A magyar konyha titkos szuperétele, a csicseriborsó: a te kertedben is könnyen megterem

A csicseriborsó valóságos csodanövény, nem véletlen, hogy az egyik legelfogadottabb hüvelyes növény a biotermékek piacán. Egységnyi területről sokkal több fehérjét ad, mint az árpa, a zab, a kukorica, a köles vagy a bükköny. Jobb az emészthetősége és a biológiai értéke, mint a babé vagy a lencséé. Zöldtrágyanövényként is remekül hasznosítható, ráadásul bírja a szárazságot, Magyarországon mégis csak szórványosan termelik.

Miért nincs több magyar csicseriborsó?

Csicseriborsóból három elismert magyarországi fajta is létezik: az iregszemcsei nemesítésű Dónia és a kompolti nemesítésű Pax, valamint a Kompolti bordó nevű fajták (nemesítette Szalai György) Mégis hazánkban csak szórványosan lelhető fel – írja tanulmányában is a biokontroll.hu. Vetésterülete így sem számottevő, és az is jelentősebben csökkent a 2000-es évet követően.

Jó pár éves, 2016-os összefoglaló KSH adat szerint, amíg hazánkban 665,5 hektáron termeltek babot, addig csicseriborsóból 157,5 hektáron neveltek.

Ehhez képest jövedelmezőség szempontjából a száraz hüvelyesek között a legrosszabbul teljesít, talán ezzel is magyarázható, miért sem annyira népszerű itthon a termesztése:

A szakemberek szerint a jövőben azonban a rosszabb talajadottságokkal rendelkező, kisebb gazdaságokban várható fellendülése a borsó- és lóbabtermesztés helyett. Előveteményre ugyanis nem igényes, viszont jó előveteménye az őszi kalászosoknak, ezért könnyen vetésforgóba illeszthető.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet térképén is jól látszik, Magyarországon (2015-ben) a lóbabhoz hasonlóan milyen kevés területen foglalkoztak vele:

Pedig a csicseri hihetetlen értékes hüvelyes

Tartalmaz nagyjából 20%-ban fehérjét, 40%-ban szénhidrátot, B1- és B6-vitamint, valamint folsavat. Karotinban is gazdag, valamint E-vitamin is található benne. Ásványi anyagtartalma is kedvező, sok magnéziumot, vasat és cinket tartalmaz. Emészthetősége kiváló, 76-78%-os. Gyógyászati szempontból is érdekes növény, emésztési zavarok, hurut kezelésére használható. A koleszterinszint szabályozására is alkalmazzák. Rendszeres fogyasztásával csökkenhet a szív-, és érrendszeri megbetegedések kialakulása is.

A csicseriborsó élelmirost tartalmának köszönhetően kiváló székrekedés megelőzésére, illetve kezelésére. Kutatások igazolják, hogy pektintartalma miatt csökkenti az étkezések utáni gyors vércukorszint-emelkedést, ezért a cukorbetegek számára is előnyös. Fokozott fehérjetartalmának köszönhetően gyakran fogyasztják sportolók, idősek is. Alacsony zsír- és magas rosttartalma miatt fogyókúrázóknak is melegen ajánlott.

A falafelen kívül ezerféle étel készíthető belőle

Az egyik legfontosabb szupertulajdonsága, hogy antinutritív anyagokat nem tartalmaz, így hőkezelés nélkül is felhasználható. Konyhakerti növényként vetélytársa lehetne a borsónak, hiszen folytonos növekedésű csicseriborsó elhúzódó virágzása miatt akár egy hónapig is frissen szedhető. Tudjuk viszont, hogy száraz borsóként hosszú áztatásra van szükség ahhoz, hogy egyáltalán megpuhuljon.

Magját hazánkban régebben – ahogy Indiában is - a babhoz hasonlóan fogyasztották, pörkölve kávépótlónak használták.

Pörkölt csemegeként is igen kedvelt, mivel íze a dióéhoz hasonló. Egyes országokban, különösen a Közel- és Közép-Keleten valamint Indiában abraktakarmánynak is termesztik magas fehérjetartalma miatt.

Éretlen magjaiból - a borsóhoz hasonlóan – ezerféle ételt készíthetünk, például főzeléket, köretet, salátát.

Az egyik legjobb húspótlék, ráadásul nem allergén

Mivel az egyik legjobb növényi fehérjeforrás, így vegánok számára szinte kötelező. Viszonylag olcsón beszerezhető, tápértéke kiemelkedő, felhasználása pedig sokoldalú egy igazán jó élelmiszerként tekintünk rá.

A csicseriborsó lisztje adalékként, helyettesítőként is hasznosítható. Így péksüteményekben felhasználható, általa a kenyér is ízletesebb, tovább eltartható.

Készíthetünk belőle vegán fasírozottat - ismertebb nevén falafel is, ami a világ egyik legnépszerűbb streetfoodja. Hozzá pedig készíthetünk humuszt. Ez a legklasszikusabb ez a közel-keleti krém. Elkészítési módja ezerféle lehet, de a legegyszerűbb változathoz csupán főtt csicseriborsó, olíva olaj, fokhagyma, só, bors és kevés citromlé kell. Ezeket ízlés szerint turmixoljuk, és máris kész.

Az egyik legtökéletesebb tojásfehérje-pótlék

Allergiások és vegánok a csicseriborsóból remek tojásfehérje-pótlékot készíthetnek. Kétféle megoldás is ismert: az első, hogy a csicseriborsólisztet vízzel elkeverjük, majd tojás helyett használjuk, így akár omlett is süthető belőle. Másrészt a csicseriborsó főzővizéből vagy a konzervben lévő léből a tojásfehérjét tökéletesen helyettesítő hab verhető, amelyből aztán csinálhatunk vegán habcsókot vagy akár madártejet.

A felverhető csicserilé neve egyébként aquafaba, az aqua vizet, a faba pedig babot jelent. Kétségkívül ez ma a legmenőbb természetes tojásfehérje-helyettesítő.

Figyelem! Akár saját kertünkbe is vethetünk csicserit

A szakemberek szerint olyan kertben ajánlatos vetni, ahol nincs öntözési lehetőség. Erőteljes karógyökere másfél méter mélyre hatol a talajban, és kiterjedt gyökérzete a száraz földben is megél. Melegigényesebb a zöldborsónál, ezért március végén, április elején kell a magját elvetni, amikor a talaj hőmérséklete 10 °C fölé emelkedik. A napos helyet kedveli. Árnyékban és sok csapadék esetén keveset terem. Minden talajon megél, de a lúgos-meszes földben érzi jól magát. A magját 30 cm sortávolságra, 2 cm-re egymástól és 4-5 cm mélyen kell elvetni.

Rendkívül fontos tulajdonsága, hogy a borsózsizsik nem támadja meg – írják a Biokotroll.hu-n. Ez már önmagában alkalmassá teszi biotermesztésre. További előnyös tulajdonsága a már említett szárazságtűrésen és zsizsikmentességen kívül, hogy sok borsófajtával ellentétben betakarításig nem dől meg az állomány. Átlagos időjárás és április elején történt vetés esetén, augusztus első dekádjában kombájnnal is aratható.

Címlapkép: Getty Images