Kiderült az igazság: tényleg megvédenek az immunerősítők a koronavírustól?

A közel 100 évvel ezelőtt tomboló spanyolnátha-járványt a történelem egyik legpusztítóbbjaként tartják számon. Nagyjából 500 millió embert fertőzött meg, az akkori népesség negyedét, és több tízmillió beteg halálát okozta világszerte. 2020-ban ismét világjárvánnyal kell szembenéznünk, amit ezúttal az új koronavírus terjedése okozott.

A világ azóta hatalmasat változott, de az bizonyos, hogy még mindig rengeteg megkérdőjelezhető „gyógymód” és hiedelem kering a fertőző betegséggel szembeni küzdelemről.

Többek között az is, hogy hogyan lehet felturbózni az immunrendszert a kivédésére.

Az efféle tanácsok rendre felbukkannak és terjednek a közösségi médiában. Az egyik legbizarrabb közülük, hogy a fehérvérsejtek számát gyakori önkielégítéssel lehet növelni, de természetesen a táplálkozásra, tápanyagbevitelre vonatkozó ötletekkel is Dunát lehetne rekeszteni. A BBC cikke szerint arra bátorítanak, hogy minél több, antioxidánsban gazdag ételt és C-vitamint fogyasszunk (a spanyolnátha idején az aktuális „csodaszer” a hagyma volt), emellett a kombucha és a probiotikumok is rendkívül népszerűek. Egyes források szerint a cayenne bors és a zöldtea jobb védelmet nyújt a koronavírus ellen, mint egy maszk, mások a forró italoknak tulajdonítanak ilyen hatást.

A BBC által megkérdezett szakértő szerint azonban mítosz csupán, hogy tabletták, trendi szuperélelmiszerek vagy életmódbeli szokásaink révén rövid úton egészségessé tehetjük immunrendszerünket. Akiko Iwasaki, a Yale egyetem immunológusa azt nyilatkozta a lapnak, hogy tudományosan nem megalapozott, hogy az immunrendszert felturbózhatjuk bármivel is. Az immunitásnak három komponense van: a bőr, a légutak és a nyálkahártya, ezek felelősek a fertőzésekkel szembeni védelemért.

Ha azonban átjut rajtuk a vírus, akkor be kell indítanunk a velünk született immunválaszt.

Ez kémiai reakciókból és sejtekből áll, amik gyorsan bekapcsolják a vészcsengőt és elkezdik a küzdelmet bármilyen betolakodóval szemben. Ha mindez nem elég, közbelép az adaptív, vagyis a szerzett immunitás. Ez sejteket és proteineket, antitesteket foglal magában. Fontos azonban, hogy az adaptív immunrendszer csak bizonyos kórokozókat tud célba venni. Például egy koronavírusra specializálódott T-sejt nem fog reagálni az influenzára vagy bakteriális betegségekre.

A legtöbb fertőzés kiváltja az adaptív immunitást, de van még egy mód, ami működésbe hozza: ez a vakcina. Ha a testet kitesszük élő vagy halott mikrobáknak vagy azok részeinek, az segíthet az éles helyzet azonosításában. Az immunrendszer erősítése tehát azt kellene, hogy jelentse, hogy ezeket a válaszokat jóval aktívabbá, erősebbé tesszük.

Vegyük a meghűlés tüneteit: izomfájdalom, láz, eldugult orr, hidegrázás.

E problémák többségét nem a vírus maga okozza, hanem a testünk váltja ki, méghozzá szándékosan, ugyanis a veleszületett immunitás részét képezik.

Ebben az esetben az orrváladék elősegíti a kórokozó távozását, a láz egy olyan kényelmetlen környezetet idézi elő a testben, amiben nehezebb szaporodnia, az általános fájdalom pedig azoknak a vegyületeknek a mellékterméke, amik végighaladnak az erekben, kiadva a parancsot az immunsejteknek, mit tegyenek és hova menjenek. A tünetek abban is szerepet játszanak, hogy az agy jelzést kapjon a lelassulásról és arról, hogy a testnek újra fel kell épülnie.

Az orrváladék és a kémiai jelzések a gyulladás részei, ami az egészséges immunreakció alapköve. Ez egy elég kimerítő folyamat, és a legtöbb vírus, beleértve a Covid-19-et is, kiváltja a testünkből. Ha a kombuchának, a zöldteának vagy bármilyen immunerősítőként hirdetett csodaszernek valóban ilyen hatása lenne, akkor egyfolytában folyna az orrunk.

Az adaptív immunrendszer aktivizálódása szintén kellemetlen tüneteket okozhat. Például allergia akkor alakulhat ki, amikor a túlbuzgó immunsejtek megtanulják az ártalmatlan idegen testeket, többek között a polleneket úgy kezelni, mintha károsak lennének. Ezért minden alkalommal, amikor érzékelik őket, működésbe hozzák a veleszületett immunrendszert is, rengeteg tüsszögést, általános fáradtságot és szemviszketést okozva.

Iwasaki szerint az a probléma, hogy

az immunerősítőkkel kapcsolatos állítások közül elég sok van, ami nem tudományos tényeken alapul.

A BBC 2016-ban készített egy anyagot, ami azt bizonyította be, hogy az étrendkiegészítők, vitaminkészítmények általában nem működnek az egészséges embereknél, sőt, olykor kimondottan károsak is lehetnek.

Vegyük például a C-vitamint, aminek az egészségre gyakorolt hatásai szinte mítoszokká fejlődtek napjainkra. Többek között a kétszeres Nobel-díjas Linus Pauling is meg volt győződve arról, hogy a megfázás hatásos ellenszere. Évekig kutatott róla, és már odáig jutott, hogy naponta 18 ezer miligrammot vett be belőle, ami nagyjából 300-szor több, mint az ajánlott napi mennyiség. Az igazság azonban az, hogy

a vitaminos kiegészítők csak akkor hasznosak a szervezetünk számára, ha hiánnyal küzdünk

- mondja Iwasaki. Egy 2013-as Cochrane-publikáció arról szól, hogy felnőtteknél a magas dózisú C-vitamin terápiás kísérletek, amiket a tünetek megjelenése után kezdtek, nem gyakoroltak egyértelmű hatást a megfázásra. Azt pedig még korábban kimutatták, hogy a túlzásba vitt C-vitamin vesekövet okozhat.

Szakértők szerint a fejlett világban a legtöbb ember elegendő vitamint visz be már csak a táplálkozás révén is (hacsak nem korlátozza valami az étrendjét – a vegánoknak például nagyobb esélyük van a hiánybetegségek kialakulására). Egyetlen kivétel van Iwasaki szerint, ez pedig a D-vitamin. Ezt kiegészítőként fogyasztani nem egy rossz ötlet. Több kutatás is arra jutott, hogy az alacsony D-vitaminszint növeli a légzőszervi fertőzések kockázatát, emellett az autoimmun betegségek (mint például a sclerosis multiplex) kialakulásával is összekapcsolták.

Sok immunsejt képes aktívan felismerni a D-vitamint, és ez fontos szerepet játszhat a veleszületett és a szerzett immunválaszban is – hogy pontosan miként, az egyelőre rejtély. Sok országban gyakorlatilag népbetegségnek számít a D-vitaminhiány, és bizony vannak köztük gazdagok, fejlettek is. Becslések szerint világszerte nagyjából egymilliárdan nem jutnak elegendő D-vitaminhoz. Az, hogy koronavírusra tekintettel most rengeteg embert kérnek vagy köteleznek arra, hogy maradjon otthon, szintén nem fog segíteni a helyzeten: nem nehéz belátni, hogy a kevesebb napfény még több hiányhoz vezet majd.

A BBC által megkérdezett szakértő szerint arra sincs szükség, hogy antioxidáns-tablettákból tárazzunk be, bár az, hogy az antioxidánsok miben és hogyan segíthetnek nekünk, már eggyel bonyolultabb kérdés. A gyulladásos válaszreakció részeként a fehérvérsejtek toxikus oxigénvegyületeket bocsátanak ki, amik egyrészről elpusztítják a baktériumokat és vírusokat, valamint meggátolják, hogy szaporodjanak. Másrészről azonban sérüléseket okozhatnak az egészséges sejteknek is, amivel teljesen kimeríthetik az immunrendszert. Ahhoz, hogy ez ne történjen meg, a test antioxidánsokra támaszkodik, amik segítenek kontrollálni az oxigénvegyületeket és védeni a sejteket.

Egy részüket az étrendünk révén meg tudjuk szerezni: az élénk színű gyümölcsök, zöldségek és fűszerek tartalmazzák belőlük a legtöbbet. Az antioxidánsok adják többek között a répa, az eper, az áfonya és a padlizsán árnyalatait is.

Jelenleg folynak kísérletek arra vonatkozóan, hogy segít-e a koronavírusos betegek felépülésén, ha antioxidáns-kiegészítőt kapnak,

az erre irányuló vizsgálatok azonban csak töredékei azoknak, amik a koronavírus potenciális kezeléseit kutatják. A korábban folyó kutatások a BBC cikke szerint egyetlen vizsgálatnál sem igazolták, hogy a magas dózisú antioxidáns-mennyiség képes az immunrendszer felturbózására, vagy vírusfertőzések kezelésére, megelőzésére.

A probiotikumok élő mikroorganizmusokat tartalmaznak, egyelőre azonban nem létezik tudományos megalapozottság arra nézve, hogy gyógyíthatnak vagy megelőzhetnek bármilyen betegséget, hovatovább az sem bizonyított, hogy bármilyen probiotikumfajta megvédene minket a koronavírustól, magyarázza Iwasaki. Egy 2015-ös kutatás azt találta, hogy a probiotikumok, ezek a jótékony, ételben, italban vagy tablettában koncentrált mikroorganizmusok jelentősen csökkentették a felső légúti fertőzések számát, sőt még enyhítették is őket. Az eredmények alapján készült tanulmány szerzői arra jutottak, hogy talán jobban működnek, mint a placebo-kezelések, de arra is rámutattak, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok minősége meglehetősen kétes.

De akkor mégis mi az, ami tényleg működik? Iwasaki szerint a fentebb említett mítoszok többsége viszonylag ártalmatlan, de hamis biztonságérzetet, a védettség érzetét kelthetik, aminek viszont már bőven vannak veszélyei. A szakértő óva int bárkit attól, hogy illúziókba ringassa és felhatalmazza magát arra, hogy megszegje a korlátozásokat, és úgy éljen, mintha nem is létezne koronavírus.

Ha valamivel támogatni szeretnénk az immunrendszerünket, az legyen a megfelelő mennyiségű alvás, mozgás, kiegyensúlyozott érkezés és lehetőség szerint a stressz kerülése.

Ezekért ráadásul még csak nem is kell súlyos pénzeket fizetni, nem úgy, mint az életmódguruk által ajánlgatott „csodaszerekért”. Az immunulógus szerint egyetlen bombabiztos módszer létezik arra, hogy a különböző kórokozókkal szemben javítsuk az immunitásunkat, ez pedig nem más, mint a védőoltás.

Címlapkép: Getty Images