Nem várt hatást hozott a szélsőséges időjárás: erre nem számítottak a magyar gazdák
A talaj kellően nedves volt az őszi vetések számára, a többé-kevésbé napos időben pedig jól lehetett haladni az őszi mezőgazdasági munkákkal is.
A talaj kellően nedves volt az őszi vetések számára, a többé-kevésbé napos időben pedig jól lehetett haladni az őszi mezőgazdasági munkákkal is.
A megkérdezett termesztők, forgalmazók szerint idén ha nagy hiány nem is, de erős keresleti piac jellemző mind a cserepes, mind a vágott fajták terén.
A NAK földügyi tevékenységének fontos része a Földforgalmi törvényben meghatározott szerepvállalás a termőföldek adásvételi, csere és haszonbérleti szerződéseinek jóváhagyására irányuló hatósági eljárásban.
A NAK és a Magyar Húsiparosok Szövetségének közös piaci körképe szerint ebben az időszakban a legtöbb feldolgozó a magasabb minőségű termékekre fókuszál.
A fogyasztók érdeklődését innovatív termékekkel igyekeznek felkelteni az ágazat szereplői.
A Magyarországon bejegyzett 46 élelmiszer tanúsító védjegy közül az egyetlen, nemzeti minőségrendszerként is elismert védjegy a Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ).
Az elmúlt évben is számos szolgáltatással segítette tagságát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara: mutatjuk, mi minden jár a tagoknak, hogyan segíti őket a NAK.
A vásárlókat idén is széles termékpaletta várja a boltokban, természetesen a hagyományos virslik teszik ki a kínálat jelentős részét, ugyanakkor kisebb mennyiségben különleges, chilis, sajtos változatok is kaphatók.
A nehezen hozzáférhető, relatív drága vadhús kikopott a hétköznapokból, főleg a fiatalabb célcsoportok számára.
21 milliárd forint értékű vadkárt okoznak a vadak a magyar mezőgazdaságnak.
A november 11-i Márton nap elmaradhatatlan eleme a libapecsenye és az új bor, amelyet ilyenkor szokás először megkóstolni.
Az erdészeti hatóság által szigorúan ellenőrzött piac nagy részén ma már inkább a tisztességes kereskedés a jellemző, de még most is akadnak a zavarosban halászó, tisztességtelen kereskedők.
Az elmúlt évek kemény leckén keresztül világítottak rá az önellátás fontosságára. Amiből van lehetőségünk, törekednünk kell a minél nagyobb arányú önfenntartásra, bármiféle kiszolgáltatottság minimalizálására.
Változatlanul a csokinyúl és a csokitojás a húsvéti édességpiac slágertermékei, a forgalom pedig várhatóan a korábbi évek szintjén alakul.
Bár erős az importnyomás és a termelési költségek is folyamatosan emelkednek, a magyar gyártók nem engednek a minőségből.
Az éghajlati szélsőségek egyre szélesebb termelői kört érintenek, veszélyeztetve ezzel a hazai élelmiszer-előállítást, amelynek alapfeltétele a vízbiztonság megteremtése.
A legnagyobb kereslet a zsírosabb húsrészek iránt nagyobb, igencsak kelendőek a kocsonya „hozzávalói”, valamint a különböző füstölt áruk is.
Az ágazat szempontjából jó hír, hogy az állatjóléti támogatások a következő néhány évben változatlanul hozzájárulnak az eredményes termeléshez.
Van fejlődési lehetőség a hazai dinnyeágazat előtt, az export-piacokon egyre nagyobb a kereslet a magyar görögdinnye iránt. A lehetőségek kihasználásához azonban nagyobb termelői összefogásra van szükség.
Egyre népszerűbb a hazai fogyasztók körében a cékla. A folyamatosan erősödő kereslet nem véletlen, hiszen a cékla igazi szuperélelmiszer.