Bakancslista: 5 megye titokzatos szent kútja, aminek mi is a csodájára járhatunk

Hazánkban, ki gondolná, jenlenleg 6505 vízfakadást tartanak nyilván valamilyen formában, amelyből mintegy 3534 forrás élvez természeti oltalmat - védett természeti terület részeként - vagy ex lege védett természeti emlékként. Ezen források többnyire turistautak mentén, vagy városok, települések lakott településrészein találhatóak.

Most olyan forrásokat gyűjtöttünk össze, amelyekhez csodás gyógyulások és misztikus legendák kötődnek. Vizüknek nemcsak gyógyító erőt tulajdonítanak, de a környező táj miatt is érdemes meglátogatni, és persze, ha már ott járunk, hörpinteni is muszáj lesz csodatévőnek tartott vizükből!

Jó tanács: a flakont vagy az üveget otthon ne hagyjátok! Engedjék tele, és vigyetek magatokkal a forrásvízből haza is!

Fontos azonban tisztában lenni azzal is, hogy nem minden forrás vize iható

Vannak olyanok, amelyek bakteriológiailag nem alkalmasak emberi fogyasztásra. Más források vizét azok kémiai összetétele teszi emberi fogyasztásra alkalmatlanná. Bizonyos források vize csak olyan mértékben szennyezett, hogy azt csupán gyermekek számára tartják alkalmatlannak. Számos forrás vízminőségét rendszeresen ellenőrzik a szakemberek. Tehát minden esetben, ha forrás környékén túráztok, érdemes tájékozódni a víz minőségéről is.

Vizében Szent Annát látta a kisded Máriával - Hercegszántó (Bács-Kiskun megye)

A Kossuth Lajos utca északkeleti végén Hercegszántót elhagyva – a régi várme­gyei úton, a falutól mintegy 700-800 méterre – gondosan ápolt környezetű útszéli kőkereszt magasodik. Itt rátérve az Igali-főcsatorna partjához vezető, egyik oldalán facsemetékkel beültetett dűlőútra, jutunk a Vodica-Máriakert kegyhelyhez.

A hercegszántó-máriakerti kegyhely története kevésbé ismert a magyarok körében, a környéken élő sokácok (horvátok) viszont több mint másfél évszázada járnak ide. A hercegszántói elbeszélés szerint, a Mária-kápolna helyén hajdan egy nagy rét állt, ahol juhokat és teheneket legeltettek, és a vadicai kút vizéből itatták a jószágokat.

Történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten, az egyik imádságos életet élő férfi elment a kútra vizet merni. Amint fölé hajolt, hogy korsóját kötőfékén leengedje, a víz váratlanul hullámzani kezdett, majd hirtelen fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított: Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében. Azonnal visszament a többiekhez és elmondta nekik, hogy mit látott: Mindnyájan a kúthoz siettek, ám ők semmit. sem láttak. A férfi: elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit ő. Amikor otthon elmesélték a történteket, egyesek elhitték, mások nem. A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, mint az előző napon. Eszébe jutott, hogy másnap Kisboldogasszony napja lesz; és ekkor felötlött-benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával. Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet, ennek jeleként egy fűzfát ültettek azon a helyen. A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek.

- olvasható a Vodica-Máriakert legendájában.

Több csodás gyógyulás is történt eztán. 1838-ban szentelte fel Klobusiczky Péter Kalocsai érsek. és hivatalosan is kegyhelynek ismerte el.

A kápolna mellé, 1933-ban egy bajai polgár hálából - mivel vak kisfia meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett.

Egykor 106 gyógyulás mankót koboztak innen el - Máriagyűd (Baranya megye)

Máriagyűd, a több száz éves kegyhely ma már Siklós része, a Villányi borvidéken fekszik, szerényen meghúzódva a Tenkes hegy lábánál.

1006-ban Szent István által alapított bencés szerzetesek a legenda szerint egy Mária szobrot találtak Gyüd falu forrása mellett. II. Géza király 1148-ban templomot épített a helyre, ahol elhelyezték a szobrot. 1537 után a templom református lett, a törökdúlás után, 1543-ban pedig a szobor elveszett, a templom elnéptelenedett. 1687-ben azonban sorozatos Mária-jelenések arra biztatták a híveket, hogy szerezzék vissza a templomot, amelyet két év múlva vissza is kaptak. 1706-ban újabb Szűz Mária-jelenésekről számoltak be.

1788-ban az osztrák császár bezáratta a kegyhelyet. A jegyzőkönyv szerint 106 a gyógyulás emlékeként otthagyott mankót koboztak akkor el.

A szigetközi szent helye - Máriakálnok (Győr-Moson-Sopron megye)

Máriakálnok ősi búcsújáró hely, a Szigetköz egyik legismertebb települése. Mosonmagyaróvártól keletre, 5 km távolságra fekszik. Mosonmagyaróvárral 1928 óta vashíd köti össze a Mosoni-Dunán.

A búcsújárás kezdete a XVI. század közepére nyúlik vissza. A szentkút első buzgó tisztelője és gondozója egy kálnoki halász volt, aki a legenda szerint a Duna hullámai között egy - hársfából faragott - Mária-szobrot talált. A szobor tiszteletére egy kis kápolnát, magának pedig egy remetelakot épített. Ettől kezdve évszázadokon keresztül remeték gondozták a kegyhelyet. A szomszédos földesúr, gróf Viczay János 1663-ban a Szűz Mária iránti tiszteletből egy nagyobb kápolnát építtetett. A feljegyzések szerint a búcsújárás a XVIII-XIX. században virágzott itt.

1873-ban a Szentháromság vasárnapi búcsú után az oltáron felejtett égő gyertyáktól támadt tűzvészben az egész kápolna leégett, csupán Szűz Mária és a kis Jézus szobra maradt sértetlen. E csodás körülmény tovább növelte a kálnoki Mária-tiszteletet. A hívek és Zalka János győri püspök adományából újjáépített kápolnát 1874-ben szentelték fel. Megújult a kegyszobor is: a szobrokat megkoronázták, Mária jobb kezébe ezüst kormánypálcát tettek, s ruhába öltöztették.

A Szentkút egykor a kápolna közepén állt. Később vizét kivezették, hogy a búcsúsok könnyebben hozzájussanak. A forrásvizet elsősorban szem- és lábfájás ellen tartották hasznosnak.

Számtalan gyógyulás történt, amelyek naplószerű történetét a kapucinos szerzetesek jegyeztek fel Mosonmagyaróváron.

A 19 éves lány mozgássérült lány csodája - Pilisszentkereszt (Pest megye)

Pilisszentkereszt főútjáról kell elfordulni egy kisebb, felfelé emelkedő meredek utcába, amelynek az elején zsákutcára figyelmeztető tábla látható, ugyanis az utca végén már az erdő következik. Az erdei út vezet a híres Szentkúthoz.

Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szent kút tisztelete az 1860-70-es évektől kezdődött. Több csodát is tulajdonítanak vizének. Az egyik Erdei Matild története. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál. A csobánkai, 19 éves leány a pilisszentkereszti Szentkútnál csodálatos módon meggyógyult súlyos bénulásából, és felállt a kerekesszékből.

Egy másik történet szerint egy vak kisgyerek a kereszt felé nézett, és imádkozás közben hirtelen meglátott egy fehér galambot – amely maga, Szűz Mária volt fehér galamb képében -, és attól a pillanattól kezdve újra látott a fiú.

Az biztos, hogy a környéken élők gyakran látogatnak a Szentkúthoz és a kis kék kápolnához, ez látszik a rendezettségén, és persze mondják is a faluban, hogy sokan onnan hordanak vizet.

A vak huszár csodás gyógyulása - Vasvár (Vas megye)

A Vas megyei kisváros északi részén, egy bükkös erdőben található az a szent forrás, ahol a feljegyzések szerint 1860-ban mosakodott meg egy megvakult huszár, Horváth Ferenc, aki visszanyerte szeme világát.

Hálából Vasváron kápolnát építtetett, és a huszár maga is remete lett. A huszárkapitányt a helyiek később Szent Ferencnek nevezték el. Később ugyan megházasodott, de élete végéig gondját viselte a Szentkútnak és a zarándokoknak. Horváth Ferenc példája nyomán a szentkúti forrás vizéről úgy tartották, meggyógyítja a szembetegeket. Ezért is indult el a forráshoz a búcsújárás, ma is sok ezer zarándok keresi fel.

A vasvári forrás másik legendája szerint a török elől menekülő domonkos szerzetesek a város melletti erdőben, egy öreg fa odvában rejtették el kedves Mária-képüket. A török idők után visszatérve a fát ugyan megtalálták, de kép nem volt benne. Miután kivágták a fát, helyén forrás fakadt, melynek vizében látni vélték Mária képét. A hagyomány szerint a zarándokok azért jönnek a Szentkúthoz, hogy a forrás vizében meglássák Máriát.

Címlapkép: Getty Images