Budapest 3℃ (borult)
Erre minden autósnak figyelni kell most az utakon: az életük múlhat rajta
Még a legkörültekintőbb vezetéssel sem lehet mindig elkerülni a balesetet.
Még a legkörültekintőbb vezetéssel sem lehet mindig elkerülni a balesetet.
Itt van az ősz és vele együtt a fokozott vadveszély az utak mentén. A vadgázolások különösen az éjszakai, hajnali órákra jellemzőek, amikor a nagyvadak elindulnak búvóhelyeikről táplálékot, vizet keresni.
Egy év alatt 17 százalékkal nőtt az elütött nagyvadak száma. Az őszi hónapokban a legnagyobb a vadakkal való ütközés veszélye, ezért figyeljünk fokozottan.
Amikor vadbalesetekről olvasunk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy velünk ilyesmi sosem fordulhat elő. A rossz hír az, hogy a közúti baleseteket három tényező együttes hatása befolyásolja: az eszköz, a pálya és az EMBER.
Augusztus végétől október közepéig a szarvasbőgés időszakában az országutakon, különösen az erdős, ligetes szakaszokon fokozottan számítani kell a gímszarvasok megjelenésére, melyre rendszerint vadveszélyt jelző tábla is figyelmeztet.
Az őz hazánk legnagyobb egyedszámú és legelterjedtebb nagyvadfaja (országos állományát 375 500-ra becsülik). A nagyvadgázolások során ezen faj egyedeit ütik el leggyakrabban az autók, jelentős részben július és augusztus közepe között.
Az egyik állat a szemből érkező autóra is rázuhant, és bár a balesetben a sofőrök nem sérültek meg, két állat viszont elpusztult. Télen a vadak táplálékot keresve gyakrabban kerülnek az utak közelébe, ezért ilyenkor érdemes sokkal óvatosabban autózni.
Rengeteg olyan vadgázolásról lehet hallani, aminek során kár keletkezik az autóban, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást. A vadak azonban más módokon is okozhatnak károkat.
Míg az anyósülésen utazó asszony szörnyethalt, az autót vezető középkorú férfi súlyos gerincsérülést szenvedve élte túl a balesetet.
Ha nem akarunk borsos bírságot kapni a nyakunkba, akkor a következő tanácsokat mindenképp érdemes megfogadni!
Ebben az időszakban kellő körültekintéssel kell közlekedni annak érdekében, hogy időben észrevegyük az út szélén vagy az út irányába tartó vadakat. Ez világosban viszonylag könnyű, de sötétben már nem olyan egyszerű feladat.
Egy-egy ütközés a gépjárműben és a vadban is jelentős károkat okozhat, amit a casco-biztosítás, illetve a vadkár-kiegészítő biztosítás téríthet meg az autósnak.
A bőgési időszakban az állatok jóval aktívabbak, veszélyérzetük csökken, ezért könnyen szaladhatnak ki az úttestre. A szarvasok mozgása szeles időszakban általában alábbhagy, de alkonyat idején, valamint hidegre forduló időjárás esetén mozgékonyabbak.
Sokakban felmerül kérdésnek az is, hogy vadgázolás esetén félrehúzzuk-e a tetemet az útról, vagy inkább hagyjuk ott, ahol van. Ha nem akarunk borsos bírságot kapni a nyakunkba, akkor a következő tanácsokat mindenképp érdemes megfogadni!
A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, de sajnos ősszel, télen is akadnak szép számmal ilyen balesetek.