Veszélyben az ünnepi disznótoros? Luxustermék lett a vágnivaló sertés

A disznótoros étel évtizedek óta a karácsonyi ebéd vagy vacsora szerves részét képezi. Nem véletlen, hogy szüleink, dédszüleink már generációk óta erre az időszakra időzítették a disznóvágást. A tendencia azonban azt mutatja, hogy ma már egyre kevesebb ember tart otthon sertést; sokan még akkor sem vállalják az állattartást, ha lehetőségük lenne arra. Ennek azonban több oka is van.

Idővel az állattartók rájöttek arra, hogy a kisüzemben vagy a háztájiban tartott sertés nevelése nem igazán lehet minden esetben gazdaságos. Egyrészt, mert nincs megfelelő takarmánytermő terület a magánszemélyek birtokában, pedig a takarmányárak igen magasak. Másrészt pedig a költségeket józanul kiszámolva hamar rájönnek, hogy olcsóbb a sertést inkább megvenni, majd feldolgozni, ami ráadásul jóval kevesebb problémával is jár. Bárhonnan is nézzük, manapság a specializálódott sertéstartás tehát mindig olcsóbb.

Az ünnepek alatt igencsak megnő az érdeklődés a vágnivaló sertések iránt, alapvetően ide összpontosul az úgynevezett privát vágások legnépszerűbb időszaka. November és január között jelentősen nagy az érdeklődés, havi szinten mintegy 150 disznót adunk el magánszemélyeknek, míg az év más időszakaiban viszonylag szolid az érdeklődés, amikor leginkább a regionális kisebb vágóhidak és hentesek jelentkeznek. A legtöbb vevő általában a 150-200 kilogramm körüli sertést szeretne vásárolni, amiből szép mennyiségű tőkehús is és füstölt áru is kerülhet az ünnepi asztalra. Az eddigi legnagyobb tömegű állat 318 kilogrammot nyomott, amit speciális vevői igényre neveltünk. Kizárólag egy terméket, a szabadban nevelt sertést, élő hízót kínáljuk. A vásárlók ezeket tudják elszállítani. A hízósertéseket ebben a szezonban kilogrammonként egységesen 500 forint bruttó összegért kínáljuk

– tájékoztatta a HelloVidéket Rideg Gábor, a Dráva-Coop Zrt. termelési igazgatója.

A magas szaktudású szakemberektől vásárolt sertéshús íze ráadásul egészen más, mintha egy szupermarketben vásárolnánk meg. A sertések egészségének záloga ugyanis a szabadtartás: az újszülött malacok az első hetekben anyatejen élnek, majd teljes értékű táplálékot fogyasztanak, megkapják a megfelelő életteret, a friss levegőt, a mesterséges íz- vagy hozamfokozó nélküli, ellenőrzött takarmányt, az egy állatra jutó egységnyi területet, valamint a stresszmentes növekedéshez szükséges dolgokat. A szalmán és a nagy területen, kondában tartás a húsminőségre is hatással van.

Valamennyi állat egyedileg nyomonkövethető egy chip segítségével, amelyet nem a bőr alá ültetünk be, ami egy transzponder a füljelzőn. A sertést igénylő akár már júniusban is lefoglalhatja az általa kiválasztott állatot, amiről akár hetente vagy havonta is felvilágosítást kérhet például a súlyáról, a kondíciójáról, az egészségi állapotáról vagy bármiről. A disznó addig van nálunk, amíg el nem éri azt a hízósertés súlyt, amit a vevő kért. Ekkor vásárolhatja meg az állatot, de majd otthon dolgozza fel azt, a saját ízlése szerint, ami visszaad valamit a disznóvágás ősi hagyományaiból, ahol a család és a barátok is összegyűlnek. Ez semmi plusz költséget nem ró a megrendelőre, mert egy olyan szolgáltatásról beszélünk, amit egyébként is elvégeztünk volna; csak erősebb kapcsolatot kínál a vevővel

– mutatott rá a szakember a „bérnevelés” lehetősége kapcsán.

Rideg Gábor hozzátette, hogy alapvetően azt a ma már egyre inkább jól ismert és alkalmazott szlogent és hitvallást követik, ami szerint a vállalkozás úgy garantálja a minőséget, hogy biztosítja a termék nyomon-követhetőségét a szántóföldtől az asztalig.

Jól ismerjük a mondást, miszerint azok vagyunk, amiket megeszünk és csak annyira lehetünk egészségesek, mint ahogy étkezünk. A tapasztalataink szerint egyre több ember követi ezt a gondolatmenetet és vásárol minőségibb alapanyagokat, még akkor is, ha ez esetenként valamivel több pénzbe kerül. A termelőtől vásárolt, vágnivaló sertés egy olyan luxustermék, amire nem pakoljuk rá a luxus költségeit, ezért szinte bárki meg tudja vásárolni, mert megengedheti magának. Egy ilyen helyről az ünnepi asztalra került sertésről a vevő ráadásul a születése pillanatától tudja, hogy jól volt nevelve, takarmányozva és gondozva, de ha bármi gond is adódott vele, akkor is szakértelemmel kezelték

– sorolta az aktuális tapasztalatokat és a gazdasági tényezőket Rideg Gábor.

Az új koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben azonban a hagyományos karácsonyi, házi disznóvágás szabályai is változtak, amiket a Covid–19 terjedésének megfékezésére foganatosítottak. Ne feledjük azonban az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság a számos állategészségügyi előírásait sem!

Címlapkép: Getty Images