Rengeteg autós fizethet dupla díjat: elég egy apró hiba, jön a csekk

Saját bőrén tapasztalta meg a Pénzcentrum olvasója a hazai kgfb-rendszer problémáit: egy kisebb, parkolási károkozás miatt - amit amúgy el is sunnyoghatott volna, ehelyett otthagyta a telefonszámát - majdnem duplájára emelkedett a kötelező biztosítási díja. Az igazságtalan gyakorlatra már az ombudsman is felhívta a figyelmet, Kozma Ákos szeptemberi jelentésében javasolta a szabályok megváltoztatását a pénzügyminiszternek. A Magyar Biztosítók Szövetsége a Pénzcentrumnak elmondta, a társaságokon múlik, hogyan építik be az ombudsmani ajánlásokat a saját díjszabásukba.

Csupán becsületes akart lenni a Pénzcentrum egyik olvasója, ám jóhiszeműségére keményen ráfizetett. Egy átlagos hétköznap reggel éppen késében volt, a helyzetet nehezítette, hogy a külső kerületben, ahol le szokta tenni az autóját - vidékről jár a belvárosba dolgozni, de odáig nem megy be - már elég kevés volt a szabad parkolóhely.

"Hét óra után mindig ez van, vadászni kell a helyeket, ezért is bosszantott, hogy egy bekapott sorompó és egy útépítés miatt késésben voltam. Megörültem, amikor megláttam egy üres parkolóhelyet, gyorsan be is akartam állni - párhuzamosan. Ám a nagy kapkodásban nem figyeltem oda, és meghúztam az előttem parkoló kocsi hátsó lökhárítóját. Igazából nem keletkezett akkora sérülés - az én kocsimon nagyobb lett a kár, az ajtó és a sárvédő is sérült -, de nem akartam csak úgy otthagyni. Én sem lennék boldog, ha valaki csak úgy elmenne, ha meghúzza az autómat. Úgyhogy otthagytam a számom a szélvédőn" - mesélte a lap olvasója. Pár órán belül fel is hívta az autó tulajdonosa, akivel aznap délutánra beszélt meg találkozót.

"Nagyon rendes volt az úr, még meg is köszönte, hogy ilyen becsületes voltam. Már a telefonban is mondta, hogy akkor töltsünk ki egy betétlapot, ám én inkább ki akartam fizetni a kárt, hogy ne kelljen a bürokráciával foglalkozni, ő is mihamarabb meg tudja csináltatni az autóját. Egy elemet lefényezni kb. 30-40 ezer forint, én ajánlottam neki egy 50-est, annyiból biztosan meg lehet csinálni, és akkor kvittek vagyunk. Ám ő ragaszkodott a betétlaphoz, így végül kitöltöttük. Mint utóbb kiderült, jobban jártam volna, ha még egy kicsit erősködöm a pénzzel..." Ugyanis a kárbejelentést követően levelet kapott a biztosítójától, amelyben értesítették, hogy visszasorolták a bonus-malus fokozatát, így pedig magasabb díjat kell fizetnie a kötelező biztosításra. Majdnem duplaannyit, mint amit a károkozás előtt fizetett. "Eddig 54 ezer forint volt az éves díjam, most a biztosító ezt megemelte 96 ezerre. Egyetlen kisebb károkozás miatt: tényleg, csak a lökhárítón sérült meg a fényezés.

Az ombudsman szerint sem kerek a rendszer

Szeptember közepén az alapvető jogok biztosa is aggályokat fogalmazott meg a hazai kgfb-rendszerrel kapcsolatban. Kozma Ákos ombudsman a Magyar Autóklub panasza nyomán vizsgálódott, a szervezet a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma jelentése szerint

a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.

Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére. Megállapította, hogy sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kgfb-re vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését.

Megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe.

A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését - áll Kozma Ákos jelentésében. Ezzel egyidőben felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet módosítását.

A cikk folytatását itt lehet elolvasni.

Címlapkép: Getty Images