6+1 klassz program a téli Balatonnál: amit kár kihagyni zimankóban is

Miért éppen a Balaton? Az elmúlt két évben, a Covid-járvány kirobbanása óta a magyar tenger az ország legforgalmasabb turisztikai térségévé vált. Tegyük hozzá, előtte Budapest vitte a prímet, itt realizálódott a vendégforgalom 50 százaléka. A legnépszerűbb települések 2021-ben - a vendégéjszakák száma alapján - Siófok, Balatonfüred, Hévíz, Balatonlelle és Zalakaros térsége volt. Belföldről érkező vendégek töltötték el júliusban a balatoni vendégéjszakák 88 százalékát, augusztusban a 81 százalékát. A Balatonhoz az elmúlt években egyébként 125 milliárd forintnyi hazai forrás jutott. Szállodák, panziók épülnek, újultak meg – de erről korábban a HelloVidék is itt írt.

Rekord évet zárt a hazai turizmus is

2021-ben nemcsak a Balatonnál tapasztaltak fellendülést, a hazai turizmus is sokkal jobb évet zárt, mint ezt megelőzően – nyilatkozta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója. Guller Zoltán főképp a belföldi forgalom bővülésével magyarázta a fellendülést, hiszen háromnegyed részben magyarországi vendégek érkeztek a hazai szálláshelyekre. Ez csaknem 29 millió vendégéjszakát, 24 százalékos bővülést jelent a 2020-as évhez képest. A tavalyi eredményes évet követően pedig idén a turizmus szakemberei kiemelten szeretnének a hivatásturizmussal, a vendéglátással, a vallásturizmussal és az egészségturizmus fejlesztésével foglalkozni.

Ugyanakkor kihívásokkal teli év volt a 2021-es, az év felében bezárt az ország, ezért is volt hatalmas teljesítmény, hogy minden idők legjobb nyarát zárta a hazai turizmus. A szálláshelyek bevétele tavaly 22,5 százalékos emelkedéssel meghaladta a 360 milliárd forintot, a vendéglátásból származó bevételek pedig 36 százalékkal nőttek, több mint 970 milliárd forintra. SZÉP-kártyával több mint 55 százalékkal költöttek többet tavaly, mint a megelőző évben.

A legkedveltebb magyar célpont: Siófok, Balatonfüred és Hévíz

Tavaly egyértelműen a Balaton térsége volt a legnépszerűbb. Összehasonlításképpen a Mátra-Bükk régió 9, Debrecen és környéke, valamint Budapest 6-6 százalékot jegyzett. A belföldi vendégéjszakák 31 százalékát söpörte be a Balaton. A külföldiek körében Budapest volt a legkedveltebb célpont, a második helyen pedig, ahogy szokott, hagyományosan Hévíz végzett. A dobogóra Siófok fért még fel, megelőzve Hajdúszoboszlót és Debrecent.

Ahogy a magyarországi turizmust általában, úgy a Balaton üdülőtérségének vendégforgalmi jellemzőit is elég erős szezonalitás jellemzi. Egyelőre. Ugyanis számos fejlesztésnek köszönhetően a magyar tenger az indián nyár, az őszi hétvégék és a téli kiruccanások egyre kedveltebb célpontjának is számít, ami miatt néhány év múlva akár egész éves üdülőparadicsommá válhat. A feladat azonban nem egyszerű, írta korábban a HelloVidék.

Balatonozz télen is!

A balatoni turizmus nagy álma, hogy négyévszakossá váljon. A látnivalók adottak, a többi már csak rajtunk múlik! Ezért is ajánlunk most pár kifejezetten téli hétvégére való Balaton környéki programot:

1. Jégkorizás a Balatonnál – életveszély nélkül

2017-ben fagyott be utoljára annyira a Balaton, hogy szabadon csúszkálhassunk a jegén. Most életveszélyes rámenni, ennek ellenére a csúszkálás öröméről nem kell lemondanunk. A Szigliget Várudvar a téli szezonra műjégpályával is előrukkolt. A Balaton várának tövében egy 26 x 16 méteres koripálya várja a téli sport szerelmeseit, ahol egyszerre kétszázötvenen élvezhetik a téli tetmozgást. Minden nap lehetőség nyílik itt kicsiknek és nagyoknak is korcsolyázni. Ráadásul január 22-én Jégpályák Éjszakájával is feldobják a hideg balatoni hétvégét.

Ugyanezt a mutatványt a déli parton többek között Balatonalmádiban, Balatonlellén, Balatonföldváron, is eljátszhatjuk vagy épp Siófokon vagy Keszthelyen is biztonsággal, műjégpályán csúszkálhatunk. A legszebb fekvésű koripályát azonban kétségtelenük Balatonbogláron, a kikötő parkolójában találjuk. Az idei szezontól a mintegy 700 négyzetméteres pályán egyszerre kényelmesen 150-en korcsolyázhatnak. Akinek nincs korcsolyája, az se szomorodjon el, hiszen lehetőség van bérlésre is. Büfé, melegedő, mosdó teszi komfortossá az ott eltöltött időt.

2. Hidegben még jobban esik a túra: a Káli-medence kőtengere

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a bájos Szentbékkálla község melletti Kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Hatalmas élmény a látványos sziklaalakzatok közti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres Ingókövet még hintáztatni is lehet.

A Káli-medencében több helyen is találunk kisebb-nagyobb kőtengereket, például Kővágóörs mellett, de kétséget kizárólag a szentbékkállai a legnagyobb és a legszebb. Az itt fekvő sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, melyet idővel a feltörő kovasavas oldatok átjártak.

A kőtenger központi helyén egy kisebb ház nagyságú, gigászi ingókő magasodik, az ún. Kelemen-kő, legfelső, közel 10 tonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. Néhány ember súlya már képes kibillenteni egyensúlyából. A Kelemen-kő aljában lévő sziklamélyedés, melyben pont elfér egy ember, szintén állandó fotótéma.

Kényelmes ösvények vezetnek keresztül-kasul a kőtenger sziklái közt, a Theodora-Kékkő tanösvény néhány tájékoztató táblájáról részletes információkat kaphatunk a látványosság kialakulásáról, a területen lévő védett növényekről. Az Országos Kéktúra útvonala is keresztülvezet rajta. Gépkocsival Szentbékkálla községből érhető el legkönnyebben.

3. Fedezzünk fel újra a Balaton-parti múzeumokat!

Keszthely kihagyhatatlan építészeti emléke természetesen a 18. században épült monumentális Festetics-kastély, ha erre járunk, feltétlenül nézzük meg! Érdemes viszont a városra télen is időt szánni, hiszen ennyi múzeumot, mint ahány Keszthelyen van, magyar városban nem igen találni!

Kezdhetjük a Balatoni Múzeumban, ahol interaktív kiállítás keretében ismerhetjük meg a Balatont, a tó történetét, élővilágát és környékét. 2020-ban új állandó kiállítással bővült a látnivalók sora, egy hatalmas akváriumban vehetjük szemügyre a tóban élő halakat és egyéb élőlényeket. Innen a város fő utcáján sétálva juthatunk el a felújítás után tavaly átadott Fő térig és a sétálóutcáig.

Útközben a veterán autók szerelmesei tehetnek egy kitérőt a Cadillac Múzeumba. Aztán nézzünk be a történelmi Magyarország népviseleteit, iparos- és polgáröltözeteit közel félezer babán bemutató Babamúzeumba. Felfedezésre vár még a Kínzómúzeum, a Játékmúzeum, a Nosztalgia és Giccs Múzeum, a Rádió és Televízió Múzeum, valamint az egzotikum, a Múzeum Zoo, ahol számos különleges lepke- és hüllőfajt csodálhatunk meg. Ha még izgalmasabb kiállításokra vágyunk, nézzünk be a Történelmi Panoptikumba, a Csigaparlamentbe vagy  ha már felnőttek vagyunk  az Erotikus Panoptikumot se hagyjuk ki!

Ha pihentünk egy kicsit, és még bírjuk, megnézhetjük a Hintómúzeumot, ahol a régi hintók mellett, lovas kocsikat és szánkókat is kiállítottak. 2008-ban nyílt meg a kastély mellett, egy különálló épületben, a Vadászati és Történelmi Modellvasút-kiállítás is.

4. Emberi komédia szoborcsoport Kővágóörsön

Veszprémi Imre acélból és mészkőből készült szoborcsoportjának alakjai a Kővágóörs melletti Kornyi-tó partján állnak. Az emberszerű, 2-3 méteres figurák leginkább valamilyen poszt-apokaliptikus őrszemekre emlékeztetnek, akik a domb tetejéről figyelik a Káli-medencét. A Kornyi-tó környéke Jancsó Miklós filmrendezőt is többször megihlette: a szoborcsoport a Szörnyek évadja, az Égi bárány és az Életünket és vérünket című filmjeiben is látható.

Azoknak, akik szeretnék gyalogosan felfedezni a környéket, ajánljuk, hogy a Theodora-tanösvényen induljanak útnak, ami Kékkútról indulva vezet végig a Káli-medencén.

5. Balatongyörök, a kilátók Mekkája

Nem vitás, hogy az egyik legszebb balatoni panorámát a balatongyöröki Szépkilátó nyújtja. Az épített kilátókkal ellentétben lépcsőt sem kell másznunk ahhoz, hogy lássuk a Balatont, a Tapolcai medence tanúhegyeit és a Szigligeti öblöt. Nevét Eötvös Károly írótól kapta 1855-ben, akit annyira megihletett a dombról elé táruló kilátás, hogy az Utazás a Balaton körül című művében is említést tesz róla. Az egykor kápolnadombnak nevezett, 140 méter magasan fekvő terület Balatongyörök keleti határában található. (A kápolnadomb elnevezés az egykoron itt állt domonkos rendi kolostorra utal.)

Balatongyörökön még további kilátókat is találunk:

Bél Mátyás-kilátó, Balatongyörök -221 méter magas, a Garga-hegyen áll. A három szintes, fából épült kilátóból rálátni a Balatonra, a Keszthelyi-hegységre és a Tapolcai-medence tanúhegyeire.

Batsányi-kilátó, Balatongyörök: Balatongyörök felett, a 448 méteres Pap-hegy csúcsán, a Boncsostetőn áll a 2014-ben újjáépített kilátó. A három szintes fa kilátóból egyedülálló a kilátás a Szigligeti-öböl felé, amely mögött a tanúhegyek sorakoznak.

Padkűi kilátó, Balatongyörök a Keszthelyi-hegység déli részén, a 408 méter magas Pad-kövén áll a Padkűi kilátó, ahonnan remek panoráma nyílik a Keszthelyi-hegységre és a Balatonra. A kilátó a Vállusról induló, érdekes látnivalókat érintő Medvehagyma tanösvény legdélibb pontja.

6. Barátlakások Tihanyban

Közép-Európában az egyetlen, majdnem épségben fennmaradt remetetelep a tihanyi. A történészek szerint valószínűleg a 10-11. századtól laktak elvonult emberek az üregekben és a 14. század közepéig tartott ezek kultikus használata. A puritán remetelakokat az I. András király által Tihanyba telepített bazilita szerzetesek vájták a húsz méter magas bazalttufa falba. A barlanglakásokból ma már csak három látható, a többit az 1952-es sziklaomlás betemette.

6+1 Kupa-Koppány vezér emlékparkja

A déli part közelében, Szórád településhez közeli Nezde-hegyről a legenda úgy tartja, hogy Koppány vezért itt temették el. A falusiak régóta ismerik a helyet - gyógyító erejéről. Talicskában tolták fel a nehezen mozgó öregeket, hogy gyógyuljanak. A Szkíta Golgotaként is ismert kegyhelyen - a domb aljáról indulva - kilenc stációt állítottak. Alul Nimród király, Hunor, Magor, majd Attila szobra, Csaba királyfi székelykapuja, Baján kagán köve, a Magyar táltos szobra, Koppány szobra, Babba Mária szobra, Veronika harangláb, a tetején pedig a kettős kereszt, mellette a Mónika kilátó.

A Kossuth Lajos úton, Szólád alsó buszmegállójánál lefordulva egy darabig még mehetünk autóval, a Nezde-patak után érdemes megállni, onnan körülbelül 1,5 km az utolsó stáció.

Címlapkép: Getty Images