Nagy a baj a Kiskunságban: egyre több tó szárad ki, mi lesz ebből?

A pannon szikesek az Európai Unióban unikális és veszélyeztetett, kiemelt jelentőségű élőhelyeknek számítanak. A jellegzetes szikes tavak általában 1 méternél sekélyebb, változó kiterjedésű, lefolyástalan időszakos, vagy ingadozó nyílt vizű vizes élőhelyek, melyek különböző geológiai üledékrétegeken alakultak ki a Kárpát-medence sajátos hidrogeológiai és kontinentális klimatikus adottságai között. Állapotukat és elterjedésüket jelentősen befolyásolják az antropogén hatások az utóbbi két évszázadban

- magyarázta a szakember.

A szikes tavak vízkészletét a felszín alatti víz ásványi anyagokban gazdag feláramlása határozza meg. A hazai szikes vizek között leggyakoribb a szódás (NaHCO₃) alaptípus. Az oldott sótartalom széles tartományban (1-50 g/l) változik (a tengervíz átlagos szalinitása 35 g/l), míg a pH-t tekintve állandóan lúgos (pH 8-10). A speciális körülmények miatt állat- és növényvilága jellegzetes és egyedülálló, az időszakos tavakban állandó halpopuláció nem tud kialakulni

- tette hozzá.

Mint mondta, a szikeseket káros és felszámolandó területeknek tekintették a 19-20. században, elsősorban mező- és halgazdasági hasznosítás alá próbálták vonni több-kevesebb sikerrel. A belvízrendezés, a felszín alatti vizek fokozott kitermelése, a területhasználat és a klimatikus változások együttes hatásának köszönhetően a 19. század óta a szikes tavak kiterjedése a Duna-Tisza közén drámai mértékben, kb. 86 %-kal csökkent. A szikes tavak a természetvédelmi törvény hatályánál fogva 1997 óta "ex lege" (a törvény erejénél fogva) védett élőhelyek közé tartoznak Magyarországon.

A Kondor-tó a Fülöpházi-buckavidék buckavonulatának keleti oldalán található, időszakosan vízzel borított szikes tó. Medre évek óta szárazon áll, mementóként árválkodik benne a vízmérce, partján az egykori halászkunyhó. Vízimadarak helyett itt ma már legelésző marhákat láthatunk. Hasonlóképpen évek óta száraz a medre a Kondor-tó körül található többi időszakos szikes tónak is (Szappan-szék, Szívós-szék, Hattyú-szék)

- emelte ki Kiss Mónika.

Csapadékos években jelentős mennyiségű vízborítással rendelkezett a Kondor-tó. Ilyenkor vízimadarak, kétéltűek kavalkádja lehelt burjánzó életet a tájba, nem beszélve a fenéklakó és planktonikus közösségről – például különböző, néhány milliméter nagyságú sórák fajokról, amelyek vízimadarak táplálékbázisát adják. Nagyobb vízborítás esetén számtalan récefajjal találkozhattunk itt, vagy vöcsök fajokkal, táplálkozó gémfélékkel, nagy kócsagokkal

- tette hozzá.

Mint mondja, 1976-1984 között a Kondor-tónál működött az első Akció Hungária nádi énekesmadár gyűrűző tábor, ami a tó kiszáradása után létjogosultságát vesztette. 2000-ben olyan csapadékos év volt, hogy a tómeder megtelt vízzel, helyenként 2 méteres vízmélység is mérhető volt. Ilyenre azóta nem volt példa. A tavalyi fúrások alapján a víz kb. 1,4 méterrel van a felszín alatt, ami nyáron mélyebbre is süllyedhet. A tómedret jelenleg szarvasmarhákkal legeltetik, ami a benövényesedés (eutrofizáció) lassítására, potenciális nyílt vizű felület megtartására (amennyiben később újra megjelenne e víz a tóban) egy megbízható természetközeli módszer.

A klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszlás és az évszakok szokványos jellegének megváltozása (enyhe, csapadékszegény telek és tavaszok, erősen aszályos nyarak gyakoribbá válása) veszélyezteti a szikes tavak természetes vízkörforgását és ezzel veszélybe sodródik azok unikálisan gazdag élővilága is. A tartós vízhiány a természetes szikes tavak átalakulásához (ún. kiédesedéséhez), élővilágának elszegényedéséhez vezet, hiszen a vízhiány veszélyezteti a vizes élőhelyekhez kötődő fajok szaporodó- és táplálkozóhelyeit. A vízháztartási viszonyok regenerálódását az emberi beavatkozások okozta indokolatlan vízelvezetések és a kedvezőtlen tájhasználat is nehezítik. Napjaink egyik égető természetvédelmi problémája, hogy az éltető vizet visszaadjuk a tájnak, vagy ha már ott van, akkor ne engedjük el

- hangsúlyozta a szakember.

Címlapkép: Getty Images