Most spájzolnak be télire az élelmes magyarok: így kerüld el, hogy brutális ráfizetés legyen a befőzés

A zöldségek, gyümölcsök ízeit nem csak tavasszal és nyáron élvezhetjük (bár kétségkívül frissen a legfinomabbak és legegészségesebbek), hiszen több módszer is létezik arra, hogy eltegyük őket a szezonon kívüli időszakra. Ezek közül mutatunk be most néhányat a The Spruce cikke alapján.

Befőzés, a nagy klasszikus

Ha befőzésre adjuk a fejünket,

nem árt tisztában lennünk azzal, melyik hónapban melyik gyümölcsnek, zöldségnek van a szezonja, már csak a költséghatékonyság jegyében is.

Nyár végén például, augusztusban többek között a sárgabarack, a nektarin, a szilva, a szőlő, az uborka és a paradicsom is érik.

Vidéki és budapesti fogyasztói piacok által kínált belföldi gyümölcsök, zöldségek leggyakoribb árai (HUF/kg), 2020. 31. hét. Forrás: Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszer

Ami az idei zöldségtermést illeti, a tavalyihoz hasonlóan most is átlagos évre számít a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Ez a jelenlegi tapasztalatok alapján kialakult kép, a következő két-három hónap még jelentősen befolyásolhatja a mennyiségeket. Egyik zöldségfajtánál sem kell számítanunk drasztikus árváltozásra a tavalyi évhez képest, azonban a heti árakban kisebb-nagyobb kilengések lehetnek. A gyümölcsökről már nem lehet ugyanezt elmondani: a rendkívül kedvezőtlen időjárás miatt idén szinte minden területen jelentős terméscsökkenés látszik. Korábban írtunk arról, hogy a magyar gyümölcstermés 50-80 százaléka elpusztult. Az alma esetében például egy átlagos évhez képest 40-50 százalékkal, körtéből 50-60 százalékkal kevesebbet szüretelhetnek.

A terméktanács szerint a klímaváltozás miatt évekig drága maradhat a gyümölcs Európában. Az áremelkedéseket emellett a növekvő költségekkel és az uniós támogatások csökkenésével magyarázzák. Összességében azt prognosztizálják, hogy az olcsó, friss gyümölcsök korszakának leáldozott Európában - ezért is nagyon fontos tehát, hogy jól átgondoltan, a szezon termékeihez igazodva intézzük a bevásárlásainkat, főleg, ha nagyobb mennyiségben gondolkodunk.

Ebben a táblázatban összegyűjtöttük, mikor mit érdemes vásárolni:

Természetesen nemcsak a különféle lekvárokra kell gondolnunk befőzés címszó alatt, de szörpöket, kompótokat, sűrített paradicsomot, lecsót és megannyi mást is készíthetünk ilyen tartósítási technikával.

Bármihez is kapunk kedvet, egy biztos: a higiéniai alapvetéseket minden esetben be kell tartanunk, gondolunk itt egyebek mellett az üvegek fertőtlenítésére és az eszközök, edények, konyharuhák tisztaságára.

Legalább ennyire fontos a hőkezelés legvégső fázisa, a dunsztolás, aminek két gyakori technikája van: a száraz és a nedves dunszt. Mindkettő arra szolgál, hogy a hőkezelés révén csökkenjen a romlást okozó mikroorganizmusok csírázási képessége és az üvegben maradt levegő mennyisége.

Lekvárok, dzsemek készítése

Általános igazság, hogy a legfrissebb, legédesebb gyümölcsökből lesz a legjobb lekvár. Mivel a savasság szintje is szerepet játszik a zselésedésben, az alacsony savtartalmú gyümölcsökhöz érdemes citromlevet adni. Ha egy mód van rá, ne variáljuk a cukormennyiséget a receptben! A cukor azért nagyon fontos összetevője a befőzésnek, mert segít konzerválni az alapanyagot, ezen kívül a lekvár, dzsem állagáért is felel.

Savanyítás

A legelső savanyúság, ami mindenkinek kapásból beugrik, a savanyú uborka, de ezen kívül rengetegféle zöldséget, sőt gyümölcsöt lehet ilyen módon tartósítani, beleértve a paprikát, a karfiolt, az almát vagy a körtét. Ha lehet, kövessünk egy jól bevált és kipróbált receptet! Még az ecet sem garancia arra, hogy nem romlik meg, amit savanyítani szeretnénk. Itt is érvényes, hogy teljesen egészséges alapanyagokat használjunk és alaposan mossuk is meg őket, mielőtt munkához látnánk.

Olajban eltevés

Remek módszer a magasabb víztartalmú zöldségek (például paradicsom, gomba, bab), de akár aszalt paradicsom, fokhagyma vagy medvehagyma tartósítására is. A legjobb, ha olívaolajat, napraforgó-, szezám- vagy szőlőmag-olajat használunk, mert ezek nem befolyásolják az eltett alapanyagok ízét. Ha markánsabb ízt akarunk belőle kihozni, válasszunk hidegen sajtolt olajokat, amikhez akár szárított vagy zöld fűszert is adhatunk. Az olajnak egyébként nagy előnye, hogy meggátolja a levegőbuborékok behatolását, ennek köszönhetően a belepakolt élelmiszerek hosszabb ideig elállnak.

Szárítás, aszalás

A gyümölcsök, zöldségek, gyógy- és fűszernövények szárítása nem egy bonyolult folyamat, és bármilyen speciális kellék nélkül megvalósítható. Esetleg felgyorsíthatjuk sütő segítségével, vagy ha igazán profi háztartást viszünk, bevethetjük az aszalógépet. Aszalt gyümölcsök, magvak, szárított hús és még pattogatott kukorica is készülhet ilyen módszerekkel. Fontos, hogy közben figyeljünk a levegő megfelelő cirkulációjára, nehogy megromoljanak az élelmiszerek, illetve bizonyosodjunk meg, hogy a gyümölcsök, zöldségek teljesen érettek és betegségmentesek.

Fagyasztás

Az embereket általában meglepi, hányféle élelmiszert lehet lefagyasztani – olyanokat is, amikről korábban nem is gondolták volna. Nem mellesleg a fagyasztás remek módja a pazarlás csökkentésének és az ételek megfelelő tárolásának. A gyógynövényektől kezdve a kenyéren át a paradicsomszószig, húsig, tésztáig, levesig és tejig lényegében minden lefagyasztható és növelhető a tartósságuk. Így van ez a zöldségek zömével is. Ha a leszedésük után kicsit előfőzzük és rögtön lefagyasztjuk, a legjobb módját választjuk a tápanyagok, a színek, a textúra és az íz megőrzésének. A legtöbb zöldség 8-12 hétig minden további nélkül eláll a fagyasztóban.

Címlapkép: Getty Images