Vidékre költöznél? Ezek a legjobban ellátott megyék

A kormány több fronton támogatja a családokat, akik új- vagy használtlakást szeretnének vásárolni. A családvédelmi akcióterv segítségével többféle módon juthatunk lakáshitelhez, és ott van még a falusi csok is azok számára, akik vidéken képzelik el az életüket.

Hivatalos statisztika arra vonatkozóan még nem látott napvilágot, hogy mely települések iránt volt eddig a legnagyobb érdeklődés a falusi csok szempontjából. Azonban az elmúlt évben a HelloVidék a falusi csok aloldalának látogatottsági adatait folyamatosan monitorozta, így ezekből az adatokból különféle tendenciákat és következtetéseket lehet leszűrni.

A legfrisebb adatokból az látszik, hogy a megyék közül Pest megye a legnépszerűbb, az oldalmegtekintések alapján a kattintások 7,32 százalékát zsebelte be. Pest megye után a Fejér megye iránt érdeklődtek a legtöbben. A második helyen a kattintások 3,06 százalékával ez a megye áll. A harmadik Borsod-Abaúj-Zemplén megye lett, ami a kattintások 2,33 százalékát birtokolja. A negyedik helyen Veszprém megye 2,32 százalékkal, de szorosan az ötödik helyen mögötte Győr-Moson-Sopron megye zár 2,24 százalékkal.

Az érdeklődés persze folyamatosan változik, nem lehet egyértelműen kiejelnteni, hogy mely terültek a legnépszerűbbek a lakásvásárlók körében. Azt viszotn érdemes szemügyre venni, még mielőtt belevágunk az ingatlanvásárlásba, hogy mely településeken adottak a megfelelő körülmények, hogy letelepedjünk.

Munkanélküliség kontra magasan fogalalkoztatottság

Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen régióba települünk át gyermekeinkkel vagy mely megyében kívánunk családot alapítani. Éppen ezért most annak jártunk utána, hogy alakul a munkanélküliségi- és foglalkoztatási ráta megyékre bontva. Hiszen a lehetőségek szerint mindenki olyan környékre igyekszik költözni, ahol lehetősége van arra, hogy dolgozni tudjon és a fizetéséből megéljen.

A fenti infogram jól mutatja, hogy mely megyékben magas aggasztóan a munkanélküliségi ráta. Számszerüsítve Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legsúlyosabb a helyzet, itt nyolc százalékos a munkanélküliek aránya. A lista második helyén két megye osztozik: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye. Ezekben a megyékben 7,5 százalékos a munkanélküliségi ráta. Harmadik helyen Békés megye áll, 6,9 százalékkal.

Nem meglepő az sem, hogy a nyugati megyékben a legalacsonyabb a munkanélküliek száma. Ahogy a térkép is mutatja GYőr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Itt is két megye kapaszkodott fel a második helyre: Veszprém és Komárom-Esztergom megyében 1,2 százalékos a munkanélküliség aránya. Harmadi helyen Zala megye áll, itt 2 százalék a munkanélküliségi ráta.

Persze arra is kíváncsiak voltunk, hogy miként alakul a foglalkoztatottság, hol dolgoznak a legtöbben az országban. Éppen ezért megnéztük, hogy áll a foglalkoztatási ráta, megyei bontásban.

Foglalkoztatás szempontjából a nyugati megyék aratták le a babérokat: Győr-Moson-Sopron megyében a legmagasabb a foglalkoztatottság 65,1 százalékkal. Második helyen áll Budapest 64,8 százalékkal. A harmadik helyen pedig Vas megye toporog, 64,1 százalékkal.

A legrosszabb helyzetben Somogy megye van, itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, 53,8 százalékkal zárják a megyék ranglistáját. Nem sokkal jobb a helyzet Nógrád megyében, itt 54,9 százalék. Tőlük csak egészen picivel van jobb helyzetben Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 56,5 százalékkal.

Mennyi az annyi?

Persze az is fontos szempont egy költözés, lakásvásárlás során, hogy az adott megyében miként alakul a havi nettó átlagkereset. Természetesen ennek is utána jártunk.

A havi nettó átlagkereset Budapesten a legmagasabb, itt 298 693 forinttal számolhatunk. Érdekes viszont, hogy nem sokkal marad le a Győr-Moson-Sopron megye a maga 252 118 forintjával. Harmadik helyen pedig Fejér megye szorult, itt 239 913 forintra kell számolni.

A legrosszabb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll. Itt a havi nettó átlagkerese 165 520 forint. Nem sokkal magasabb az átlag fizetés Békésben, mivel itt ez az összeg 175 231 forint. A harmadik legrosszabb megyében egy kicsivel többre számolhatunk, hiszen 181 014 forint jár Nógrádban.

Jól látszik, hogy az ország ebben a tekintetben is kettészakadást mutat. Nagy a kontraszt azok között a megyék között, ahol a legmagasabb, valamint, ahol a legalacsonyabb a nettó havi átlagkereset.

Ezekben a megyékben kimagasló az infrastrukturális fejlesztés

Budapesti székhelyű gazdasági szervezetek valósították meg a 2019 I–III. negyedévében teljesített 5344 milliárd forint értékű hazai beruházás 46 százalékát. A Pest megyei központúak az országos beruházási teljesítményérték 9,5, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyeiek 6,9 százalékát adták. A többi megye részesedése a beruházásokból egyenként 5 százalék alatt maradt. A Nógrád és a Zala megyei szervezetek fejlesztésekhez való hozzájárulása volt a legkisebb, 0,6, illetve 1,0 százalék.

Országosan 14 százalékkal nőtt a beruházások volumene az elmúlt évhez képest. A fővárosban és 16 megyében reálértéken nőtt a fejlesztési források összege. A feldolgozóipari kapacitásbővítésnek köszönhetően a legnagyobb növekedés Borsod-Abaúj-Zemplén megyében történt, ahol a beruházások volumene 97 százalékal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Heves megyében a teljesítményérték összehasonlító áron 10 százalékkal, Vasban 9,2 százalékkal, Bács-Kiskunban 3,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól

- írja a KSH, de kitérnek arra is, hogy az elmúlt két évben rengeteg fejlsztés zajlott országszerte, ennek köszönhetően a vidéki települések infrastrukturális ellátottsága folyamatosan javult.

A portál adatai szerint igen aktívan telt el az elmúlt két év. Legfrissebb beszámolójuk szerint bővült a villamosenergia-fogyasztók száma viszont kismértékben csökkent az egy lakossági fogyasztóra jutó felhasználás. Ahogy írják, a közüzemi villamosenergia-hálózat Magyarország minden településére kiterjed. Összesen 5 millió 632 ezer fogyasztót láttak el 2018-ban a fogyasztók.

Ahogy említették is, területileg változik a háztartások villamosenergia-felhasználása. Az elmúlt évben a lakosság fajlagos villamosenergia-fogyasztása Pest és Győr-Moson-Sopron megyékben volt a legmagasabb. Pesten 31 százalékkal, míg Győr-Moson-Sopron megyében 11 százalékkal haladták meg az országos átlagot jelentő 180 kWh havi fogyasztást. Ezzel szemben Zala és Somogy megyékben volt a legalacsonyabb a fogyasztás. Zalában 27 százalékkal, Somogyban 22 százalékkal van elmaradva az országos átlagtól.

Mérséklődött a lakossági gázfogyasztás. Az adatok szerint 2018-ban az ország 2877 településén volt vezetékes földgázszolgáltatás. Országos szinten a lakások 73 százalékábanában használtak gázt a háztartások. A gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya Pest, Fejér és Csongrád megyékben volt a legmagasabb. Pesten 83 százalék, Fejérben 81 százalék, Csongrádban pedig 81 százalék volt. Ezzel szemben Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyékben volt a legalacsonyabb. Komárom-Esztergom megyében 45 százalék volt, Tolnában 53 százalék és Baranyában pedig 54 százalék.

Az országos átlagot legnagyobb mértékben – 42, illetve 39 százalékkal meghaladó háztartási gázfogyasztást Pest és Komárom-Esztergom megyékben mérték, míg Zala és Somogy megyékben volt a legalacsonyabb – 18, illetve 16 százalékkal csökkent az országos átlag alá a fogyasztás ezekben a megyékben.

Csökkent a háztartások távhő- és melegvíz-fogyasztása is. 2018-ban az ország 95 településén 651 ezer lakás részesült távhőellátásban. A távfűtéses melegvízellátás 89 településen, 601 ezer lakásban volt elérhető. A legtöbb távfűtött lakás Budapesten található, de számuk a megyeszékhelyeken is jelentős. Érdekes adat, hogy csak Békéscsabán és Zalaegerszegen nincs távfűtéssel ellátott lakás. A többi megyeszékhely mindegyikében több a távfűtött lakás, mint az adott megye bármely más településén.

2018-ban a hálózatba bekötött lakások aránya Almásfüzitőn volt a legmagasabb (90 százalék), további 8 településen a lakások több mint fele távfűtéssel ellátott.

Sorrendben:

• Dunaújváros (83 százalék)
• Tiszaújváros (76 százalék),
• Tatabánya (72 százalék),
• Oroszlány (65 százalék),
• Kazincbarcika (64 százalék),
• Ajka (56 százalék),
• Pornóapáti (55 százalék)
• és Százhalombatta (55 százalék).

A távfűtött lakások aránya megyei szinten más mintázatot mutat, mint a gázzal ellátott lakásoké. A két energiaforrás jelentős részben egymás komplementere, amit jelez az is, hogy a távfűtött lakásokkal legnagyobb arányban ellátott Komárom-Esztergom megyében a legalacsonyabb a gázhálózatba kapcsolt lakások aránya.

Nőtt az ivóvízhálózat hossza és a bekapcsolt lakások száma. Ahogy beszámolójukban említik, a települések több mint kétharmada csatornázottá vált és a közcsatornán elvezetett szennyvíz csaknem teljesen egészében tisztításra került.

A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének biztosítása, valamint a közületek, közintézmények és a kisebb ipari üzemek ivóvíz minőségű vízzel való ellátása. Az ellátott lakások országos aránya 2007 végén 94,7 százalék volt, míg ez a szám 2018 végére 95,3 százalékra nőtt. 2018-ra egy év alatt az ivóvízvezeték-hálózat 248 kilométerrel, a közműves ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma pedig mintegy 18 ezerrel nőtt.

Kiemelték azt is, hogy nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya, de azt is megemlítik, hogy a Balaton mellett volt a legmagasabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége. De jó hír továbbá az is, hogy a települési hulladék negyede újrahasznosult.

Címlapkép: Getty Images