Bakancslista: 5 misztikus várrom Nógrádban, amit vétek kihagyni

Vártúra-ajánlónk első állomásaként pár hete Magyarország egyik legszebb és legnépszerűbb idegenforgalmi régiójába látogatunk el: a Balaton-felvidékre. Most pedig az ország másik szeglete, egy jóval kevésbé felkapott vidék, Nógrád következik: egyike (Csongrád mellett) azon megyénknek, ami a szláv grad szó révén már a nevében is hordozza a várakat.

Amíg azonban Csongrádban már nyoma sincs a névadó Cerni grad-nak, azaz Fekete várnak, Nógrádban megvannak a Novi grad (Újvár) romjai, és találni még jó pár hozzá hasonlatos történelmi látnivalót. Mivel viszonylag közel van Budapest, a fővárosból kimozdulni vágyók számára is remek hétvégi túracélpontokat találni:

Nógrád az a magyar megye, amit mostanság messzire elkerülnek a külföldi turisták, és ahol most is, gazdasági mutatók tekintetében legalábbis, kisért a bányászmúlt. Az egyik legkevésbé felkapott megyénk, holott természeti, tájképi értékei páratlanok: a Cserhát szelíd dombjaitól a Karancs–Medves vulkáni rögein át a Mátra hegység tölgyes-bükkös erdeig terjednek, az Ipoly menti Nógrádi-medencéről nem is beszélve. Lenne tehát hová túrázni!

Lássuk is, íme a vidék bakancslistás várai:

A boszorkányok műve: Hollókő vára

A Nógrádi falu, Hollókő önmagában is megér egy tavaszi kirándulást! Magyarország egyetlen olyan faluja ugyanis, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A 17–18. században kialakított palóc falu a népi építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.

Ha már arra járunk, akkor Hollókő fölé magasodó, komor, sötét várromhoz is érdemes felgyalogolni. A Szár-hegyen magasodó várrom története egészen a 13. századig nyúlik vissza. Legendája szerint azonban az ördög és egy boszorkány műve, akik egy szépséges lányt mentettek ki Kacsics András karmai közül úgy, hogy annak várát kőről kőre hollófiakkal hordatták át erre a hegyre.

A vár az évszázadok során többször gazdát cserélt, Csák Máté, Károly Róbert, Széchenyi Tamás, a husziták vezére, Giskra is birtokolta. Sokat huzakodott a vidéken magyar és török is, ám I. Lipót 1711-ben, a Szatmári békekötés után leromboltatta. A romvárat részlegesen felújították, 1996 óta látogatható, 30 éves felújítási munkák után. A dombtetőre keskeny út vezet az ófaluból, kellemes sétával megközelíthető. A külső várudvaron, ahova csak felvonóhídon lehetett egykor bejutni, sok kincskeresőt vonzott egykor a sziklába vájt ciszterna, ahova a monda szerint Csák Máté és a törökök is sok kincset rejtettek el. A vár vastag, hűvös falai között a vár első urát és családját bemutató panoptikum, 11-16. századból származó fegyvereket kiállító fegyverterem és meghitt hangulatú várkápolna várja a látogatókat.

De a legizgalmasabb mégis az a kilátás, amely a toronyba felkapaszkodva elénk tárul, a Cserhát lankáival és a falu kedves panorámájával.

A reneszánsz kor luxusa - Nógrád vára

A Börzsöny belsejében magasodik a táj fölé a híres nógrádi vár. A 11. században építették, így ma hazánk legrégebbi szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára. Az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza.

Az évszázadokon át királyi kézben lévő birtokot Árpád-házi IV. (Kun) László adományozta a Váci egyházmegyének. A fennsík egyik sarkában – mély szárazárokkal elkerítve – létesült a belsővár, melynek jelenleg igen csonka maradványokban látható épületeit a 15. század második felében emeltette Báthory Miklós váci püspök. Ebben az időszakban készült el az a nagyméretű, három emelet magas öregtorony is. A korabeli feljegyzések szerint a magas lakótorony mellett reneszánsz díszítéssel, minden kényelmi berendezéssel ellátott palotaszárnyat alakított ki Jacobus Tragurinus dalmáciai építőmester, de megfordult a nagyszabású munkálatokon Hunyadi Mátyás király udvari építésze, Giovanni Dalmata is. Az építkezések végét az 1483-as évszámmal jegyzett, sárkányos, farkasfog díszítésű Báthory-címer jelzi, amit a feltárás alkalmával találtak a belsővár feltöltődött árkában. A külsővár védelmét eleinte ágyúrondellák, majd a 17. századtól kezdve óolasz típusú bástyák látták el.

1544-ben a közeledő törökök elől megfutamodott a helyőrsége, visszafoglalására csak kerek ötven esztendő múltán került sor. Az Oszmán Birodalom csapatainak második megszállása 1663 őszén történt, amikor 27 napi ostrom után voltak kénytelenek feladni posztjukat a királyi zsoldosok. Az 1685. évnek egy nyári viharában villám csapott a belsővár magas öregtornyába, felrobbantva az ott tárolt puskaport. Az óriási robbanás teljesen megsemmisítette a belsővárat, ezzel gyakorlatilag védhetetlenné téve azt. Ezzel katonai jelentőségét végleg elvesztette.

1997-ben részben helyreállították, így igazi kuriózumként csodálható meg, emellett gyönyörű panorámát nyújt a környékre.

A törökök csalafinta tervvel vették be -Salgó vára

Itt állt Salgó... az éghez oly közel,
És benne mégis a pokol tanyázott.
A századoknak döntő lábai
Elgázolák rég e vár tornyait.

- idézet Petőfi Salgó című verséből, amelyre egy tábla is emlékeztet a vár alatt.

A költő 1845 nyarán járhatott Salgó várában, ami Salgótarján, pontosabban Salgóbánya felett, a Medves-fennsík egy 625 méteres vulkáni csúcsát dísziti. Aki felmegy és körbenéz, csodás panorámában gyönyörködhet, aminek része a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Bükk, sőt jó időben még a Magas-Tátra gerince is felfedezhető.

A Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették valamikor a tatárjárás után. A törökök ostromát nem kerülhette el. Az elfoglalásáról egy monda is kering, miszerint 1554 őszének egyik reggelén a várbeliek felfedezték a szomszédos hegytetőn egy hatalmas ágyú sziluettjét. Nemsokára megérkezett a törökök követe, aki tudtukra adta, hogy ha nem adják meg magukat önként, Kara Hamza bég szétlövi a várat a gigantikus fegyverrel. Ellenkezésnek nem lett volna értelme, így a várat átengedték az ellenségnek. Később, a kivonuláskor fedezték fel, hogy az „ágyú” valójában csak egy kerekekre rakott jókora fatörzs volt. 1593-ban sikerült csak kiűzni őket, de addigra az épület állapota leromlott, és stratégiai jelentőségét is elveszítette.

Pusztulását a Habsburg várrombolás okozta, a közeli Boszorkányhegyről ágyúzták szét 1593-ban a várat (ehhez képest még egész jó állapotban van). Ma már csak a megmaradt tornyot láthatjuk, de a panoráma innen is meseszép!

Szondy György az utolsó katonáig védte - Drégely vára

És pattog a bomba, és röpked a gránát;
Minden tüzes ördög népet, falat ont:
Töri Drégel sziklai várát.

– Arany János: Szondi két apródja

Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.

IV. Béla király parancsára végrehajtott várépítések idején a környező területeket birtokló Hontpázmány nemzetség építtette. 1311-ben Csák Máté seregei foglalták el, és tíz évig tartottak ki, miután a királyi koronára szállt a tulajdonjog. Zsigmond király ezt a várat is elzálogosította, a Tari családtól 1438-ban a király kiváltotta a zálogjogot, és Pálóczy György esztergomi érsek örökös tulajdonába került. Utóda, Széchy Dénes érsek megerősíttette és kibővíttette a várat, melyet az esztergomi érsekek nyári vadászkastélynak is használtak. A vár történelmi jelentősége a török betörések korával kezdődött, amikor is Szondy Györgyöt nevezték ki várkapitánynak.

1552. július 6.-án érkezett meg a vár alá Ali budai pasa több mint tízezer főnyi seregével, és körülzárta a várat. A török ultimátumot adott, Szondy azonban ellenállt, válaszul a törökök pár nap alatt rommá lőtték a külső falakat. Július 9-én a nagyoroszi papot, Mártont küldte a pasa az újabb ultimátummal, Szondy ezúttal sem fogadta el a kapitulációt, viszont két apródját, Libárdyt és Sebestyént két török fogollyal együtt leküldette a pasa táborába, hogy kímélje meg életüket és nevelje őket derék vitézekké. Cserében két magas rangú török hadifogollyal fizetett. A végső ostrom előtt Szondy eltüzelte az értékesebb ingóságokat, majd rövid, de hősies küzdelemben életét nem kímélve állta az óriási túlerőben lévő török csapatok támadását. Az összes várvédő életét vesztette, a pasa, Szondy bátorságát elismerve, díszes temetést rendezett a várkapitánynak, majd sírja felett kopjafát állított.

A rommá lőtt Drégelyvárat a török már nem is használta, lent a faluban épített magának erős palánkvárat, innen a falu neve, Drégelypalánk.

A várat csak gyalogosan lehet megközelíteni, jól járható turistautakon. A vártól déli irányba lévő pihenőhelynél több turistaút is egymásba csatlakozik, de a legalkalmasabb megközelítés Drégelypalánk, illetve Nagyoroszi felől kínálkozik.

Itt élt Balassi Júliája, aki Anna volt - Somoskő vára

Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van.

- írta Petőfi Sándor. A megverselt kövek pedig a hegy bazaltkockái, amelyekből egy egész tengernyit találunk a vár lábánál, de hasonló geológiai érdekességnek számítanak Somoskő bazaltorgonái is.

A Somoskői vár Magyarország és Szlovákia peremén magasodik, 526 méteres magasan. Maga Somoskő, a falu Salgótarján településrésze, korábban önálló község volt, a vár és a híres bazaltorgona viszont már szlovák területen található.

Az első várat a 13. század végén a Kacsics nemzetség építtette. Miután az Árpád-ház kihalt, belháborúk után a Csák birodalomhoz került. Végül Károly Róbert hadserege foglalta vissza 1320-ban. A király később a Széchenyi családnak ajándékozta, majd a Losonczyakhoz került a birtok. 1554-ben elfoglalták a törökök a környező várakat. Azonban Somoskő 20 év kemény védekezés után legyőzte az ellenséget. Ekkor élt itt Losonczy István özvegye két lányával együtt. Az ifjú költő, Balassi Bálint itt ismerkedett össze a családdal. Sajnos Anna iránt érzett szerelme viszonzatlan maradt. Csalódását versekbe foglalta, így születtek meg a Júlia-versek.

1570-es évek végén elesett Somoskő vára is. A 16. század végéhez közeledve került vissza a keresztényekhez, azonban a Rákóczi szabadságharc idején már elvesztette jelentősségét. A ma is látható külsejét 1970-ben kapta.

A vár azonban, ne lepődjünk meg, annyiban tényleg kakukktojás, hogy a szlovákiai határon fekszik, így bár környék Magyarországhoz tartozik, a lépcsős bejárathoz érve már Szlovákiában vagyunk. (A belépőjegyek pedig - ha nincs Covid-19 miatti korlátozás - euróban vannak feltüntetve, azonban többnyire forinttal is fizethetünk.) A vár körül barangolva megcsodálhatjuk a bazaltorgonákat, amelyeket a bejárat melletti lejtős úton érhetünk el pár perc sétával. Érdemes a megtekinteni a vár alatt álló Petőfi kunyhót is.

Salgótarján felől közelíthetjük meg. A 21-es útról Somoskőújfalunál kell jobbra letérni Somoskő irányába. A faluban tábla fogja jelezni a várhoz vezető utat.

Címlapkép: Getty Images