Akárcsak az uniós gyárak 70 százaléka, a magas földgázárak miatt nem tudnak megfizethető árú terméket előállítani a magyar Nitrogénművek. Olcsó műtrágyára a várható európai hiány miatt nincs esély, és ez jövőre is drága élelmiszert jelent.
A KSH legfrissebb statisztikái szerint ugyanis 11,7 százalékkal nőttek átlagosan az árak 2021 júniusa és 2022 júniusa között Magyarországon. Nem véletlen, hogy az emberek egyre megfontoltabban vásárolnak.
Átlag feletti mértékben emelkedtek az utóbbi időszakban az élelmiszerárak, a vásárlók közérzete azonban súlyosabb drágulást érzékel, mint amilyet a hivatalos statisztika kimutat.
Húsvétkor nem kímélték a vásárlók a pénztárcájukat az élelmiszerboltokban a 15% körüli drágulás mellett. De az élelmiszeripar már benyújtotta az új számlát, ők már 30%-os drágításnál tartanak. Kérdés, meddig bírják az árcédulák támadását a vásárlók.
28 százalékkal többet kérnek a kenyérért, mint egy éve, derül ki a KSH adataiból. Heteken belül pedig kiugró, 20 százalékos áremelkedés várható a hústermékeknél.
Megnéztük, miként reagáltak a stopra a nagyobb boltok, illetve mit gondolnak az árak alakulásáról a szakemberek. De megnéztük azt is, milyen lehetőségek vannak a csirkehús pótlására, ha kevesebbet költenénk rá, vagy tartanánk egy-két húsmentes napot.
Biztosra vehetjük, hogy zöldebb, ha csak növényi eredetű termékeket fogyasztunk? A marhahúsfogyasztásnak és marhatenyésztésnek van a legnagyobb ökológiai lábnyoma? Ezekre, és sok más kérdésre is kereste a választ az Agrárszektor.
Tavaly kicsivel kevesebb, mint 15 ezer forintból be lehetett vásárolni a főbb dolgokat az ünnepi vacsorához és a másnapi ebédhez. Ebben az évben viszont már több mint ezer forinttal drágult a hozzávaló a karácsonyi menühöz.
Sok helyen olvashatunk róla, azonban konkrétumokat, alátámasztott adatokat már annál kevésbé, ezért az Agrárszektor most szakértőkkel járt utána, hogy a klímaválság miként befolyásolhatja az állattenyésztést a jövőben.
A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői is arra számítanak, hogy az élelmiszerárak a következő egy évben tovább emelkednek, és egy többéves növekedési ciklusra is számítani kell.
Az élelmiszerárak növekedésében Magyarország azonban élen jár, az uniós átlaghoz képest több mint duplája a magyar élelmiszer-infláció.
Egyelőre semmi jele annak, hogy lassulna az inflációs ütem, júniusban ismét rekordot dönthetett a fogyasztói árak emelkedése a VG-nek nyilatkozó szakértők szerint.
A májusi infláció biztosan 10 százalék feletti értéket mutat majd, de az éves átlag is két számjegyű lehet. 2022 egészében 10, a jövő évben 6,7 százalékos áremelkedés következhet.
A hazai szakértő szerint a következő időszakban az élelmiszerárak emelkedése nem fog megállni, ugyanis minden összetevőnek emelkedik az ára, ami az előállításhoz szükséges, ez pedig "egy nehéz szituáció".
Közvetlenül nem gyakorol komoly hatást az orosz-ukrán háború a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari piacra, közvetetten azonban tovább növelheti az élelmiszerárakat – állapították meg az OTP Agrár szakértői.
A kormány döntése alapján életbe lépett az árstop egyes alapvető élelmiszerekre, több üzletlánc mennyiségi korlátozást vezetett be a hatósági áras termékekre.
Tavaly átlagosan 28,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett - áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett jelentésében.
Részben a kínálat szűkössége, valamint a növényi olajok és a szemestermények jelentős drágulására októberben már a harmadik egymást követő hónapban nőttek az élelmiszerárak a világon az előző hónaphoz képest.
Júniusban tovább gyorsult a termelői árak emelkedése. Az ipar belföldi termelői árai átlagosan 15,4 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál, ami 1,0 százalékponttal magasabb az előző havinál.
A járvány okozta drágulás tavaly március óta sújtja a magyar háztartásokat, és bár vannak optimista vélekedések, az elemzők szerint tartós lehet a folyamatos áremelkedés.
Budapest 2℃ (havas eső)