Ránk is hatással van a sertéspestis: nagyot drágulhat a sertés- és baromfihús

A világ sertéshús termelése mintegy 110-120 millió tonna, s ennek majd’ a felét az ázsiai nagyhatalom adja. A járvány miatt Kína idén 30 százalékkal, akár 15 millió tonnával is csökkentheti a termelést. A húshiány „elszippantotta” a sertéshús készleteket a világpiacról, s ez az úgynevezett helyettesítő termékek, vagyis a baromfi eladásokat is alaposan fellendítheti.

A Kínában is pusztító járvány miatt a sertés- és a baromfihús ára Magyarországon is emelkedni fog. A drágulás mértékéről ma még korai lenne jóslásokba bocsátkozni, annál is inkább, mert a baromfi árát több tényező is befolyásolja, mondta el Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős országos alelnöke a Baromfi világnap alkalmából tartott szakmai konferencián. A járvány hatása elhúzódhat, mivel a vírusnak jelenleg még nincs ellenszere, a szakértők szerint egy vakcina előállítása akár 10 évig is eltarthat.

Várhatóan a nyár közepétől élénkülhet a kereslet a baromfihús iránt, s ez sertéshús mellett valóban feljebb húzza a baromfihús árát – mondta Bárány László, a Baromfi Termék Tanács tiszteletbeli elnöke. Kína ugyan már tavaly feloldotta a madárinfluenza miatt bevezetett az exporttilalmat a magyar baromfira, de ez inkább elvi lehetőség, ugyanis jelenleg Magyarország szinte egyáltalán nem szállít Kínába baromfit.

Az új Selyem út konferencia alkalmából ugyan április végén aláírtak egy, a magyar baromfi kínai kivitelét lehetővé tevő kétoldalú megállapodást, ám, hogy hatályba lépjen az egyezmény még hátra van annak ratifikálása. Erre nyár végén, ősz elején kerülhet sor. Szerencsés esetben év végén indulhatnak az első szállítmányok. A húshiány felgyorsíthatja a folyamatot, de azért azzal tisztában kell lennünk, hogy sosem leszünk főszereplők a kínai piacon, de egy folyamatosan növekvő keresleti piac mindenképpen előnyös a hazai termelőknek – tette hozzá Bárány László.

Az elmúlt 10 évben a baromfiágazat szereplői folyamatosan szorgalmazták a kínai félnél, hogy tegye lehetővé a magyar baromfiexportot. Mostanáig nem jártak sikerrel – közölte Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója. Bár az egyezmény aláírása a magyar agrárdiplomácia sikere, de még hetekig, hónapokig eltarthat a vágóhidak, feldolgozóüzemek auditálása - erősítette meg Csorbai Attila, Bárány László véleményét.

Ha bejön az üzlet, akkor elsősorban a csirke- és a pulykaágazat lehet a nyertese a baromfiexportnak.

A baromfiágazat termelési értéke egyébként eléri a 300 milliárd forintot, s ennek nagyjából a fele az exportbevétel többlet. A fennmaradó rész a belföldi forgalomból származik, mondta el Csorbai Attila.

2018-ban az ágazat adta a hazai mezőgazdasági termelés több mint 14 százalékát. A szakember elmondta, hogy a brojlercsirke és a pulyka esetében az integrált termelés 90 százalék feletti. Ma már ritka a saját kockázatra termelő egyénileg boldogulni kívánó csirke-, illetve pulykatartó gazda. A pecsenyekacsa és a húsliba szektorban a szervezettség 70-80 százalékos, míg a hízottliba-tartók nagyjából 40-50 százaléka termel valamilyen integrált formában. A baromfiágazatban lényegesen nagyobb a vágóhidak, feldolgozóüzemek koncentrációja, mint a sertéságazatban, ahol a kétszázat is meghaladja a vágóhidak, húsüzemek száma. Csak a néhány nagyüzem elég versenyképes nemzetközi szinten.

A BTT elnöke, igazgatója szerint egyre nagyobb feldolgozó üzemek végzik majd a vágást, feldolgozást. Míg 20 éve még több mint félszáz engedéllyel rendelkező baromfivágóhíd, illetve feldolgozó üzem tevékenykedett, ma már gyakorlatilag 15 üzem adja a hazai termelés 80-85 százalékát. Az OECD előrejelzése szerint globális szinten az egy főre jutó húsfogyasztás 2027-re elérheti a 35,4 kilogrammot évente, ami a 2018-as szinthez képest 1,1 kilogrammos növekedést jelenthet. A baromfihús fogyasztás évi 0,8 kilogrammal emelkedhet, s 2027-re a 14 kilogrammot ér el.