Bakancslista: 5+1 lenyűgözően szép magyar barlang, amit tényleg kár kihagyni

Sokunk számára a barlangok sötét, titkokat rejtő, sejtelmes helyek. A földalatti világtól való természetes tartózkodásunkat azonban hamar legyőzheti a kíváncsiság: pazar természeti képződményeket, kristálytiszta levegőt, és nem semmi kikapcsolódást rejtenek ezek a titokzatos üregek.

Magyarországon jelenleg több mint 3700 barlangot tartanak nyilván, közülük azonban csak 109 éri el a 200 m-t, és csupán 30 az 1 km-es hosszúságot. Barlangjaink függőleges kiterjedése sem jelentős: az 50 m-es mélységet 97 barlang éri el, s csupán három mélyebb 200 m-nél. Viszont az öt hazai nemzeti parkjaink - Aggteleki, Balaton-felvidéki, Bükki, Duna-Dráva és Duna-Ipoly Nemzeti Park - több barlangjában is lehetőségünk nyílik a föld alatti világ védett érték megismerésére. Soroljuk is, hol miért érdemes a föld alatt is szétnézni:

1. Ahol a mélyben csónakázhatunk: a Tapolcai-tavasbarlang

Az ország egyetlen tavasbarlangja, ahol tényleg, nem vicc, csónakázhatunk is. 1903-ban kútásás közben fedezeték fel, és elsőként, már 1912 óta villanyvilágítás mellett lehet körbenézni. A karsztvíz által kialakított barlangrendszer 270 méter hosszú szakasza járható be szárazon és vízen. A Tapolcai-tavasbarlang csónakázási szempontból tényleg egyedülálló, hiszen Közép-Európa-szerte sehol se találni hozzá hasonlót.

Az utóbbi években új fogadóépületet is kapott a tavasbarlang, ahol 10 termen át fedezhetjük fel a barlangok izgalmas, rejtélyes világát. A gyerekek kipróbálhatják a barlangász képességeiket, és a kivetítőkön 3D kisfilmek tájékoztatnak a barlangok kialakulásáról, formáiról, élőlényeiről. A föld alá amúgy a kiállítás megtekintése után mehetünk le, összesen 1,5 órát szánjunk a látogatásra.

Csónakázás közben gyönyörű kőképződményekben is gyönyörködhetünk aztán, és meg se fázunk, hiszen 18 fok körüli a barlang állandó hőmérséklete. A csónakkal járható szakasz közel 150 méter hosszú, igazából a gondot nem is a hosszúsága, hanem a barlang rendkívüli népszerűsége okozza.

2. A világon hozzá hasonló alíg létezik: Anna-barlang (Miskolc-Lillafüred)

Hazánk egyik különleges természeti értéke a lillafüredi Palotaszálló függőkertje alatt húzódó Anna-barlang, amely a világ három nagyközönség számára látogatható mésztufabarlangjának egyike. Az Anna- (Petőfi-) barlang üregeinek javát 1833-ban Stark András bányász vezetésével találták meg, amikor a hámori vasverők minél hatékonyabban kívánták felhasználni az itt fakadó bővizű forrásokat. Hamar népszerű turistalátványosság lett, Petőfi Sándor is megfordult itt 1847. július 8-án. A század második felére azonban a vashámorok bezárásával egy időben a barlang is feledésbe merült. 1912-ben nyitották meg újra, majd 1927-ben, amikor a Palotaszállót építették, újabb üregekre bukkantak. Ekkor vájták ki a mai bejáratot és vezették be a villanyvilágítást.

A barlang teljes hossza 568 méter, ebből 200 méter látogatható. Az itt fakadó források vizét Miskolc vízellátásánál hasznosították. A barlangban nemcsak szép mészkőalakzatok tekinthetők meg, hanem megkövesedett növények és lenyomataik is. A téli szezon kivételével egész évben látogatható, a turistáknak kiépített 380 méteres szakasz bejárása körülbelül fél óráig tart.

3. Különleges formájú cseppkövek birodalma: Szent István Cseppkőbarlang (Miskolc-Lillafüred)

A fokozottan védett Szent István-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re található. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett nyílik. Járatainak összhossza 1514 m, függőleges kiterjedése 101 m. A cseppkőképződményekben gazdag barlang teljes hossza 800 m, körülbelül a fele látogatható. Az István-barlang a különleges formájú cseppkövek birodalma.

A hegyoldalban több üreg is ismert, a későbbi István-barlangot is csak mint Kutya-barlangot tartották számon. A hagyomány szerint a lillafüredi Kálvária kápolna fölött nyíló lyuk akkor vált közismertté, amikor véletlenül beleesett egy kutya, és napokig tartó ugatására felfigyeltek a helyi lakosok. A tárlatvezetés időtartama körülbelül 30 perc. A barlangban a hőmérséklet egész évben tíz fok körüli, emiatt a látogatók számára ajánlott a megfelelő ruházat.

4. Ősemberek nyomában: a Baradla-barlang (Aggtelek)

A Baradla–Domica-barlangrendszer (a magyarországi részének a neve Baradla-barlang) Magyarország legrégebben kutatott, legismertebb, évszázadok óta látogatott cseppkőbarlangja. A Baradla-barlang, aggteleki szakasza -közismertebb nevén az "Aggteleki Cseppkőbarlang" -az Aggteleki Nemzeti Park illetve Magyarország talán legismertebb természeti jelensége.

Az Aggteleki-karszton több bejárat is nyílik. Hossza a Szlovákiában nyíló, vele egy rendszert alkotó, 5,3 kilométeres Domica-barlanggal együtt meghaladja a 25,5 kilométert. Természetes bejárata Aggtelek község határában, a messziről fehérlő magas sziklafal tövében található. A barlangot az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt az UNESCO 1995-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

Az egy órás Rövid-túrán a barlang legismertebb és az őskor embere által is már használt termein keresztül tekinthetjük meg lenyűgöző cseppkőképződményeit, és ismerhetjük meg a barlang históriáját. Ugyanis a barlang, illetve a bejárat előtere mintegy hétezer éve rövidebb-hosszabb ideig védelmet-menedéket nyújtott elődeinknek. Az ásatások során előkerült több ezer lelet legnagyobb része a csiszolt kőkorból való.

5. Csodabogyós-barlang, Balatonederics

A Keszthelyi-hegység 100 barlangja közül a legnagyobb a Balatonederics közelében található Csodabogyós-barlang, amelynek monumentális, -112 m szintkülönbségű ősi omladékos hasadékrendszerét a felfedezés, 1991 óta már 4 km hosszúságban sikerült feltárni. A kutatás mellett folyamatosan készült a barlang térképe is, amiből kiderült, hogy a járatok a szomszédos 340 m hosszú, -50 m mély Szél-lik barlangjáratait, 25 méternyire közelítik meg és közös légáramlási rendszert képeznek.

A Csodabogyós-barlang Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. Nevét egyébként a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta, amelynek itt találjuk északi elterjedési határát. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen 5200 m, mélysége -121 m (a barlangtúrák ennek a hossznak csupán töredékét érintik). Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik.

Egyes – az itt ismertetett túrák által is érintett – szakaszokon (Függőkert, Meseország stb.) dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt (cseppkövek, cseppkőzászlók, stb.) találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.

6. Végezetül egy remek balatoni túratipp: a gyenesdiási Vadlány-lik

Magyarországon több úgynevezett vadlány lik - másként vadlánlik - is található, főként a Balaton-Felvidéken. A "szemléletes" népi elnevezés olyan barlangüregekre, illetve barlangnyílásokra utal, melyek egykor alkalmasak lehettek az emberi használatra, többek között arra, hogy menedéket nyújtsanak. Az egyik leghíresebb magyar vadlány barlang a Balaton mellett, Gyenesdiásnál található. A Vadlánliknak nevezett nyílás a Ló-hegycsoport egyik oldalából nyílik, amúgy egy dolomitbarlang. További érdekessége pedig, hogy a 19. és 20. század fordulóján titkos pálinkafőzőnek adott otthont.

Gyenesdiás szélén, a fokozottan védett területen található Tücsök-domb nyugati peremén, fenyőerdőben van a bejárata. A könnyű erdei sétával elérhető barlang szabadon, utcai ruhában látogatható. Gyenesdiásról a sárga sáv jelzésű turistaúton közelíthető meg. A jelzett turistaútról táblával jelölt ösvényen lehet eljutni a bejáratához.

Címlapkép: Getty Images