idén is megőrizte ezt az elsőségét 56 esettel (ez csak kettővel jobb, mint a tolnai 58 közlekedési baleset).

Az utóbbi időben megnőtt a tehergépkocsi forgalom, főként román kamionok miatt. A statisztikákból világosan látszik, hogy körülbelül minden tizedik közlekedési balesetet tehergépkocsi okozza. A legtöbb közlekedési baleset a délutáni órákban, 12 és 18 óra között történik, de a délelőtt 7-12 óra igen kritikus, amikor leginkább a reggeli időszakban magas az esetek száma. Ezeket az adatokat folyamatosan monitorozzuk, és a baleseti helyszínekre, illetve jellemző napszakokra is igyekszünk dinamikusan reagálni: elsősorban több ellenőrzéssel és megelőzéssel

– magyarázta Horváth Zoltán, a Barcsi Rendőrkapitányság közlekedésbiztonsági osztályvezetője.

KATT! Horrortrélerek százait kapcsolták le a magyar autópályákon: nincs menekvés

A halálos balesetek száma országosan 21,6 százalékkal csökkent, Borsod-Abaúj-Zemplémben viszont az elmúlt év azonos időszakához képest 4 esettel több halálos kimenetelű baleset következett be. Hajdú-Biharban a tavalyi első negyedévi 15 halálos kimenetelű balesettel szemben 9-el csökkent az esetek száma.

A súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetek az év első negyedévében országosan kis mértékben emelkedtek (822-ről 842-re), leginkább Közép-Magyarországon (192-ről 246-ra) és a Dunántúlon (268-ról 288-ra). Míg az Alföldön és az ország északi részén a tavalyinál jóval megnyugtatóbb számokat mutatnak a statisztikák (372-ről 308-ra).

A közúti közlekedési baleset statisztikai adatait a rendőrkapitányságok folyamatosan küldik a KSH számára. Az öt oldalas dokumentumban kitérnek többek között a baleset időpontja, pontos leírására, az azt előidéző ok, környezeti viszonyok és a meghalt, illetve megsérült személyek és járművek számra, a közúttal kapcsolatos adatokra (út alakzata, útvonal típusa, forgalomirányítás módja, lejtviszonyok, a burkolat állapota, stb.), az okozó és a résztvevő járművek adataira, valamint a résztvevő személyek adataira (többek között a biztonsági eszközök használata, alkoholos befolyásoltság, járművezetői engedély, stb.).

Országos szinten csökkent az ittasan okozott balesetek száma, de még mindig gyakran találkozunk ittas sofőrökkel. Az alkoholos befolyásoltság szintjét tekintve az alkoholszonda legjellemzőbben 0,5 százalék és az alatt mutat értékeket, ami közigazgatási bírsággal jár együtt. Magyarországon 2013 óta a zéró tolerancia elve érvényesül a közlekedési ellenőrzések során, ha valaki ittasnak bizonyul a volán mögött

– magyarázta a szakember.

A közigazgatási bírság mértéke jelenleg 0,1-0,15 mg/l értéknél 30 ezer forint, 0,16-0,25 mg/l értéknél 100 ezer forint, míg 0,25 mg/l feletti értéknél minimum 30 ezer forint pénzbüntetés, járművezetéstől eltiltás és maximum két év börtön jár. A kötelező mértékű bírságok kiszabását a 156/2009. (VII.29.) kormányrendelet 11/D melléklete határozza meg.