Ennyi a vegyszer a Tesco, Aldi, Spar, Lidl zöldségekben: így fogyassszuk, ha nem akarunk bajt

Magunk sem tudunk könnyen megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy az elmúlt egy évben milyen bődületes mértékben nőttek az élelmiszerárak: egy év alatt 25,9%-kal. Csak 2024. januárban a fogyasztói árak átlagosan 3,8%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Decemberhez viszonyítva átlagosan 0,7%-kal emelkedtek az árak. Ennek persze sok oka lehet, például a 2022. évi aszály, valamint az energiaárak és inputanyag-árak kilövése, ami miatt az agrárszektorban is megemelkedtek a termelési költségek. De a forint főbb devizákkal szembeni tartósan gyenge árfolyama is hozzájárult az áremelkedéshez. Nem beszélve arról, hogy 2021-2022-ben a gabonák világpiaci ára is kilőtt, ami szintén megdobta a bolti árakat. Ahogy a HelloVidék nemrég cikkezett róla: tavaly novemberhez viszonyítva egy hónap alatt a friss zöldség ára is csaknem 11,1 %-kal került többe.

De ha a KSH adatait közelebbről is megnézzük, akkor azt tapasztaljuk, ahány idényzöldség vagy gyümölcs, annyiféle életút:

A sárgarépa például 2023. decemberében 526 Ft/kg volt, ára egy év alatt (tavaly december óta) 126 Ft-tal emelkedett. Az kormányzat által működtetett Árfigyelő adatai szerint most február közepén azért ennél jóval olcsóbban is bevásárolhatunk, például a Pennyben most a legolcsóbb, 299 ft/kg-ért is kapni.

A legkedveltebb gyümölcs az alma, ennek átlagára 2023 decemberében 475 Ft volt, ez az ár felkúszott tavaly augusztusra 536 forintra. Egy évvel később 512 Ft - tehát 37 Ft-os a drágulás. Jelenleg az Árfigyelőn a legolcsóbban friss almához a Auchanban juthatunk (Idared) 278 Ft/kg). De jellemzően a vidéki szupermarketekben (tapasztalatból írjuk) azért 599 Ft alatt csak nagyritkán juthatunk hozzá. Mára tényleg ott tartunk, hogy az alma nagyobb luxus mint a narancs (lédig kilója 399 Ft/kg az Aldiban pl.).

Ezért sem mindegy, ha átlagos hétvégi nagybevásárlás után, ha nekiállunk pucolni egy sárgarépát vagy az almát, tudni legalább azt, mit is adunk a családnak? Mennyire vegyszerezik a zöldségeket, mennyire kell félni tőlük? Ehetjük vagy nem ehetjük a például a sima, nem bio zöldségek héját? Hazai szakemberek segítségével próbálunk a téma végére járni:

Mennyire kell félnünk a szupermarketek polcain kínált zöldségektől és gyümölcsöktől?

Az a jó hírünk ebben a témában, hogy Magyarországon a zöldségek és gyümölcsök vegyszermentessége egy nagyon szigorúan ellenőrzött terület, ráadásul több oldalról is: a termelő és a forgalmazó egyaránt felelős és több minőségbiztosítási rendszer, tanúsítvány, például a GlobalGAP is gondoskodik arról, hogy a forgalomba kerülő áru egészséges legyen. A legszigorúbb minőségbiztosítás és nyomonkövetési rendszerek pont az áruházláncokban vannak.

– közölte beszélgetésünk elején Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsának elnöke, akit amiatt kerestünk meg, hogy elmagyarázza nekünk, laikus fogyasztóknak, mennyire kell félnünk a szupermarketekben polcain kínált zöldségektől és gyümölcsöktől, mennyi rajtuk és/vagy bennük a vegyszer? Mennyire kell megpucolni őket? Veszélyesek lehetnek az egészségünkre? Milyen szabályok érvényesek Magyarországon, mérik ezt?

De menjünk sorjában, kezdjük a termelő oldaláról

Ahogy Dr. Apáti Ferenc a HelloVidéknek elmondta, a történet - a felhasználható vegyszerek (pontosabban növényi gyógyszerek) engedélyeztetésével kezdődik, és a folyamat során hosszú időszakok vizsgálatai alapján állapítják meg az egyes készítmények elfogadható maradványértékeit, ami azt a hatóanyag-szintet jelenti, ami már az emberi egészségre nem veszélyes, nincs érdemi hatással.

Itt kell elmondani, hogy az EU-ban az elmúlt 10-20 évben már a legtöbb olyan készítményt, illetve hatóanyagot kivonták a forgalomból, ami az emberi egészségre bármilyen érdemi kockázatot jelentene. A mai növényvédő szerek döntő többsége nem széles hatásspektrumú, hanem szelektív, tehát csak azokban a kórokozókban, kártevőkben okoz kárt, amelyek ellen kifejlesztették, és a többi élő szervezetet nem bántja

- tette hozzá a szakember.

A következő szint a felhasználásra vonatkozó törvényi előírások, amelyek Magyarországon általában még szigorúbbak is, mint Nyugat-Európában, és az EU-ban általában nagyon szigorúak. Ez vonatkozik egyrészt a vegyszerek maradványértékeire, másrészt évről-évre korlátozzák a felhasználható vegyszerek, permetezőszerek körét, szigorítják alkalmazásuk feltételeit.

A jelenlegi piaci viszonyok mellett elmondható, hogy a növényvédő szerek kifejezetten drágák, van olyan növénykultúra, ahol a termelési költségek 20-30%-át teszik ki, tehát a termelő sem fog jókedvében plusz permetezéseket végezni. Ezeket a kezeléseket rögzítenie is kell a gazdálkodási naplóban, másrészt a kiskereskedelmi lánchoz beszállítva is folyamatosan ellenőrzik az árut. De a zöldségek és a gyümölcsök most már a pultról is visszakövethetők: minden tételen, még a lédig árunál is, ott találjuk azt az azonosítót, ami alapján a termelő és a termesztés helye is megállapítható

- mondta ez Dr. Apáti Ferenc, aki hozzátette, sem a termelőnek nem érdeke, hogy egészségre veszélyes terméket szállítson be a forgalmazónak (hiszen egy ilyen eset után kérdéses, hogy egyáltalán szállíthat-e majd újra az adott bolthálózatnak), sem a kiskereskedőnek, boltnak nem jó, ha elterjed a hír, hogy egészségre ártalmas zöldséget vagy gyümölcsöt árul, mert nem biztos, hogy vissza tudja majd szerezni a bizalmat.

Ahogy a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsának elnöke a HelloVidéknek elmondta, Nyugat-Európában az előző évtizedben több híres eset is volt, amelyekre a sajtó „rárepült”, és nem is engedték el egyhamar a témát, mert biztosak voltak abban, hogy ezek a cikkek nagyon jó olvasottságnak örvendenek majd. Óriási kockázatot vállalna tehát az, aki szermaradvánnyal szennyezett árut tenne ki a polcaira: a hatóságok és a sajtó ellenszele, a vásárlók bizalomvesztése senkinek sem éri meg. Véletlenül persze elvileg nagy ritkán előfordulhatna hasonló „baleset”, mert ahol ember van, ott hiba is van, de pont ezért több szintű a szabályozás és az ellenőrzés is.

Dr. Apáti Ferenc szerint látni kell azt is, hogy

a zöldségek és gyümölcsök termesztésében a növényvédő készítmények használata nem termelői hobbi, hanem kényszer.

A különböző kórokozóktól (baktériumok, gombák) és kártevőktől (atkák, tetvek, már rovarok, férgek, stb.) csak úgy tudjuk megvédeni a termést, ha megfelelő készítményekkel, a megfelelő időben védekezünk ellenük:

A kártevők és kórokozó nyomása, mennyiségi és minőségi károkozása miatt növényvédő készítmények használata nélkül több tíz százalékkal vagy számos esetben 100%-kal csökkenne az előállított termék mennyisége. Ami ahhoz vezetne, hogy súlyos élelmiszerhiány lenne a piacon. Ennek pedig a csillagászian magas árak lennének a következményei. A növényvédő készítmények használatát tehát nem tudjuk elkerülni az élelmezés-biztonság fenntartásához, de a fontosa az, hogy tartsuk be az adott készítmény használatára vonatkozó előírásokat (alkalmazható dózis, éves alkalmazások száma, élelmezés-egészségügyi várakozási idő), és akkor nem lehet káros sem az emberi egészségre sem a környezetre

- tette hozzá.

Akkor most lehet, vagy nem lehet az átlag, boltban vásárolt zöldségek héját mosás után fogyasztani?

Tisztázzuk, hogy a zöldségek és a gyümölcsök héja sem tartalmazhat egészségre káros anyagokat, tehát ezek mosást követően fogyaszthatók (kivéve a alapvetően egyes déligyümölcsöket), és túlnyomó többségük eleve mosva érkezik az üzletekbe.

- közölte Dr. Apáti Ferenc.

Külön rákérdeztünk a nejlonfóliás uborkára is, ami a szakember szerint mosás vagy pucolás nélkül is ehető:

Baja nem lesz tőle senkinek, de az a rendje mindennek, ha a boltban vásárolt zöldséget és gyümölcsöt fogyasztás előtt, folyó víz alatt megmossuk.

Akkor bátran fogyaszthatjuk a bolti burgonya, vagy a cékla, karalábé héját is?

A pucolás ízlés kérdése, az újburgonya kivételével krumplihéjat általában nem fogyasztunk, de mosást követően bátran fogyasztható. Amiért célszerű alaposan megmosni vagy akár meghámozni a zöldségeket, az nem is a vegyszertartalom, hanem inkább az általános higiéniai megfontolások, amin elsősorban azt értjük, hogy a boltban többen megtapogathatták az árut azelőtt, hogy megvettük volna. Jómagam és családom bátran fogyasztjuk a boltban kapható zöldségeket és gyümölcsöket mosás után, sőt a kertészek gyakran fogyasztanak el gyümölcsöt vagy zöldséget a kertből, rögtön a fáról vagy a zöldségnövényről történő szedés után

- nyilatkozta lapunknak a szakember, aki azt is hozzátette, hogy számos gyümölcs és zöldség esetében (klasszikusan ilyen az alma) a vitaminban és az egészségvédő anyagokban leggazdagabb réteg a héj alatti réteg, amit hámozással jelentős részben eltávolítunk.

Fentiek alól egy csoport számít kivételnek: a déligyümölcsök, különösen a banán

– emelte ki a szakember, aki azt is elmondta, hogy sajnos egyre gyakrabban előfordul, hogy a banán héját is ételként készítik el és kínálják az étlapon.

Természetesen van olyan banánfajta, melynek a héja és a belseje egyaránt ehető, ez a plantain banán, vagyis egy olyan fajta, amit direkt erre a célra termesztenek. A boltokban kapható banán többsége viszont Cavendish desszertbanán, melynek a héja ehetetlen. Mivel ennek a héját nem esszük meg, a termesztéstechnológiát is ennek megfelelően alakították ki, ezért nem ajánlott elfogyasztani.

- hívta fel rá a figyelmet, majd hozzátette, a narancs, a citrom és a mandarin héja fogyasztható bizonyos esetekben, még ha nem is olyan mennyiségben, mintha héjastól ennénk. Éppen ezért is – jegyezte meg - a citrusfélék címkéjén kötelező a gombaölőszeres kezeléseket feltüntetni – ha ez a jelölés hiányzik, azt kell feltételeznünk, hogy a gyümölcs gombaölőszerrel kezelt.

Kis mennyiségben így sem okoz problémát a citrushéj, de ha nagyobb tételben szeretnénk alkalmazni, például kandírozni, csokoládéba mártani stb., akkor célszerű gombaölőszer-mentes, vagy ökológiai termesztésből származó, esetleg bio gyümölcsöt választani

– figyelmezetett bennünket Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsának elnöke. Ezek viszont biztos, hogy drágábbak lesznek, mert a szállításuk során sokkal jobban kell figyelni arra, hogy pl. a gombásodásuk elkerülhető legyen.

A mosás a Nébih szerint is mindenképpen javasolt

A témával kapcsolatban kérdéseinkkel megkerestük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih) is. A kommunikációs osztály a Hellovidékkel közölte, hogy a friss, fogyasztásra szánt zöldségek és gyümölcsök növényvédőszer-maradék tartalmát a Nébih kockázatelemzésen alapuló éves mintavételi terv szerint, valamint gyanú alapján és hatósági ellenőrzések során vett minták segítségével ellenőrzi.

A határérték feletti növényvédőszer-maradékot vagy az adott kultúrában nem engedélyezett növényvédőszer maradékát tartalmazó minták – évek óta – az összes minta 1-2%-a körül alakulnak, hazai és import tekintetében egyaránt. Ezek egy része eltávolítható mosással (kontakt szerek), de azok, amelyek felszívódnak a növénybe, és úgy fejtik ki hatásukat, nem távolíthatóak el.

Fontos ugyanakkor tudni – emelte ki a Nébih, hogy

a növényvédőszer-maradék határértékeket úgy állapítják meg, hogy még a nem megfelelő (azaz határérték feletti) szermaradék-tartalomnál sem áll fenn az akut mérgezés veszélye.

Szerintük is a mosás mindenképpen javasolt, hiszen a zöldségek és gyümölcsök felületén egyéb szennyeződések is lehetnek, amelyeket ajánlott fogyasztás előtt eltávolítani - de erről részletesen a HelloVidék itt írt.

Az úgynevezett „földesáru”, például burgonya, sárgarépa stb. is fogyasztható hámozás nélkül, csak mosást követően.

Ezeknél a termékeknél azonban a mosásnak sokkal alaposabbnak kell lennie, hiszen az esetleg rajtuk maradt talajmaradványt is szükséges eltávolítani, ami nem mindig megy könnyen, de némi sikálással megoldható. (Nagyban könnyíti a fogyasztók helyzetét, hogy ma már alapvető elvárás ezen áruk esetében a mosott állapotban való forgalmazás.)

A felsoroltak – közölték még - a csomagolt termékekre is vonatkoznak: pl. uborka, jégsaláta stb. Bár ez a típusú védőcsomagolás alapvetően a termék frissességét hivatott megőrizni, viszont egyúttal véd a szállítás és az árukezelés során előforduló szennyeződések egy részétől is.

Biotermékek esetében a szermaradék-kockázat kisebb, ugyanakkor a biozöldséget is meg kell mosni fogyasztás előtt.

A Nébihnél rákérdeztünk arra is, hogy a kidobott termékekben esetlegesen előforduló növényvédőszer-maradékok a komposztot nem rontják-e el. Erre is megnyugtató választ kaptunk, ugyanis közölték, hogy mire a kidobott héjból komposzt lesz, majd azt kijuttatjuk, a növény pedig felveszi a tápanyagokat, és gyümölcsöt érlel, addigra ezek rég lebomlanak.

Címlapkép: Getty Images