Döbbenet, mit művelt a kegyetlen hőség: kiszáradt a Bakony legismertebb patakja
Györkő Zsombor, a Cuha-völgyhöz tett kirándulása során készített fotósorozatot a kiszáradt patakról.
Györkő Zsombor, a Cuha-völgyhöz tett kirándulása során készített fotósorozatot a kiszáradt patakról.
A legdrámaibb átalakulás a korábban állandó vizű hegyi patakokban figyelhető meg: egyre gyakrabban száradnak ki, ami felkészületlenül éri élővilágukat.
Az előző évhez képest 21 centiméterrel lett alacsonyabb a vízállás, de súlyosabb problémát jelent az, hogy a klímaváltozás következtében emelkedő hőmérséklet és a túlságosan erős párolgás miatt akár teljesen el is tűnhet a tó.
Elképzelhető, hogy Magyarországot túlnyomórészt, akár 85 százaléknál is nagyobb mértékben erdős sztyeppe uralhatja az évszázad második felére, ezzel együtt a bükkerdők teljesen eltűnhetnek, és a tölgyesek is nagyon kis területre szorulnak vissza.
Óriási a baj Baranya megyében, ráadásul megoldás sincs rá. Eddig több mint tíz horgásztó száradt ki a csapadékhiány miatt.
A Velencei-tó kiszáradt medrében sétálgatott az Időkép stábja, miközben elkeserítő felvételeket készítettek a tó jelenlegi állapotáról. Címlapképünk az ideális viszonyokat mutatja, szemben a mostani helyzetet bemutató lenti videóval.
Sokan aggódnak mostanában a Velencei-tóért az alacsony vízszint, a vízminőség és a halállomány helyzete miatt. Ugyanakkor – mint arra a Fejér Megyei Hírlap is felhívta a figyelmet – harminc éve még a mostaninál is kisebb értéket mutatott a vízmérce.
A Kék Bolygó alapítvány alapítója, Áder János köztársasági elnök arra kérte az alapítványt a napokban, hogy "verbuváljon" egy szakértő csapatot, amelyik felméri a Velencei-tó helyzetét, és akciótervet dolgoz ki a mielőbbi cselekvésre.
Teljesen eltűnt a debreceniek kedvelt kirándulóhelyén található tórendszer.
A hőség mindenkit kikezd, de elsősorban az idősek, a gyerekek és a krónikus egészségügyi problémákkal küzdők vannak veszélyben. Mutatjuk, mire kell ügyelnünk, hogy elkerüljük a melegből adódó veszélyeket!
Egyre csak súlyosbodik az aszályhelyzet, amely sajnos már egyre több álló- és folyóvizünk ökoszisztémájára is kihat.
A vízháztartási viszonyok regenerálódását az emberi beavatkozások okozta indokolatlan vízelvezetések és a kedvezőtlen tájhasználat is nehezítik.
A Velencei-tó vízszintje némileg emelkedett az idei nyár végi mélyponthoz képest, ám még most is jelentős mennyiségű víz hiányzik a tóból, amin az utóbbi hetek ködös, csapadékos időjárása is csak keveset segített.
Ezekre a tünetekre fokozottan figyelj a kánikulában! Még az enyhe dehidratáció is komolyan akadályozhatja a szervezet működését, sőt nehezítheti az agyi működést, koncentrációt.
A szárazság és vízhiány miatt kritikussá csökkent a 9 hektáros szászvári tó mélysége. Szükséges lenne az iszapkotrás, a több tízmillió forintos kiadást azonban a tavat kezelő Horgász Egyesület önerőből nem tudja finanszírozni. Facebookon kérnek segítséget!
A Velencei-tó idén azért került előtérbe, mert látszólag a kiszáradás szélére került, emellett tömeges volt a halpusztulás is a tóban. Ugyan a tó bizonyos időközönként rendkívül lecsökken a szakemberek szerint viszont ez azonban nem feltétlenül baj
A kormánynak néhány éven belül többet kellene költeni a Velencei-tóra, mint az elmúlt tíz évben összesen. A strandok bezárása kegyelemdöfés volt a tóparti vállalkozóknak, 70-80 százalékos visszaesést tapasztalnak a turizmusban.
Legalább nyolcvan centivel alacsonyabb a vízszint a Velencei-tóban az ilyenkor megszokottnál. 40 milliárd forintra lenne szükség, hogy rendbe hozzák az ország harmadik legnagyobb tavát, de a kormány egyelőre nem különített el pénzt a tó megmentésére.
A mezőgazdasági öntözés miatt egyre több folyót, tavat és patakot sújthat a kiszáradás veszélye, de szerencsére vannak olyan megoldások, amelyekkel megfékezhetjük ezt a rossz tendenciát.