Ha farsang, akkor jöhet a disznótor: évi 10 ezer kocát és 60 ezer hízót nevelnek a magyarok

Tarpataki Tamás agrárpiacért felelős helyettes államtitkár a kampányt beharangozó szerdai sajtótájékoztatón elmondta: a koronavírus-járvány rávilágított arra, mennyire fontos mindannyiunk számára, hogy folyamatosan rendelkezésre álljon elégséges mennyiségű, megbízható és jó minőségű élelmiszer.

Az adatok azt mutatják, hogy a fogyasztók bizalma stabil a hazai sertéshús iránt, ami fontos szerepet játszik a termelés és a forgalmazás szintjének fenntartásában - mondta a helyettes államtitkár, aki szerint fontos, hogy ezt a bizalmat fenntartsák és tovább növeljék. Ezért az ágazat szereplőinek támogatásán felül az agrártárca az AMC megvalósításában minden évben marketing kampányokat is támogat a sertéságazatban - tette hozzá.

Tarpataki Tamás megjegyezte, hogy a megváltozott körülmények között a kormányzat számos intézkedést tett annak érdekében, hogy termelők, feldolgozók és kereskedők összehangolt munkája eredményeként folyamatos legyen a fogyasztók ellátása. A sertéságazat szereplői többek között a Nemzeti élelmiszergazdasági válságkezelő program, a Vidékfejlesztési program, az állatjóléti támogatások, az állatbetegségek elleni védekezés és a tenyésztésszervezési támogatások útján juthattak többletforrásokhoz, a gazdaságélénkítő horizontális kormányzati intézkedések mellett.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese azt emelte ki, hogy nagyon nehéz helyzetben van a sertéságazat, hiszen az emberre veszélytelen afrikai sertéspestis (ASP) okozta piaci átrendeződés a felvásárlási árakat sok esetben már az önköltségi ár alá csökkentette.

Megjegyezte: a tudatos vásárlást a húspultban már zászló és kiírás is segíti, ezek a származási helyről tájékoztatják a fogyasztókat.

A farsangi sertéskampányt idén a járvány miatt online és nyomtatott felületeken valósítják meg, azokban külön felhívják a figyelmet a mangalicahús kiváló élettani hatásaira is. A mangalica húsa márványozott, krémes, fehér zsírfoltokkal barázdált, textúrája, zsírja lágy, amely gazdag Omega-3 és 6 zsírsavakban és természetes antioxidánsokban - fűzte hozzá Giczi Gergely.

Tóth Péter, a mangalicatenyésztők egyesületének elnöke elmondta, hogy a mangalicatenyésztők több vírus szorításában dolgoznak immár negyedik éve. 2018-ban az ASP magyar vaddisznókban való megjelenése miatt elvesztették az ázsiai vevőket, de az egyesület a fajta megőrzéséért felelős állami szervekkel és az AMC-vel közösen új európai és belföldi piacokat épített ki. A koronavírus válság így már egy megújult, szerteágazóbb piaccal, és megerősített vírusvédelemmel felvértezett mangalica szektort talált.

Kitért arra is, hogy a piacok újabb közösségi marketingkampánnyal történő megmentése, sőt fejlesztése, az éttermi vevők termelői piacokra, élelmiszerboltokba átterelése, a belföldi fogyasztás határozott bővítése, az elmúlt 3 évben felépített több tucat európai ország piaca mellé a most újrainduló japán piac együttesen tartja működésben a kis méretre és kézműves feldolgozásra alapuló mangalica szektort.

Az egyesület elnöke az MTI-nek elmondta:

Magyarországon 10 ezer tenyészkocát tartanak, és évi 60 ezer hízót nevelnek fel. A magyar sertésállomány 2 százalékát stabilan a mangalicasertés adja. A mangalicahúsból és az abból előállított termékekből származó árbevétel az exporttal együtt mintegy 12 milliárd forintot tesz ki.

A nagyüzemekben levágott mangalica sertések fele exportra kerül. Továbbra is a spanyol sonkaszektor jelenti a legnagyobb exportpiacot, 700 tonnát exportálnak oda, ami 30 ezer sonkát és ugyanannyi lapockát jelent. Becslések szerint 300 tonnát értékesítenek az Európai Unió (EU) többi országában, valamint az ázsiai piacokon, főleg Hongkongban, Szingapúrban.

Közölte: az előállított 60 ezer mangalica részben házi vágásra kerül, mintegy 30 ezer jut el vágóhídra, 15 ezret a regionális vágóhidakon dolgoznak fel. A teljes szektor 25 százaléka néhány nagyvállalatnál van, ők viszont túlnyomórészt exportálnak.

Címlapkép: Getty Images