Halálutak Magyarországon: térképen mutatjuk az ország könyörtelen közútjait

A Magyar Közút társaságot rendelet kötelezi arra, hogy a rendszeres forgalombiztonsági vizsgálatok alapján a kezelésükben lévő közúthálózaton azonosítsák a magas baleseti kockázatú rövid útszakaszokat, azaz baleseti góchelyeket, feltárják a kialakult helyzet okát, és meghatározzák, hogy milyen beavatkozással csökkenthető az adott helyszín baleseti kockázata.

A Magyar Közút a 2017- 2019 közötti időszak vizsgálata alapján 168 baleseti góchelyet azonosított a 32 ezer kilométeres országos közúthálózaton (ebben nincsenek benne az önkormányzatok által kezelt 140 ezer km belterületi út). Lakott területen ezek elsősorban útkereszteződések, lakott területen kívül pedig a csomópontok mellett megjelennek az ívek is.

Az ORFK kimutatása szerint a személysérüléses közúti közlekedési balesetek elsöprő többségét, közel 65 százalékát az autósok okozzák, őket a kerékpárosok (11%), a teherautó-sofőrők (7%), a gyalogosok (5%), a motorkerékpárosok (4%), a segédmotorkerékpárosok (4%), majd az autóbuszvezetők (1%) követik.

A balesetek többségében súlyos szabályszegés áll a háttérben, de vannak olyan esetek is, amikor kisebb hiba, egy másodpercnyi figyelemkihagyás okozta a tragédiát - hívta fel a HelloVidék figyelmét a Rendőrség. Ez az időszak tehát az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a közlekedők számára.

Halálutak Magyarországon

Ugyanakkor, ha jobban megnézzük a statisztikai mutatókat, kiderül, hogy néhány konkrét útszakaszon - leginkább főútvonalakon és autópályákon - kiemelten sok baleset történik. Noha ezeken az utakon főként a megnövekedett forgalom miatt kiugróak a statisztikák, mégis jó ezeket az eszünkbe vésni. A KSH 2019-ig készített statisztikái alapján a legveszélyesebb közutak a következők:

Ha csak a puszta számokat nézzük (hány baleset történik egy évben), akkor toronymagasan vezet a 4-es út a komoly tranzitforgalom miatt:

• 4-es főút – 227 baleset/év
• M3 – 128 baleset/év
• M1 – 125 baleset/év
• 3-as főút – 117 baleset/év
• 6-os főút – 115 baleset/év
• 1-es főút – 110 baleset/év
• 7-es főút – 104 baleset/év
• 8-as főút – 102 baleset/év
• 47-es főút – 99 baleset/év
• M5-ös – 96 baleset/év

Igen ám, de a kétszer hosszabb úton jó eséllyel kétszer több baleset történik elviekben. Tehát a valódi sorrend úgy alakul ki, ha megnézzük: egy kilométerre vetítve hány baleset történt:

• M0 – 1,15 baleset/km
• M1 – 0,74 1,15 baleset/km
• 2-es főút – 0,73 1,15 baleset/km
• 25-ös főút – 0,65 1,15 baleset/km
• 4-es főút – 0,64 1,15 baleset/km
• 1-es főút – 0,62 1,15 baleset/km
• M5 – 0,55 1,15 baleset/km
• 8-as főút – 0,53 1,15 baleset/km
• 71-es főút – 0,52 1,15 baleset/km
• 84-es főút – 0,46 1,15 baleset/km

A KSH legújabb statisztikái szerint tehát zsúfolt M0- ás autópálya a legveszélyesebb, míg a halálútként említett 4-es főút csak az ötödik. Ez utóbbinál az elmúlt években egyébként is csökkent a balesetek száma a felmérés szerint. Szintén meglepetés, hogy a sokat emlegetett és nagy tranzitforgalmú 52-es út nem került be a top 10-be, sőt az effektív balesetszámot tekintve sem volt az első húszban.

A KSH baleseti statisztikája a 2021-es évre idén június végéig kész a legfrissebb adatokkal. Ezek szerint 2021-ben 188 halálos baleset történt Magyarország közútjain, ebből csak csak júniusban 50, a balesetekben pedig 206-an meghaltak, ebből csak júniusban 54-en.

Ez a magas szám adódhat abból, hogy a nyári hónapban a szabadságok, nyaralások miatt megnőtt az utak forgalma, a kiemelt ünnepi időszakokban, iskolai szünidőkben ugyanis általánosságban több baleset történik az átlagos hétköznapokhoz képest, ami részben a nagyobb forgalomnak, vagy éppen a csökkent figyelemnek tudható be.

A rettegett 4-es főút

Régóta problémás volt a 4-es főút, de a beindult változások hatására csökkent a balesetszáma. 2018 májusában az Európai Unió 265 millió eurót (akkori árfolyamon 82 milliárd forintot) adott az akkori adatok szerint legzűrösebb magyar tranzitút biztonságosabbá tételére, kvázi sztrádává bővítésére. Azóta komoly építkezések történtek, újabb és újabb 2×2 sávos, középen fémkorláttal elválasztott szakaszokat adtak át, és a támogatás eredményei már a statisztikákban is szépen látszanak.

Fontos kiemelni, hogy egy-egy útra megtévesztő lehet a „halálút” címkét ráragasztani. Hiszen azt is figyelembe kell venni, hogy az adott út milyen hosszúságú és mekkora az átmenő forgalom rajta, ami jelentősen árnyalja adott esetben egy-egy szakasz száraz statisztikai adatait. Ilyen módon nehéz és nem is lehet kiemelni, hogy mely út biztonságos és mely nem. Minden út biztonságos, ha a közlekedők az előírások szerinti módon használják. Nyilván a gyorsforgalmi vagy főutakon, ahol jelentős az átmenő forgalom, a nemzetközi – főleg tranzit – forgalom, ott óhatatlanul is megnövekedhet a balesetek száma, de nem az út miatt vagy annak kialakítása miatt, hanem azért, mert a sűrűbb forgalomban könnyebben alakulhatnak ki balesetek, amelyek a nagyobb közlekedési tempó miatt súlyosabb kimenetelűek lehetnek.

- mondta el a HelloVidék kérdésére Pécsi Norbert Sándor, a Magyar Közút kommunikációs osztályvezetője.

Elkerülhetőek a balesetek

A Magyar Közút tapasztalati szerint általánosságban bármilyen baleset elkerülhető lenne elsősorban figyelmes vezetéssel, a sebességkorlátozásra vonatkozó szabályok figyelembevételével, valamint a követési távolság betartásával.

Ajánlott vezetés közben folyamatosan figyelni a körülöttünk lévő többi közlekedőre, azok mozgására, a járművek és a gyalogosok vonatkozásában egyaránt. Nagyon fontos, hogy vezetés közben a lehető legkevesebb figyelem elterelő tevékenységet végezzünk, a telefont csak korlátozottan, a szabályoknak megfelelően a legszükségesebb esetben használják a gépkocsivezetők. Az irányváltásokra kellő időben kezdjék meg a felkészülést, és mindig használjanak irányjelzőt. Továbbá nagyon fontos az elsőbbségadási viszonyok helyes felismerése és alkalmazása, melyet szintén elősegít a figyelmes és körültekintő vezetést. Amit mi tudunk tenni, az egyrészt a folyamatos figyelemfelhívó kommunikáció, amiben az ilyen szituációk veszélyeire hívjuk fel a figyelmet, ezt a célt szolgálja többek között a korábbi „Tartsd az irányt!” címmel indított mini kampányunk, ami az autópályán történő megfordulást hivatott megakadályozni, valamint a mindig aktuális „Biztonságunk az Ön kezében van!” kampányunk, mely a közúti munkaterületek környezetében történő biztonságos és helyes közlekedésre hívja fel a figyelmet

- tudtuk meg a szakembertől.

Folyamatos az útszakaszok ellenőrzése

A Magyar Közút mérnökségei folyamatosan, ütemezetten végzik az alap üzemeltetési és fenntartási feladatokat a kezelésükben lévő, 32 000 kilométernyi útszakaszon. A kátyúzási munkákon túlmutató, teljes körű felújítási munkák külön hazai vagy európai uniós forrásokból valósulhatnak meg. A felújítási munkákra vonatkozóan javaslatokat tehetnek, a beruházásokat pedig külön erre a célra indított programokon keresztül, elrendelés alapján, és az ahhoz szükséges források biztosítását követően indíthatják el.

Alapvetően az üzemeltetés-fenntartási munkák végzése illetve az útfelújítások ütemezése is az útkategóriák szerint történik, azonos útkategórián belül pedig a forgalom nagysága határozza meg a prioritást. E szerint a legnagyobb hangsúlyt a gyorsforgalmi hálózat, majd az első és másodrendű főutak, majd a mellékúthálózat és a kerékpáros úthálózat kapja a felújítások során. Az úthálózat állapotát egyébként minden évben különböző mérések alapján határozzuk meg, mely során vizsgáljuk a burkolatállapotokat (kátyúk száma, repedések), a nyomvályúk mélységét és az egyenetlenséget. Bővebb információt ezzel kapcsolatban honlapunkon, ezen a linken talál. Ez alapján is állítják össze szakembereink a felújításra javasolt szakaszok listáját. A teljes körű felújításoknál adott esetben nemcsak a burkolat helyreállítása történik meg, hanem ívkorrekciók, körforgalmak, jelzőlámpás csomópontok stb. telepítése is, ami mind növelni a közlekedés biztonságát

- emelte ki Pécsi Norbert Sándor.

Az elmúlt évtizedben országosan hatezer kilométernyi útszakasz újulhatott meg, 2021 pedig rekordévet jelent a felújításokat illetően, az elindított projektek számában, a felújítandó szakaszok hosszában és a beruházásokra fordított összegben is. Az idénre tervezett 1000 kilométernyi felújítást már meghaladták, így mostanáig több mint 1200 kilométeren jutottak el szakembereik legalább a munkakezdésig.

A döntő részben hazai költségvetési támogatásoknak köszönhetően az állami kezelésű országos közúthálózaton érezhető mértékű javulást hoznak a felújítások, hiszen a tervezett beruházások megvalósításával több százezer autós közlekedhet korszerű és biztonságos utakon. A kedvező hatások azonban még szélesebb körben érvényesülnek, hiszen a felújításoknak köszönhetően felszabaduló üzemeltetési és fenntartási forrásokat más szakaszok javítási munkáiban is hasznosíthatjuk, ezzel is hozzájárulva a még biztonságosabb közlekedési viszonyokhoz a hazai utakon.

A Magyar Közút társaságot rendelet kötelezi arra, hogy a rendszeres forgalombiztonsági vizsgálatok alapján a kezelésükben lévő közúthálózaton azonosítsák a magas baleseti kockázatú rövid útszakaszokat, azaz baleseti góchelyeket, feltárják a kialakult helyzet okát, és meghatározzák, hogy milyen beavatkozással csökkenthető az adott helyszín baleseti kockázata.

2020-ban a legveszélyesebb góchelyeken megtörténtek a beavatkozások, illetve a nagyobb volumenű átépítésekhez szükséges tervezési munkákat is előkészítettük. 11 helyszínen kezdtük meg csomópontok jelzőlámpás forgalomirányításának kiépítését vagy a meglévő forgalomszabályozás fejlesztését. 16 helyszínen végeztünk kisebb beavatkozást (burkolatprizmák telepítése, burkolat érdesítése, sebességmérők telepítése, figyelmeztető villogók alkalmazása stb.), 25 helyszínen pedig a jelzésrendszert erősítettük meg (figyelemfelhívó táblázás, burkolati jel festés). Ezeket a feladatokat folyamatosan végezzük és monitorozzuk a kezelésünkbe tartozó szakaszokon, hogy a biztonságos közlekedés feltételeit biztosíthassuk valamennyi közlekedő számára

- összegezte Pécsi Norbert Sándor.

Címlapkép: Getty Images