Műhúsból is lehet jó pörkölt: a hagyományos húsfogyasztás fenntarthatatlan – vagy mégsem?

Agrárszektor   
  Megosztom
Műhúsból is lehet jó pörkölt: a hagyományos húsfogyasztás fenntarthatatlan – vagy mégsem?

Az elmúlt 50 évben a globális húsfogyasztás mértéke majdnem a duplájára nőtt, ez a szám pedig egyre csak emelkedik. Azonban úgy tűnik, hogy a "műhús" is egyre nagyobb utat tör magának a piacon, hazánkban pedig néhány évvel ezelőtt kezdett el népszerű lenni. Persze üzletként sem utolsó, főleg, hogy a fejlett technológiának köszönhetően a fogyasztók úgy érezhetik, hogy környezet- és állatbarát módon táplálkoznak, közben pedig még a hús ízéről sem kell lemondaniuk. Kérdés, hogy ez valóban így van-e.

Már a gyorséttermekben is elérhető a "műhús", sőt, számos olyan étterem is létezik, ahol kifejezetten növényi alapú ételeket fogyaszthatnak el a vendégek. Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mi is az a "műhús", valóban fenntarthatatlan-e a hagyományos húsfogyasztás, vagy, hogy egyáltalán hívhatjuk-e "műhúsnak" ezeket a készítményeket, és mi az oka annak, hogy egyre jobban kezdenek elterjedni a növényekből és gombából készült termékek – ezeknek jártunk most utána. Rögtön az elején fontos megemlíteni, hogy már maga a "műhús" elnevezés is kérdőjeleket vet fel, hiszen ezek a termékek nem mások, mint növényi alapú fehérjekészítmények. A köztudatban ennek ellenére "műhúsként" terjedtek el, pedig valójában semmi közük sincsen a valódi húshoz - tudta meg az Agrárszektor Éder Tamástól, a Húsiparosok Szövetségének elnökétől.

A hagyományos húsfogyasztás fenntarthatatlan – vagy mégsem?

A mai napig nem tisztázott, hogy az állattenyésztés a globális üvegházgáz-kibocsátásnak hány százalékáért felelős, nem beszélve a felhasznált ivóvízről. Ez azonban még a szakemberek között is megosztó: Dr. Friedrich László, az Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet igazgatója úgy gondolja, hogy egyáltalán nem fenntarthatatlan a mai húsfogyasztás. Hazai szinten egy fő körülbelül 30 kg sertés és 30 kg baromfihúst fogyaszt el évente, míg a marhahús esetében ez mindössze 3,5 kg-ra tehető. Utóbbit sokan az egyik legnagyobb környezetkárosító tényezőnek tekintik a metánkibocsátás és a rengeteg felhasznált ivóvíz miatt, ám a szakember úgy véli, hogy ez koránt sincsen így, hiszen ebben az esetben is van ökológiai körforgás.

Éder Tamás elmondása szerint felmerülhetne a fenntarthatatlanság problémája, ha a fejlődő világ lakói egyre több húst fogyasztanának és a termelés körülményei nem változnának, mivel így valós, komoly problémák keletkezhetnének. Ám mindez csak feltételes mód, hiszen hatalmas fejlődésen ment/megy keresztül az ágazat. Jelentősen kevesebb víz és energia kerül felhasználásra egy kilogramm húsra vetítve, mint néhány évtizeddel korábban. Hozzátette, hogy például a csonthéjasok előállításához jóval több vízre van szükség, mint például a csirke, a sertés vagy a kecskehús esetében, bár tény, hogy ez már nem mondható el, ha a marhákat vesszük figyelembe.

Az elmúlt időben pedig a legelők állapotának javítása kulcsszereplő lett, köztük hazánkban is. Bányai Tibor, a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület elnök helyettese azonban már nem így látja a helyzetet: úgy véli, hogy lényegesebben fenntarthatóbbak lennének a növényi „húskészítmények”, hiszen így jóval kevesebb takarmány, ivóvíz kerülne felhasználásra, illetve bizonyos szempontokból egészségesebbek is. A legtöbb esetben pedig szinte megkülönböztethetetlenek a valódi hús ízétől ezek a készítmények – a szójából készült pörkölt például nagyon finom, és megszólalásig hasonlít a húshoz. A legtöbben érthető módon nem szeretnének lemondani az ízélményről, éppen ezért van egyre nagyobb igény azokra a "műhúsokra", melyek ízben, állagban és színben is olyanok, mint az igazi.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

agrárszektor

műhús

szója

fenntartható életmód

klímabarát táplálkozás