Ezen besírsz: 10+1 vicces településnév a Dél-Dunántúlról

Közel 3200 kisebb-nagyobb település van ma Magyarországon, ezek közül bőven akad olyan elnevezésű, amely akarva-akaratlanul is mosolyt csal a „gyüttmentek” arcára. Sorozatunk első részében 8 fura településnevet hoztunk az ország keleti részéből, aztán a Nyugat-Dunántúlt vettük górcső alá, most pedig délebre vesszük az irányt. A Somogy, Baranya és Tolna megyében is számos furának vagy viccesnek, olykor pajzánnak vagy csak kimondhatatlannak tűnő településnévbe botolhatunk. Természetesen ezeknek a fura neveknek is megvan a maguk érdekes keletkezéstörténete.

Naki vagyok!

Mindjárt ott vannak az igen rövid nevű települések, amelyek nevei önmagukban is jelentenek valamit, még ha többnyire nem is azokat, amiket ma értünk alatta. Ha valaki bemutatkozáskor azt mondja: „naki vagyok”, akkor nem feltétlenül arról van szó, hogy meg akarja leckéztetni beszélgetőtársát, emlékszik-e rá, hanem lehetséges, hogy Tolna megyében, Dombóvárhoz közel, Nak nevű településről érkezett.

Kurd (Tolna megyében van, Dombóvártól keletre, Szekszárd felé a 2. falu). Egy olvasónk mesélte, ha arra kellett dolgoznia, és valaki megkérdezte, hol voltatok, csak azt mondták, "Kurd körül". Egy anekdóta szerint a járási bajnokság egyik meccse előtt valaki megkérdezte, kik játszanak, mire mondták neki: "Kurd meg Dombóvár."

Időnként azonban olyan érzésünk is támadhat, hogy a település névadói valamilyen fantasy vagy népmeséből merítették az ötletüket. Maradjunk csak ennél a „naki” példánál, ami Lápafő és Attala közt fekvő település. Nyugati szomszédjai pedig Kisgyalán és Gölle. Igazi gyöngyszem azonban kétségtelenül: Görcsönydoboka. A Csele-patak melletti Baranya megyei település Cselegörcsöny (németül Ketschingen) és Cseledoboka (németül Tuvoken) egyesülésével jött létre. Ízlelgessük bátran!

Táska helyett inkább Lánycsókra, vagy Kisvaszariba költöznél?

Az, hogy a vicces, aranyos, furcsa vagy érdekes nevű települések listájába a következő települések hogyan is kerültek bele, talán magyaráznunk se kéne, de íme:

Alsómocsolád egy zsáktelepülés Dombóvárhoz közel, a Mecsek északi lankáin fekszik. Neve egy mocsár, lángocska, kenderáztató jelentésű szláv szóból ered, és valószínűleg arra utal, hogy a falut mocsaras, lápos talaj határolja. Az első írásos emlék Mocsoládról egy 1294-ben kelt oklevélben maradt fenn, Mocholai változatban.

Böhönye község Somogy megyében, a Marcali járásban. Hosszú idő óta a környék gazdasági, kereskedelmi központja. Böhönye a honfoglalás korában a Bő nemzetség birtoka volt. A Böhönye név először egy 1536-os okiratban olvasható. A falu a 18. századtól a második világháborúig a Festetics család tulajdona volt. A 19. század második felében mezővárosi rangot kapott. A 19. század hatvanas éveiben sakktáblaszerűen kialakított, mérnöki pontossággal tervezett, egyenes utcákból álló településszerkezet jött létre.

Fadd nagyközség Tolna megye Tolnai járásában. Hozzá tartozik a népszerű üdülőhely, Dombori. nagyközség két nagy földrajzi tájegység, a Mezőföld és a Sárköz találkozásánál fekszik a faddi Holt-Duna partján. A kedvező földrajzi környezet miatt a térség valószínűleg már az ősidők óta lakott terület volt. Az ókorban erre húzódott az Aquincum–Mursa hadiút, amelynek egy útjelző kövét a község közelében találták meg. A honfoglalás után a Megyer törzs szállásterületéhez tartozott és Árpád fiainak kezében volt. A községről először írásos források a 11. században tesznek említést. A veszprémvölgyi apátság kap itt birtokot és Patadi néven szerepel.

Garé a Dél-Dunántúlon fekszik Pécstől délre légvonalban kb. 17 km-re található Garé. A település neve valószínűleg az egykori középkori urától, a Gara-családról kapta. Eredeti jelentése: Garáé. Pesty Frigyes szerint a település nevét a falutól északra, az ún. Domb-dűlő helyén egykor állt Gara vára után kapta.

Gyugy nem tévesztendő össze a következővel: Gyűggyel. Lengyeltótitól északkeletre, Szőlősgyörök és Hács között fekvő település. Szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi. Gyugy már az avar korban is település volt. A honfoglaláskor és az azt követő évszázadokban hatalmas dióerdők voltak a vidéken. Elterjedt vélekedés, hogy honfoglaló őseink a diófát „gyugy”-nak hívták, és a település neve ezt a szót őrzi, de Kiss Lajos pontosabb magyarázata szerint a név a dió ~ gyió köznév -d(i)/-gy helynévképzős származékából alakult

Kisvaszar község Baranya megyében, a Hegyháti járásban. Már a római időkben és a középkorban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1328-ban említették először Vossary, Vosar formában. A tatárdúlás után Vaszar néven fordul elő és a siklósi Kán nemzetség birtoka. A 15. századtól a Bocskai, majd a Laczkó család birtoka lett. A falut a török időkben is lakták. A község 1720-ig Tolna vármegyéhez tartozott, akkor csatolták Baranyához. 1750 táján Tolna vármegyéből érkezett németek telepedtek le itt, akik később virágzó fazekasipart hoztak létre a településen.

Lánycsók Baranya keleti részén, Mohácstól 5 kilométerre nyugatra található. Itt találkozik a Duna-völgyének sík vidéke a Dunántúli-dombság lankáival; legmélyebb része a tengerszint alatt 98 méter, a legmagasabb területe 210 méter magasan fekszik. A talaj földművelésre rendkívül alkalmas, melyhez az időjárás és éghajlat is kedvezően hat. Lánycsók több, mint 4000 éves múltra tekint vissza, fennmaradását többek között kedvező földrajzi fekvésének köszönhette.

Nevének eredetére vonatkozó megbízható értesüléseink nincsenek. Szájhagyomány szerint Lánycsóknak nevezték hajdanában a falut, mert volt három leánytestvér, kik e vidéket örökségképpen kapták, s rajta megosztoztak. Egyikük vörös hajú volt, és a most is létező Vörösmarton lakott, Márthának hívták. Másikuk víg kedélyű volt és lakását Villányban tartotta és Vígleánynak nevezték. A harmadik Lánycsókon lakott. A három testvér – talán mivel Vígleány kigúnyolta a vörös hajú Márthát, vagy mert az örökség miatt összeperlekedtek – sokáig a legnagyobb haragban voltak, végre itt összecsókolózva kibékültek. A másik történet szerint egy török katona egy szép lányt látva e vidéken, utána futott, és e helyen megcsókolta. Természetesen ez lehetetlen, hiszen a település neve Lanchuk néven már a török megszállás előtt is szerepelt. A tény, hogy a község mai neve 1905. január 1-jétől használatos.

Nyugotszenterzsébet nevét 1332-ben említette először egy oklevél S. Elyzabeth néven. Nevét valószínűleg temploma védőszentjéről kapta. Hogy aztán honnan jött a Nyugot előtag, d-nélkül, arról nem találtunk magyarázatot. Nyugotszenterzsébet azonban pár éve az országos médiába is bekerült (2018. jan.), midőn a település vezetői új buszmegállót szerettek volna építtetni, de csak kilátóra lehetett pályázni, s így végül a kettő elegye készült.

Táska község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megye nyugati részén a Balatontól délre helyezkedik el. A települést írott forrás először 1268-ban említi. A török hódoltság idején valószínűleg elnéptelenedett. A 18. században horvát telepesekkel népesítették be, akik bár nyelvüket elhagyták, máig őrzik hagyományaikat, szokásaikat.

Címlapkép: Getty Images