Igazi méz-nagyhatalom lehetnénk: mégis keveset tudunk a fajtamézekről

A rendezvény közvetlen célja, hogy megtaláljuk, megismerjük a hazai fajtamézekben rejlő ízeket, aromákat, illatokat és ezekről egy olyan szókészletet alkossunk, mint ami a boroknál megvan.

Íz-bogozó kísérletünk egy módszertani célt is szolgál, szeretnénk, ha ez a gyakorlat elterjedne, hogy a méhészek használnák ezt a módszert és minél több fogyasztóval megismertetnék, hogy milyen íz és aroma gazdagság van mézeinkben.

Átfogó célunk pedig egyrészt az, hogy fokozatos minőségi átalakulást ösztönözzünk a méhészeti ágazatban, a méhészek körében, aminek a lényege a minőségi mézek és azok értékeinek felmutatása, zászlóra tűzése. A másik fontos cél a lakossági mézfogyasztási kultúra elmélyítése, amely leginkább akkor lehetséges, ha a fogyasztók számára ismertté válnak azok a különbségek, amelyek az egyes mézeket, mézkülönlegességeket jellemzik, és e különbségeket jelentő sajátosságok, jellemzők részleteiben is megismerhetővé válnak. Az egyik fő vonzerőt épp e részletek iránti kíváncsiság jelentheti, ami aztán kóstolással, és – reményein szerint – a tartós fogyasztással elégíthetők ki.

Ez eredményezheti azt, hogy a vásárlók is tudatosan vásároljanak és keressenek fajtamézeket, különleges mézeket, ismerjék meg értékeiket és hogy az egyes mézfajták miként segítik egészségük megóvását. Mozdítsuk elő tehát a tudatos mézfogyasztóvá válást.

Ma hivatásos kóstolók 13 fajtamézet (köztük különleges mézeket és bio minősítésű) mézeket fognak kóstolni az ország 12 megyéjéből.

Magyarország egy mézes Kánaán. Az európai közösségben az egyetlen ország vagyunk, ahol a belső fogyasztáson túl jelentős exportot is lebonyolítunk, főként az EU tagállamokba. Az EU 60%-ig önellátó mézből, tehát jelentős importra szorul.

A „mi mézünk” –ahogy sokan mondják – jó, sőt kitűnő minőségű a termelők többségénél. Ezek a kitűnő mézek azonban exportra hordóban, lédig formában távoznak és nem márkaként, brandként kiüvegezve értékesítik őket a hazai kereskedők.

Nálunk a mézfogyasztás kb. 1 kg/fő értéket mutat egy évre vetítve, ez nem magas érték. Méhészek kiszámolták, hogy ha Magyarországon mindenki mézzel fogyasztaná a kávéját, teáját, akkor idehaza elfogyna az itthon megtermett, összegyűjtött méz.

Ma hivatásos kóstolók megpróbálják meghatározni a mézekben levő ízeket, aromákat. Ez az első ilyen kísérlet Magyarországon, külföldön ugyanakkor ez már gyakorlat. Sikert várunk ettől a mai kisérlettől és folytatásban azt, hogy a Kislépték érdekvédelmi szervezet és a LEADER csoportok tovább viszik a kísérlet eredményét, tanulságait és sok méhésszel és fogyasztóval megismertetik az eredményeket és a módszert.

A méhészeti ágazat minőségi átalakulásának ez egy kicsi, de fontos lépése lesz. Ezzel kapcsolatban annyit még érdemes megjegyezni, hogy Baranya megyében a méz- és méhészeti kultúra fejlesztését célzó törekvések nem előzmény nélküliek. Korábban a LEADER szervezetek együttműködése eredményeként csaknem az egész megyére kiterjedő program keretében jött létre a „Mecseki mézeskörút”. Az pedig közismert, hogy a jóval korábban létrehozott „Villányi borút” milyen népszerűségnek örvend nem csupán a megyében, de az országban is.

A borászok és borfogyasztók már csaknem minden tudnak a borról! Ideje a méhészeknek és a mézfogyasztóknak is jobban megismerkedni a mézekkel, és új hullámot indítani tudatos és szenvedélyes mézfogyasztásra. Reméljük, a gasztronómia is lát ebben fantáziát és hamarosan megjelennek azok a kézműves, helyi termelők mézeivel készült ételek, amelyek elkápráztatják majd a fogyasztókat.

Címlapkép: Getty Images