Tűzvész a magyar erdőkben: szinte hihetetlen, hány ilyen eset van évente

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság FIRELIFE – magyar erdőtűz-megelőzési és képzési programja általános céljaként a hatékony, proaktív és folyamatos erdőtűz-megelőzési erőfeszítések fokozását tűzte ki Magyarországon. Hogy hogyan? Úgy, hogy célzott információkat és üzeneteket nyújtson naprakész kommunikációs keretterv alapján, miközben a célcsoportokat is bevonja egyfajta személyes kapcsolattartással. Nézzük az elkészült magyar erdőtűz-megelőzési kommunikációs program számait:

• 250 ezer szórólap és információs lap;
• 5 millió prospektus és szórólap (amelyek erdőtüzekkel kapcsolatos információkat tartalmaznak);
• 36 500 oktatókönyv;
• 31 tévés és 11 rádióinterjú készült;
• 25 cikk jelent meg az erdőtűz megelőzéséről, amelyeket 875 különböző online platform idézett;
• a projekt munkatársai 59 000 emberrel vették fel a kapcsolatot közvetlenül;
• 60 eseményen vettek részt, összesen 117 rendezvénynapon;
• körülbelül 32 ezer gyermek fejezte be a projekt innovatív erdőtűz megelőzési kalandösvényét;
• 2000 tájékoztató tábla;
• 73 000 plakát;
• 950 tisztviselő vett részt a projekt során szervezett képzéseken.

A projekt eredményei szerint ez a fajta célzott, és azonnali kommunikáció hatékonyan csökkentheti az erdőtüzek számát. Ennek érdekében tanfolyamokat szerveztek többek között pedagógusoknak, szociális munkásoknak és tanyai gondozóknak, valamint erdőtűz-megelőzési szakértőknek, köztük erdészeknek, természetvédelmi szervezetek munkatársainak, tűzoltóknak, ahol megjelent az együttműködések javítása is. És akkor jöjjön néhány megdöbbentő az adat:

• az erdőtüzek 99 százalékát emberi tevékenység okozza Magyarországon;
• a helyreállítás akár 100 évig is eltarthat;
• minden professzionális erdőtűz-megelőzésre fordított euró százat ér.

Az erdőtüzek száma és az erdőtüzekben égett területek nagysága a projekt eredményeként csökkent Magyarországon. De lássuk az adatokat! Míg a 2012-es évben az átlag 5 hektár/erdőtűz volt, addig 2018-ban már csak 1 hektár/erdőtűz keletkezett. A 2012-től 2018-ig tartó tavaszi tűzszezonban a tűzveszélyes napokra jutó tűzszám nem kevesebb, mint 30 százalékkal csökkent, míg az égett terület 70 százalékkal lett kevesebb. A nyári tűzszezonban az intenzitásarányokból szintén egyértelműen csökkenő tendencia látható, mind a tűzesetek száma, mind az égett terület tekintetében: előbbi 30 százalékos csökkenést mutat, míg utóbbi 90 százalékkal esett vissza.

De ez nem minden: a jobb együttműködés révén javult a tűzoltás rendszere Magyarországon, ami rugalmasabban és gyorsabban működik, az EU Közös Kutatóközpontja (JRC) által kiszámított erdőtűz-indexek felhasználásával. Ráadásul naponta frissített tűzvédelmi térképek is elérhetőek. Egy ellenőrzőlista is készült az tűzoltó rendszerek, az érintettek bevonására szolgáló eszközök és innovatív módszerek kifejlesztésére, amelyek mindegyike másolható és hasznos más erdőtűzproblémákkal küzdő országok számára. Az erdőtüzek megelőzése emellett hozzájárul a nemzeti és az EU célkitűzéseinek megvalósításához, beleértve az élőhelyirányelvet, ami azokra a negatív hatásokra reagál, amelyeket a tűz okozhat az élőhelyekre és fajokra.

A projekt nem csak csökkentette az erdőtüzek számát, hanem megtakarítást is eredményez a tűzoltási és az élőhely-helyreállítási költségek megtakarításában. A megelőzés ugyanis lényegesen olcsóbb, mint az erdőtüzek elleni küzdelem, de az újjáépítés költségei is ennek a dupláját is jelenthetik. Elveszhetnek az erdőterületek rekreációs funkciói, akár több évre. Ez nemcsak az erdőgazdálkodókat, hanem a helyi lakosságot is hátrányosan érinti. Kedvezőtlen időjárási körülmények között a növényzet és az erdőtüzek egészségre veszélyes légszennyezést okozhatnak, nagy részecskekoncentrációval, ezért az erdőtüzek csökkentése az egészségnek is kedvez

– tájékoztatta az Európai Bizottság a HelloVidéket.

De nézzük a számokat! Az erdő megújítása egy erdőtűz után hektáronként körülbelül 2 000 euróba kerül, a sérült fa értéke pedig akár 2000-3 000 euró is lehet hektáronként. Egy egynapos tűzoltás (emberek mozgósítása, buldózerek, tűzoltóautók, teherautók, felszerelések, helikopterek) költségei nyáron nagy területen meghaladhatják a 100 ezer eurót. Ezért minden, az erdőtűz-megelőzésre fordított 1 euró akár ezerszeresen jön vissza. Ezt azonban nehéz számszerűsíteni, mivel mind a felmerült károkat, mind pedig az el nem vetett károkat magában foglalja.

A FIRELIFE – magyar erdőtűz-megelőzési és képzési programot az Európai Unió is elismerte, mint az egyik legjobb természeti, környezeti és éghajlat-politikai projektet. Az ehhez kapcsolódó LIFE-díjat Európa legnagyobb éves környezetvédelmi rendezvényén, az úgynevezett Zöld Héten adták át, ahol három különböző kategóriában díjazták a nyerteseket: Szlovénia (Természet), Portugália (Környezetvédelem) és Magyarország (Klíma Akció), emellett az új koronavírus-járványhoz való sikeres alkalmazkodás elismeréseként egy olasz projekt kapott különdíjat.

A LIFE-díjak inspiráló nyertesei és döntősei megmutatták, hogy léteznek megoldások a biológiai sokféleség csökkenésének, az éghajlatváltozásnak, az erőforrások szűkösségének, sőt az egészségügyi vészhelyzeteknek a bolygón történő kihívásaira. A LIFE projektek ötvözik a technológiát, az innovációt, a szakértelmet, az együttműködést, de mindenekelőtt az elkötelezettséget az intelligens megoldások megvalósítása érdekében. Ezeket az egyedi sikertörténeteket az egész Európai Unióban gyorsan és nagyságrendileg meg kell ismételni annak érdekében, hogy az unió elérje ambiciózus „zöld célkitűzéseit

– hangsúlyozta a hozzánk eljutatott anyagban Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, az óceánokért és a halászatért felelős európai biztos.

Címlapkép: Getty Images