Ezt a legtöbben elrontják, amikor húsmentes diétára állnak rá: te el ne kövesd ezt a hibát

Nem új tudományos megfigyelés, hogy a hús, különösen a vörös és a feldolgozott fajták, így a kolbász és a szalonna gyakori fogyasztása összefügg számos betegség, például a bélrák kialakulásának fokozott kockázatával. Az Oxfordi Egyetem kutatói egy korábbi vizsgálatukban a húsfogyasztás hatásait egyéb betegségekkel összefüggésben is megvizsgálták. A 475 ezer brit felnőtt bevonásával készült kutatás eredményeként azt találták, hogy azok a résztvevők, akik hetente három vagy több alkalommal ettek vörös és feldolgozott húsféléket, fokozottan ki voltak téve egyebek mellett szívbetegség, cukorbetegség vagy vastagbélpolip veszélyének. Emellett azt is megállapították, hogy a gyakori baromfihús-fogyasztás olyan betegségek kockázatát növeli, mint a reflux, illetve a vékonybél, vastagbél, epehólyag gyulladása.

Persze ez nem azt jelenti, hogy örökre száműzni kellene a húst az étkezéseinkből. Inkább tekinthető jelzésnek, hogy itt az ideje több gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanunk, illetve érdemes olykor hús nélküli ételeket készítenünk, húsmentes napokat beiktatununk a hetünkbe.

Az egészségügyi okoktól eltekintve van még néhány érv amellett, hogy egy héten többször is beiktassunk húsmentes napokat, ezt gyűjtötte össze az Independent cikkében. Lássuk, mit tanácsolnak!

1. Spórolhatunk

A hús, különösen a jó minőségű hús fogyasztásának bizony megvan az ára. A zöldségfélék közül főleg a hüvelyesek jobb ár-érték arányúak, emellett tápláló és tartalmas fogásokat lehet belőlük készíteni.

2. Kreativitásra ösztönöz a konyhában

Egy darab hús megsütéséhez, lássuk be, nem kell túl sok fantázia (a fűszerezéstől eltekintve), ha azonban padlizsánról, zellerről, gombáról van szó, jóval több a lehetőség, mind az elkészítés módját tekintve, mind pedig az ízekkel való kísérletezést. - annyi mindent megtehet, és sokkal több ízt alkalmazhat.

3. Gazdag választék

Itt az idő kipróbálni és megszeretni ezeket a zöldségeket! Különösen a tavasz közeledtével. Az interneten milliónyi recept érhető el a felhasználásukkal kapcsolatban, ne féljünk megismerni új ízeket.

4. Ökológiai szempontok

A hús mellőzésének vannak ökológiai előnyei is, már akkor is, ha csak a hét egy napján alkalmazzuk. A húsfogyasztás csökkentése könnyítheti az éghajlatváltozással kapcsolatos erőfeszítéseket, csökkentheti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, illetve az előállításhoz felhasznált erőforrások mennyiségét.

5. Lehetőséget ad a termelők támogatására

A helyi termékek vásárlása segíthet enyhíteni az élelmiszerek szállítása által okozott környezeti problémákat, ugyanakkor ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a hazai termesztésű zöldség, gyümölcs mindenképp előnyösebb választás, ha szezonon kívül termesztik itthon. Emiatt jó arra is figyelni, minek van éppen szezonja - erről korábbi cikkünkben írtunk részletesebben, és összeállítottunk is egy táblázatot arról, hogy mikor milyen zöldséget, gyümölcsöt érdemes vásárolnunk.

A legfontosabb: törekedjünk az egyensúlyra

A bőséges, gyakori zöldség- és gyümölcsfogyasztás pozitív táplálkozás-élettani hatása meggyőzően igazolt. A szakirodalomban elérhető adatok alapján a vegán étrendet követők fogyasztanak legtöbbet ezen élelmiszercsoportokból, ezzel általában elfogyasztják a táplálkozási ajánlásokban szereplő naponta legalább 5 adag/500 g zöldség- és gyümölcsmennyiséget. Az adatok ugyanakkor arra engednek következtetni, hogy a vegán és a vegetáriánus étrend mellett sem feltétlenül mindig teljesül az ajánlott zöldség- és gyümölcsfogyasztás az egyének szintjén

- írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége közleményében.

A jelentős növényi eredetű élelmiszerfogyasztás együtt járhat néhány tápanyag, például C-vitamin, magnézium, B1- és B6-vitamin, valamint folsav nagyobb felvételével, illetve egyes, pozitív egészséghatású fitokemikália (pl. karotinfélék és polifenolok) számottevő mennyiségű bevitelével. Viszont a nagyobb mennyiségű növényi eredetű élelmiszerfogyasztásuk miatt ugyanakkor a vegetáriánusok jobban ki lehetnek téve egyes, jellemzően az ezen élelmiszercsoportokhoz köthető étrendi kockázatoknak is.

Minél szigorúbb az étrend az egyes élelmiszercsoportok kizárása tekintetében, annál nagyobb az alultápláltság kialakulásának rizikója. Éppen ezért a növényi alapú táplálkozás mellett egyes tápanyagok (pl. B12-vitamin) célzott és egyénre szabott pótlása, dúsított élelmiszerek és/vagy étrend-kiegészítők formájában szükséges. Különösen nagy a tápanyaghiányos állapotok létrejöttének kockázata a viszonylag nagy tápanyagszükségletű lakossági csoportok (pl. gyermekek, várandós nők) körében. Ilyen esetekben még inkább lényeges a vegetáriánus étrend megvalósíthatóságának egyedi értékelése. A hiánybetegségek kialakulásának megelőzéséhez, az esetleges étrendi kockázatok kezeléséhez elengedhetetlen a növényi alapú étrendek megtervezésében jártas dietetikus, táplálkozástudományi szakember közreműködése

- hívták fel a figyelmet a szakemberek.

Mire figyeljünk a heti menü összeállítása során?

Vannak alapanyagok, melyeket érdemes beépíteni az étrendünkbe. Ez azért fontos, mert a kiegyensúlyozott, változatos, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrenddel tehetünk legtöbbet az immunrendszerünk optimális működéséért. Fontos, hogy ne kampányszerűen, csak 1-1 időszakban figyeljünk erre oda, hanem folyamatos, rutinszerű legyen immunrendszerünk támogatása.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakemberei szerint naponta legalább 4 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása hozzájárul a C- és B6-vitamin-szükséglet fedezéséhez. A tej és tejtermékek napi szintű fogyasztása pedig segít a kalcium-és D-vitamin-igény kielégítésében.

Tejtermékekből elsősorban a natúr és zsírszegény/csökkentett zsírtartalmú változatokat érdemes előnyben részesíteni. Ízesített tejkészítmények, például gyümölcsjoghurtok vásárlása esetén, a hozzáadott cukroktól mentes verziókat keressük elsősorban! Az élő (probiotikus) kultúrát tartalmazó élelmiszerek, például tejtermékek rendszeres fogyasztása kedvező hatással lehet a bélflóra összetételére, ezáltal segítheti az emésztést és hozzájárulhat a megfelelő immunvédekezéshez.

A szakértők szerint, amennyiben lehetséges, a tápanyagszükségletünket természetes forrásokból, tehát élelmiszerekből fedezzük. A tápanyagigény kielégítésében szerepet kapnak még a dúsított termékek is. Étrend-kiegészítőket szükség esetén alkalmazzunk, pl. az őszi-téli időszakban D-vitamint. Ebben az esetben a több nem jobb, a megadózisokat kerüljük! Ha így járunk el, az élelmiszerekben jelen lévő tápanyagok egymás hatását, hasznosulását segíteni tudják, és kisebb lesz a túladagolás esélye.

Ezt érdemes tudni a legfontosabb tápanyagokról

D-vitamin

Bár a D-vitamin megtalálható kis mennyiségben élelmiszerekben, pl. tejtermékekben, tengeri halakban (főként a halmájban, halmájolajban), tojássárgában és a dúsított élelmiszerekben (pl. tejitalok, joghurtok, gabonapelyhek), a bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása. Éppen ezért az őszi-téli időszakban, amikor kevesebb napsugárzás ér minket, javasolt D-vitamin kiegészítést alkalmazni, de ennek mennyiségét személyre szabottan kell meghatározni, hiszen pl. időseknek, túlsúllyal rendelkezőknek vagy felszívódási zavarban szenvedő betegeknek nagyobb a szükséglete.

A D-vitamin szerepe, hatásai az egyik legtöbbet kutatott terület. A különböző vizsgálatok eredményei sokszor ellentmondanak egymásnak. Vannak olyan hatásai a D-vitaminnak, amelyek egyértelműek, pl. a kalcium-anyagcsere szabályozásában betöltött szerepe, de az immunvédekezés szempontjából számos tisztázatlan kérdés van. Több vizsgálatban összefüggést találtak a magasabb D-vitamin-szérumszint és a kevesebb légzőszervi fertőzés között. Más felmérésekben viszont nem találtak szignifikáns összefüggést a szérum D-vitamin-szint és az alsó légúti fertőzések gyakorisága vagy súlyossága között. Az alacsonyabb D-vitamin-szintet, illetve a D-vitamin-hiányt számos betegséggel hozták összefüggésbe, pl. csontritkulás, autoimmun betegségek, szívelégtelenség, magas vérnyomás-betegség.

Ez rendkívül szomorú hír számunkra, hiszen a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) adatai szerint a magyar lakosság élelmiszerekből származó D-vitamin bevitele nagyon alacsony, nők esetében 2.0 μg, férfiak körében 2.5 μg volt (4). A napi beviteli referencia (NRV) érték sokáig 5 μg vagy 200 NE (nemzetközi egység) volt (még a felmérésben is ez szerepel), míg a tolerálható felső beviteli szintet, azaz azt a mennyiséget, amely napi rendszeres bevitel esetén sem fejt ki egészségre kedvezőtlen vagy ártalmas hatást, ennek húszszorosában, 100 μg-ban vagy 4000 NE-ben határozták meg. 2012-ben született 3. Magyar D-vitamin konszenzus megemelte a napi beviteli referencia szintjét (1500-2000 NE), illetve említést tett arról, hogy túlsúly és elhízás esetén nő a szükséglet, ebben az esetben a duplája, 3000-4000 NE a javasolt bevitel. Mindezek az értékek akkor igazak, ha megelőzni szeretnénk a hiányállapotot, ha azonban már egy kialakult D-vitamin-hiányról van szó, ennek sokszorosát javasolják. Az ajánlásnál nagyobb dózis alkalmazása nem jár további előnyökkel, sőt, akut vagy krónikus mérgezést is okozhat.

C-vitamin

A Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus által felfedezett vízben oldódó vitaminnal kapcsolatban számos tanulmány született, melyekben igazolták az immunvédelemben, ezáltal az egészség fenntartásában betöltött szerepét. Az egyik legismertebb antioxidánsunk, amely kombinációja lipidoldékony antioxidánsokkal, pl. E-vitaminnal előnyös, hiszen a zsírban oldódó és vízben oldódó vitaminok, antioxidánsok egymás jelenlétében hatékonyabbnak bizonyulnak. A kutatások alapján a megfelelő C-vitamin-szint fenntartása csökkenti a demencia és az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét.

Természetes forrásai között szerepel a paprika, nagy mennyiségben található a citrusfélékben, káposztafélékben, karalábéban, bogyós gyümölcsökben. Szintén jelentős mennyiségben mutatható ki a csipkebogyóból és petrezselyemzöldből is, viszont mivel ezekből aránylag kis mennyiséget fogyasztunk, nem tekinthetőek jó C-vitamin-forrásnak. A felnőttek számára javasolt referencia beviteli érték az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) javaslata alapján csupán 80 mg, míg az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásban kissé magasabb, férfiak számára 110 mg, nők számára 95 mg (szoptatás alatt több). Az OTÁP2014-es eredményei alapján a magyar lakosság átlagos C-vitamin-fogyasztása a nők esetében mind a magyar, mind az európai ajánlást elérte (95mg/nap), ellenben a férfiak 102 mg-os átlag C-vitamin bevitele nem érte el az európai mennyiségi javaslatot.

Napjainkban sokan étrend-kiegészítőkből több gramm C-vitamint is bevisznek napi szinten influenzaszenzonban, főleg most a COVID19 pandémia alatt. Mennyire szükséges és mennyire veszélyes ez? A tolerálható felső beviteli szint (UL) 2000 mg, tehát 2 g szedése hosszú távon sem járhat negatív következményekkel. Ennél nagyobb mennyiségek tartós szedése viszont egyrészt felesleges, másrészt fokozza a vesekő kialakulási esélyét.

B6-vitamin (piridoxin)

A B-vitamin családból immunrendszerre gyakorolt hatás tekintetében kiemelhető a B6-vitamin, amely hatással van a humorális (B-sejtes) és celluláris (sejtes) immunválaszra is, hiányába zavart szenvedhet az immunrendszer szabályozása. Nélkülözhetetlen az immunvédekezéshez szintén szükséges fehérjék megfelelő hasznosulásához. Felnőttek számára javasolt napi bevitel az OGYÉI ajánlása szerint 1.4 mg, míg az EFSA 1.3 mg-ot javasol nők, és 1.5 mg-ot férfiak számára. A tolerálható felső beviteli szint 25 mg, tehát viszonylag nehéz túladagolni.

Ahogy a táblázatban is látható, a magyar lakosság B6-vitamin-fogyasztása mindkét nem körében meghaladja a magyar és európai ajánlást is, de nem éri el a tolerálható felső beviteli szintet. A piridoxin természetes módon megtalálható a belsőségekben (májban), húsokban, de növényi élelmiszerekben is, pl. szárazhüvelyesekben, burgonyában, olajos magvakban, teljes kiőrlésű gabonákban. Kisebb mennyiségben jelen van a tejtermékekben és a tojásban is.

Kalcium

A kalcium 99%-a a csontokban és fogakban helyezkedik el, a csontok fő vázát alkotja. Szerepe van számos élettani folyamatban, pl. az izmok összehúzódásában és relaxációjában, a véralvadásban, a sejtmembrán felépítésében és működésében, valamint a vérnyomás szabályozásában. Felszívódását befolyásolja többek között a D3-vitamin, a fehérjebevitel, a C-vitamin, a B-vitaminok, valamint a foszfor, illetve a kalcium: foszfor 1:1 arány megtartása. A szervezet kalciumszükségletét több tényező határozza meg. Függ az életkortól, nemtől, tápláltsági állapottól, fizikai aktivitástól stb.

Az OTÁP 2014-es adatai szerint a magyar lakosság kalciumbevitele jelentősen elmarad az ajánlástól. A férfiak átlagosan 759 mg-ot fogyasztottak, a nők esetében még súlyosabb a helyzet, 691 mg volt az átlagbevitel. Mindkét nem fő kalciumforrásai a tej és tejtermékek voltak (férfiak: 51%, nők: 55%), ami kedvező, hiszen a kalcium hasznosulása ebből az élelmiszercsoportból a legjobb. A tej és tejtermékek tejcukortartalma, optimális kalcium-foszfor aránya (kivéve a foszforsók hozzáadásával előállított ömlesztett sajtokat), illetve D-vitamin tartalma ideális közeget biztosít a kalcium hasznosulásához. Kisebb mennyiségben kalciumhoz jutottak még vizsgált személyek a zöldség- és főzelékfélékből (pl. hüvelyesek, spenót), vízből/ásványvízből, gabonákból (pl. teljes kiőrlésű gabonák, zabpehely) és gyümölcsökből (pl. olajos magvak).

Probiotikumok, probiotikus hatású élelmiszerek

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek ha megfelelő számban vannak jelen, kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre. Jelentőségük felértékelődött, amióta tudjuk, hogy a bélrendszerünknek jelentős szerepe van az immunvédekezésben is. Több kórállapot kapcsán is vizsgálták a probiotikumok hatását, és egyes esetekben (pl. akut hasmenés, fekélyes vastagbélgyulladás, irritábilis bél szindróma) kedvező eredményeket tapasztaltak a tünetek csökkentése terén. Probiotikusnak nevezhetjük azokat a tejtermékeket (pl. joghurt/kefir), amelyek olyan hasznos baktériumokat (elsősorban lakto és bifidobacillusokat) tartalmaznak megfelelő mennyiségben, amelyek a vastagbélben megtelepedve hozzájárulnak a megfelelő bélflóra kialakulásához, ezáltal támogatják a szervezet immunvédekezését.

A tejsavbaktériumokat hosszú ideje használják az élelmiszeriparban. Az erjesztés, fermentálás nem csak a tej, de más élelmiszerek tartósítására is alkalmazható, pl. gabonafélék, gyümölcsök és zöldségek, hús, hal stb. A probiotikumokat tartalmazó fermentált tejtermékek (pl. joghurt) és erjesztett élelmiszerek (pl. kovászos uborka) fogyasztása előnyös lehet számos betegség kezelésében, de a probiotikus (élő kultúrát tartalmazó) élelmiszerek fogyasztása ajánlható az egészséges táplálkozás részeként is, így szerepük lehet a krónikus betegségek megelőzésében és a megfelelő immunitás kialakításában.

A magyar táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR szerint naponta fél liter tejet vagy ennek megfelelő kalciumtartalmú tejterméket javasolt fogyasztani, amelyekben a fent részletezett fontos mikrotápanyagok közül a kalcium és D-vitamin is megtalálható, továbbá a tejtermékek élő (probiotikus) kultúrát is tartalmazhatnak. Napjainkban a tej és tejtermékek veszítettek népszerűségükből, mindez – megfelelő pótlás nélkül – alacsonyabb fehérje- és kalciumbevitelhez, a bélflóra összetételének kedvezőtlen megváltozásához vezethet.

Címlapkép: Getty Images