Fontos fejlesztés érik a Balatonnál: mindenkit érint, aki vonattal utazik a magyar tengerhez

A Balaton vasúti körüljárhatósága évek óta napirenden van a magyar tengernél élők körében. Abban minden érdekelt fél egyetért, hogy a teljes Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) érdeke, hogy a déli és az északi part közvetlen vasúti összeköttetése megvalósuljon. Ahogy arra a végrehajtási terv kapcsán a szakemberek emlékeztettek, erre a keleti parti néhány kilométeres átkötés látszik a kézenfekvő megoldásnak. Emellett megjegyezték azt is, hogy a közlekedésfejlesztési, és minden egyéb ágazati projekt kapcsán az adott ágazat terveit szerepeltetik az aktuális Végrehajtási Tervdokumentumban, amelyek egyeztetett, a szakpolitika által elfogadott tervek. A Balatoni körvasút megvalósulását a Balatont délen és északon érintő vasútvonalaknak a Balatonakarattya és Balatonvilágos között megépítendő új, összekötő nyomvonallal oldanák meg.

A Balaton Régió fő áramlási tengelyei a vasúti közlekedésben a Budapest-Balatonszentgyörgy– Nagykanizsa - Murakeresztúr (30-as számú) és a Budapest-Tapolca (29-es számú) vonalak (a tó közvetlen partján haladva személy-, sebes-, és gyorsvonatpárokkal szolgálnak). A Balaton déli és északi partjának vasúti közlekedési viszonyai jelentős eltérést mutatnak. Az északi part jellemzően 80 kilométeres óránkénti sebességű, lassújelekkel erősen tagolt vasúti pályával és dízelvontatással ellátott terület, melynek villamosítása, felújítása jelenleg is folyamatban van. Az ütemes menetrend bevezetése a déli parti kínálatot tette némileg utasbarátabbá, azonban az északi part kiszolgálása a fővárosból jellemzően csak székesfehérvári átszállással lehetséges, napi néhány közvetlen gyorsvonat halad csak az északi parton. A járművek általában mozdony vontatta szerelvények, a déli parton azonban a nyári időszakban egyes vonattípusokban megjelentek a korszerű elővárosi Flirt villamos motorvonatok, illetve az északi parti közvetlen gyors nyáron Desiro motorvonatokkal is kiállításra került. Ennek ellenére a dízelvontatás és főleg az északi parti személyvonatok jellemző típusa a mára már vállalhatatlan színvonalú Bz jelű kéttengelyes motorkocsi. Ezen járművek miatt a szolgáltatási kínálat utaskomfortja rendkívül alacsony. A vasúti közlekedés mindezek ellenére a közösségi közlekedés gerinchálózati eleme, folyamatos fejlesztésére kiemelten szükség van

– áll A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Hosszú Távú Területfejlesztési Koncepciója helyzetelemzésében a vasúti közlekedésre vonatkozó részben.

A kiemelt térség SWOT elemzése is nagyban fókuszál a vasúti közlekedésre az „Infrastruktúra, közlekedés” fejezetben. A stratégiaalkotás folyamatának lépése felhívta a figyelmet a balatoni helyzet kiegyensúlyozott értékelésének fontosságára. A eszközzel a balatoni térség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és külső fenyegető veszélyeit tárta fel a Balaton Fejlesztési Ügynökség. Az erősségek között sorolták fel a régió jó megközelíthetőségét, a közlekedésre vonatkozó jobb általános térségi jellemzőket, a jelentős vízi- és légi közlekedés alapinfrastruktúráját, a nagymértékben kiépült Balaton körüli kerékpárutat, a megoldott ivóvíz és energia ellátást az északi és a déli térségben, a jó vasúti feltárást a tó körüli települések többségén, az erős autóbuszos kiszolgálást a tóparttól Veszprém és Hévíz felé, valamint a vasútállomások és vasúti pályák (déli part) országos viszonylatban jó állapotát. A gyengeségek kerültek a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága, a régió komplex információs rendszerének hiánya, a sok helyen rossz minőségű a régióba bevezető utak állapotát, a nagymértékű közúti átmenő forgalom jelentős zaj és légszennyezését, a rossz állapotú belterületi utakat, az északi parti vasútvonal villamosításának hiányát, a már említett 1,8 kilométeres pályaszakasz kiépítetlensége miatt nincs balatoni körvasút, a megfelelő kapacitású info-kommunikációs infrastruktúra hiányát, valamint a rossz átszállási kapcsolatokat és a gyenge utastájékoztatást. Itt vannak azonban az elemzés által felvillantott lehetőségek, úgy mint például a vasúti járművek korszerűsítése, a Balatoni Közlekedési Stratégia következetes végrehajtása, az integrált ütemes kínálat az üdülőkörzet teljes közlekedési hálózatán, az egységes forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer, a környező turisztikai vonzerők jobb bekapcsolása a tópart közlekedési rendszerébe, és a balatoni bérkerékpár-hálózat létrehozása. A SWOT elemzés a veszélyek kapcsán említette az elkerülő utak fejlesztésének elmaradását (ami a vendégforgalom növekedése esetén a közúti közlekedési rendszer szezonális túlzsúfoltsága megbéníthatja a térséget), hogy környezeti károkat okozhat az indokolt közmű fejlesztések elmaradása, a jó tömegközlekedési kapcsolatok hiányában tovább növekvő gépkocsiforgalom (zaj, torlódások, légszennyezés, területfoglalás), valamint a degradálódó vasúti területek (rozsdazóna az üdülőövezetben).

A Végrehajtási Tervbe úgynevezett kulcsprojektként került be a balatoni körvasút kérdése, aminek megvalósítása – dokumentum megfogalmazása szerint – alapvető térségi érdek, és amely a térség hosszútávú fenntarthatósága szempontjából kiemelt jelentőségű. Előkészítik a Balaton vasúti körbejárhatóságának biztosítását, ami villamosított vasúti kapcsolat létesítését is magában foglalja Balatonaliga és Balatonakarattya között (a vasúti pálya hossza körülbelül 4,8 kilométer). A dokumentum szerint a tervezés mintegy 100-120 millió forintos költséget takar.

A Végrehajtási Terv vasutat érintő főbb fejlesztési tervei:

• Eszerint valósulhat meg 106 kilométernyi vasútvonal villamosítása, benne a Balatonfüred – Tapolca – Ukk/Keszthely szűk keresztmetszet kiváltás és villamosítás kivitelezés 26-os és 29-es vasútvonalon, a Balaton északi partján.
• Elkezdődik a dél-balatoni vasútállomások rekonstrukciója: 13 helyszínen az épületek, előterek felújításának és akadálymentesítésének tervezése.
• Megvalósul a 30-as vasútvonal korszerűsítése (Zamárdi, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonboglár, Balatonfenyves településeket érintve).
• Korszerűsítik a Balatonszentgyörgy – Keszthely vonalszakaszt is, átépítik Keszthely állomás vágányhálózatát mintegy 11 kilométeren.
• Átépítik Siófok állomás végponti váltókörzetének nyugati oldalát, körülbelül 900 méter második vágány építése, második Sió híd építése, Aranypart megállóhely kiépítése valósul meg.
• Előkészítik a 35-ös számú Siófok- Kaposvár vasútvonal fejlesztését (Siófok-Tab-Karád között pályarehabilitáció, 80 km/h sebességre fejlesztés, megállóhelyek korszerűsítése).
• Indul a 36. számú Fonyód - Kaposvár vasútvonal villamosításának tervezése.

Címlapkép: Getty Images