Két éve már 3 156 település közül 42-ben a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező lakosok mindegyike nyilvántartott álláskereső volt. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken összesen 9 533 lakos nem talált munkát.
Magyarországon még mindig van olyan társadalmi réteg, amely jövedelmi nehézségek miatt nem vásárol annyi húst, amennyit szeretne.
Hogyan alakultak tavaly a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások? A friss számokból kiindulva kell-e számítani a jövőben a nyugdíjrendszer érdemi átalakítására?
Még mindig sokan élnek amiatt segélyből, mert nem tudnak elhelyezkedni, a megfelelő végzettség hiánya miatt. A Dél-Dunántúlon a nyilvántartott álláskeresők közel 80 százaléka alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik.
Az önfenntartás és megélhetés biztosítása miatt továbbra is magas az idősek aktív munkaerőpiaci jelenléte Magyarországon.
Rendkívül polarizált a magyar társadalom: a leggazdagabb hazai településeken 15-ször annyi jut megélhetésre, mint az ország legszegényebb térségeiben.
Nagy a baj, egyre több rászoruló fordul segítségért alapítványokhoz, de az adakozók szinte teljesen eltűntek. Élelemre és pelenkára lenne a legnagyobb igény.
A magyar vidék életszínvonala és gazdasági fejlődése jelentősen elmaradt Budapesthez képest - közölte friss közleményében az "A VIDÉK Szövetsége".
A hét elején jelentette meg az Eurostat az európai régiók fejlettségi rangsorát. A kutatásból látszik, hogy több magyarországi régiót is az unió legszegényebbjei közé sorolt az EU statisztikai hivatala.
A KSH legfrissebb, 2021-re vonatkozó, a háztartások életszínvonaláról szóló kiadványából kiderült, hogy A Magyarországon tavaly 1 millió 844 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata.
Itt a szeptember, megkezdődött az új tanév, de sok diák és persze szülő számára ez az időszak inkább a küszködésről, mintsem az új ismeretek megszerzéséről és az iskolai élményekről szól.
Milliók élnek romos otthonokban, egészségtelen körülmények között Magyarországon.
A Felzárkózó települések programban több mint százötven kistelepülés lakói kapnak új, vegyes tüzelésű kályhát: 1700 nélkülöző család, illetve időskorú juthat hozzájuk.
Míg a legszegényebbek átlagos bruttó jövedelme 103 833 forint volt tavaly, addig a leggazdagabbaké elérte az 502 250 forintot. A magyar lakosság közel egyharmadának egy váratlan kiadás továbbra is komoly gondot okozhat.
Némileg pesszimistábbá vált a magyar társadalom az elmúlt negyedévben. Egy friss felmérés szerint az átlagos megélhetéshez képest 50 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig 100 ezer forinttal van többre szükségünk már júniushoz képest.
A szülinapi gyerekzsúrok költségei ugyanis gond nélkül elérik, de inkább túllépi a százezer forintot.A szülők és a kicsik pedig sokszor egymást akarják túllicitálni, pedig van olyan helyzet, amikor tényleg megéri profi segítséget hívni.
Több mint négyszáz sérült lakóházat javított meg és állított helyre két év alatt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) "tetőkommandónak" nevezett építőipari egysége az ország legszegényebb településein.
A Dél-Alföld áll a harmadik legrosszabb helyen az Eurostat elvándorlásról szóló adatai szerint Magyarországon. A jelenség kiemelten a vidéki városokra igaz, ahonnan a fiatalok elsősorban a jobban fizető munkahelyek reményében mennek el.
A 2022-es év hozta gazdasági visszaesés és infláció legtöbbünk életét megnehezítette, különös tekintettel azokra, akik már egyébként is szükségben éltek.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) évente adatokat vesz fel, és a lakosság életkörülményeinek, életszínvonalának alakulását „A háztartások életszínvonala című” éves elemzésében mutatja be.
Budapest 2℃ (eső)