Kiderült, miről mond le a legtöbb magyar a boltban: élhetünk enélkül az élelmiszer nélkül?

Az elmúlt 1,5 évben általában azt lehetett megfigyelni, hogy a korábban drágább termékeket vásárlók egy része is áttért a valamivel olcsóbb élelmiszerekre, akár kategórián belül is. Szárazáruk esetében sokan fordultak az olcsóbb gyorsérlelt termékek felé, de olyan is volt, aki eddig kolbászt vett és most elkezdett inkább párizsit vásárolni. Azok közül pedig akik korábban is párizsit vásároltak, sokan a gyengébb minőségű, alacsonyabb hústartalmú, olcsóbb párizsi felé tendáltak. Tehát összességében elmondható, hogy minőségi váltás és mennyiségi csökkenés is volt. Az egy jó kérdés, hogy a mennyiségi csökkenésből mennyi lehet az, ami a nyugat-európaihoz hasonlóan a hús fogyasztásának a szándékos visszafogásából adódik. Nyugat-Európában ugyanis a flexitáriánus és vegetáriánus étrendet választók lényegesen nagyobb részt hasítottak ki a piacból, mint nálunk. Én azt gondolom, hogy az a csökkenés, ami nálunk az elmúlt 1,5 évben végbement, elsősorban a jövedelem- és árhelyzetből fakad, és nem az életmódváltásból. A szignifikáns változást pedig az hozta, hogy a fogyasztó kénytelen volt figyelni a pénztárcájára

- fejtette ki Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének és a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azon kérdésünkre, hogy miként alakult hazánkban a sertéshúskészítmények fogyasztása és azt mennyiben befolyásolja az emberek étrendváltoztatása.

Tényleg egészségtelenek a húskészítmények?

Azt gondolom, hogy azt határozottan állíthatjuk, hogy megfelelő életmód mellett, a kiegyensúlyozott étrendben a húskészítmények egészségesek. Egyes húskészítményeket gyakorlatilag akár nyolcvan-száz éve hasonló módon állítunk elő, csak az alkalmazott eszközök változtak, korszerűsödtek és ezek a készítmények mindig is a kiegyensúlyozott étrend részei voltak. Más termékek előállítása esetében nagy technológiai fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedekben. Az újabb technológiával előállított termékeknél a különböző adalékanyagok használatát szokták rendszeresen negatívumként említeni, noha ezek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy megfelelő legyen a tartósítás és a termékkel kapcsolatban élelmiszer-biztonsági szempontból ne merülhessenek fel kérdőjelek. Ezen adalékanyagok használatát az is ösztönzi, hogy a fogyasztók többsége egyre inkább elvárja, hogy a termék viszonylag sokáig elálljon, de legyen olcsó is.

A szakember hozzátette, ezek az adalékanyagok humánegészségügyi szempontból bevizsgáltak, biztonságosak, felhasználásuk mértéke jogszabályokban meghatározott és megfelelő étrendbe beillesztve az egészséget nem károsító összetevők. Mint bármely élelmiszer esetén felmerülhet, a húskészítmények nem egészséges étrend mellett történő túlzott fogyasztása is hordozhat magában egészségügyi kockázatokat.

Elveszítettük az exportpiacaink nagyrészét

A sertéspestis megjelenése hat évvel ezelőtt nagyon súlyos problémát jelentett nemcsak a sertéstenyésztőknek, hanem a feldolgozóiparnak is. Annak ellenére, hogy csak a vadállományban jelent meg a vírus, Magyarország elveszítette az exportpiacainak jelentős részét. Elsősorban a távol-keleti országok a pestis megjelenésekor azonnal tiltólistára tették hazánkat. Ennek az exportkorlátozásnak a kezelésére egyelőre csak olyan részmegoldások vannak egyes országokra vonatkozóan, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszatérjük ezekre a nagyon fontos piacokra.

Az egy másik kérdés, hogy a sertésállományunk folyamatos csökkenése, jobb években stagnálása, arra kényszeríti a magyar húsipart, hogy importáljon alapanyagot a húskészítményekhez. Az EU nagy, nyüzsgő húspiacán a magyar sertéstenyésztők és a húsipar egyaránt értékesít is exportra állatot, illetve húst, de vásárolunk is. Magyarország a tőkehús mellett elsősorban a szárazárukban jelenik meg, mint exportőr. Szalámik, kisebb mennyiségben kolbászok értékesíthetők, elsősorban az EU-s piacon, ezen belül is továbbra is a magyar húsipar legfontosabb exportpiaca Németország, illetve a szomszédos országok. A sonka és más húskészítmények exportja már kevésbé jellemző.

Meglepő, ami az árakkal történt

2022-ben komoly élelmiszer-drágulás kezdődött el Európa-szerte, így Magyarországon is, ez a tendencia pedig sok esetben 2023-ban is megfigyelhető volt. Éppen ezért is lehet meglepő, hogy több húskészítmény esetében a 2022-es és 2023-as decemberi fogyasztói ár gyakorlatilag megegyezik. A sertéspiacon az árak emelkedése 2022 második felében indult el, 2023 közepén érte el a csúcsát. Ezt követően rövid stagnálás után végbement egy lassú kisebb mértékű csökkenés. A polcokon is megfigyelhető volt a húskészítmények árának emelkedése, ám később korrigált a piac. Ennek az az eredménye, hogy a KSH adatai szerint a párizsi kilójának fogyasztói ára 2700 forint volt 2022 és 2023 decemberében is, a virsli kilónként 3050 forintról csak 3130 forintra emelkedett - ez 3 százalékos növekedés -, és minimális volt az áremelkedés a szárazkolbász esetében is, 5850 forintról 5860 forintra.

Ez olyan szempontból is érdekes, hogy az élősertés ára tavaly történelmi magasságokba emelkedett, ami a sertéstenyésztőknek nyilván kedvező volt, igaz, utána elkezdett kicsit csökkenni, de távolról sem tért vissza a 2-3 évvel ezelőtti szintre. Érdemes tehát hozzátenni, hogy ez a tavalyi évben stagnáló, vagy alig emelkedő fogyasztói ár a húskészítmények eseténben egy rendkívül magas alapanyagár mellett alakult ki. Ez is azt jelzi, hogy a fogyasztó nagyon árérzékeny és a húsipari cégek nem tudták a költségeiket a fogyasztói árakba beépíteni. A magas alapanyagár mellett kedvezőtlen a húsipar számára az is, hogy az egyes termékkategóriákon belül, így a virslinél, a párizsinál és a szárazáruknál is nagyobb arányban fogyott az olcsóbb termék. A húsipari szereplők számára ez nem jó hír, mivel ez a gazdálkodás eredményességét negatívan befolyásolja. Úgy gondolom, hogy mindezek eredményeként a húsipari cégek 2023-as gazdasági évről szóló mérlegei és eredménykimutatásai nem fognak szép számokat tartalmazni. Míg a vásárlóknak az jó, ha a fogyasztói árak nem emelkednek, ez a húsipar számára nagy probléma, hisz a fogyasztói árakba be nem épített önköltségnövekedés veszteséges gazdálkodást eredményez.

Címlapkép: Getty Images