Budapest -1℃ (erősen fátyolfelhős)
Kirándulók, figyelem! Életbe lépett a tűzgyújtási tilalom, mutatjuk, hol kell vigyázni
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a következő napokban az előrejelzések szerint nagyon magas átlaghőmérséklet és napsütéses óraszámok várhatóak.
Arra is felhívták a figyelmet, hogy a következő napokban az előrejelzések szerint nagyon magas átlaghőmérséklet és napsütéses óraszámok várhatóak.
Cikkünkben most megmutatjuk, hogyan javíthatod kerted vagy udvarod talaját, és hogyan termeszthetsz olyan növényeket, amelyek az aszály idején is jól fejlődnek.
Most, hogy pár nap alatt egy hónapnyi eső zúdult ránk, mégis, nem lenne érdemes összegyűjteni és okosan tárolni a ránk zúduló esővizet? Kósa Dániel kertészmérnökkel megnézzük, milyen praktikákat alkalmazhatunk.
Bár a téli hónapok során még a túl sok eső és a földeken álló víz miatt lehetett aggódni, mostanra már inkább csapadékhiány és a talajok kiszáradása miatt nyugtalankodhatnak a termelők.
December végén azonban kimondhatjuk, hogy a szántóföldi növénytermesztőknek idén se volt szerencséje.
A tavalyi aszály után idén a gombák és a kártevők nehezítik a borászok életét. A jónak ígérkező termést nagy költséggel kellett védeni, a csökkenő kereslet miatt azonban a gazdák bizonytalanok, hogy nyereséggel zárhatják-e az évet.
De hogyan érhető el a hosszútávú energiafüggetlenség? Többek közt erről beszélgetett a Pénzcentrum az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) frissen megválasztott alelnökével Ürge-Vorsatz Diánával.
Már ott tartunk, hogy a nyugati határszélen is alig látni egészséges tujasort. Mit lehet tenni velük? Mit ültessünk helyettük? – Megyeri Szabolcs válaszolt a HelloVidék kérdéseire.
Az utóbbi években a klímaváltozás miatt a szárazság és az erdőtüzek kéz a kézben járnak. Ez pedig nem sak a lakosságra jelent veszélyt, hanem a mezőgazdaságot, vagyis a világ élelmezését is egyre jobban fenyegeti.
Magyarországon a középső és mélyebb talajrétegek vízellátottsága az ország túlnyomó részén jó, csak kisebb területeken alakult ki átmeneti vízhiány
Vas megyében jelenleg árvízi védekezés zajlik, a Dunántúl több térségében több a csapadék, mint kellene, eközben az Alföld egyes részein makacsul tartja magát az aszály.
Az elmúlt napok csapadékos időjárása ellenére az Alföld keleti és déli részén továbbra is aszály van, így ezeken a területeken továbbra is vízhiánnyal küzdenek.
A legnagyobb problémát az Alföldön okozza a szárazság, de a Dunántúlon is nagy szükség lenne a csapadékra: a magágy-előkészítéshez és a vetéshez jelenleg túl száraz a talaj.
A termőföld, a víz, az ökológiai sokféleség megőrzéséről beszélgetett Kék bolygó című podcastjának legújabb, kedden közzétett adásában Áder János Nagy István agrárminiszterrel.
A világban nyolcmilliárd emberből kétmilliárdnak nem jut megfelelő minőségű és mennyiségű ivóvíz: a vízfogyasztás kétszer olyan gyorsan nő, mint a népesség.
Magyarországon több klímaszimuláció szerint az aszályos területek növekedésére kell felkészülni a jövőben, ami elkerülhető, ha csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A pokoli hőséggel szemben hiába a sok hasznos módszer, ha nem nevelünk szárazságnak ellenálló növényeket. Az éghajlatváltozással a következő évtizedekben nem az lesz a kérdés, kialakul-e aszály, hanem, hogy az milyen mértékű lesz.
A tavalyi szárazság és a megannyi probléma a földeken is változásokat hozott Magyarországon. Óriásiak lettek a károk, elég hamar nyilvánvalóvá vált, hogy fel kell készülnie a gazdáknak a szélsőséges időjárási körülményekre.
A kormány ingyenessé teszi idén a gazdáknak a mezőgazdasági öntözést, ez több mint 5 milliárd forint pluszkiadást jelent a költségvetésnek. Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány erről szóló rendelete.
A hazai agrárium soha nem látott lehetőségek és kihívások előtt áll. A tavalyi évi aszály, a 2023-2027 közötti Közös Agrárpolitika, élelmiszer-árstop és a globális felmelegedés csak néhány azok közül, amely az idei évben érinti az ágazat szereplőit.