A használt lakásokra felvett új szerződések összege egy év alatt a felére zuhant, az elszabaduló kamatok miatt pedig már lassan nincs olyan hitel, amelynek ne kellene a saját összegét még egyszer visszafizetni.
Az eddigi 11,75 százalékról 13 százalékra emelte az alapkamatot az MNB Monetáris Tanácsa. A döntéssel 22 éves rekordon áll az alapkamat, utoljára 2000 februárjában volt ilyen magas a ráta.
A lakáshitelek piacához hasonlóan áprilisban a legtöbb bank szigorított a személyi kölcsön kondícióin is. A változások eredményeképp az átlagosnak mondható, 5 milliós kölcsön esetében már nincs 100 ezer forint alatti törlesztőrészlet.
Az új hitelek kamata folyamatosan emelkedik, ezzel egyre nehezebb helyzetbe hozva a hiteligénylés előtt állókat. De mit tehetnek az érdeklődők a drágulás ellen? Megelőzhető a bankok további kamatemelése?
Igazi Halloween-hangulat uralkodik a lakossági hitelpiacon: korábban nem látott mértékű kamatemelésekkel indítják a novembert a bankok: lényegesen drágábban tudunk majd kölcsönhöz jutni mind a lakás- mind a személyi kölcsön piacon.
Öt éven belül, de vélhetően történelmileg is a legmagasabb összegű jelzáloghitelt fizették ki a magyar bankok lakossági ügyfeleiknek májusban. A hitelfelvételi kedvet mára a használt lakások helyett az új építésűek iránti kereslet pörgeti tovább.
5,4 százalékra emelte a Monetáris Tanács az alapkamatot, és az irányadó egyhetes betéti kamat további emelésére is lehetőséget teremtett magának.
Budapest 2℃ (borult)