A megye, aminek szinte a fele Balaton-part: mégis nagy az elvándorlás

Páratlan földrajzi adottságairól csak annyit, hogy - Balatonedericstől Balatonkeneséig - a Balaton partszakaszának majdnem fele érinti a megyét. A megye teljes területe a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékessége alá tartozik, melynek 53%-a esik Veszprém megye területére. A Bakony és a Balaton-felvidék miatt erdősültség tekintetében a harmadik legjobb az országban. De ne feledkezzünk meg a Balaton-felvidék szőlőiről sem, és az azokra épülő borászatról!

Itt van az országban a legtöbb község

A páratlan természeti adottságai ellenére a megye lakossága az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent, 2001-ben még több mint 375 ezren éltek itt. 2019-ben az 4464 négyzetkilométer alapterületű Veszprém megyét már csak 341 ezren lakták - derül ki a KSH 2019-es Körkép a megyékről című kiadványából.

Településhálózatát kis- és közepes városok, valamint zömében aprófalvak alkotják. Összesen 217 teleülése, 15 városa van, községei 47%-ának lakosságszáma pedig nem éri el az 500 főt. A községek átlagos népessége 773 fő, ez a legalacsonyabb közép-dunántúli régióban, ami részben abból következik, hogy Veszprém megyében van a legtöbb község.

A megye ritkábban lakott térségei a Bakony, a Tapolcai-medence és a Káli-medence. A Bakonytól északra eső területek egyetlen városa Pápa. A megye Balaton-partján és a Bakonytól délre eső területein ellenben sűrű városhálózat található. Közigazgatási központja Veszprém, amely megyei jogú város, népessége a KSH adata szerint 2019-ben 55963 volt. Tapolca és Sümeg elsősorban idegenforgalmi központok. Pápa a megye északi felének kulturális és ipari központja, míg – a Btv. területi hatálya alá tartozó – Balatonalmádi, Balatonfüred és Badacsonytomaj, valamint az ország legmagasabb fekvésű városa Zirc földrajzi helyzetéből adódóan is jelentős idegenforgalommal bír. Herend világhírű porcelángyártásáról vált ismertté.

A KSH következő ábráján "nemek és életkor szerint" bontásban láthatjuk, hogyan alakul Veszprém megye népessége és az országos átlag. A két mutató között jelentősebb kiugrás nem figyelhető meg, az országos átlaghoz képest talán egy hajszálnyival kevesebb gyermek születik errefelé, és a 25-35 éves korosztály kevésbé reprezentált a megyében:

Elvándorlási kedv

Veszprém megyéből a munkaképes korú lakosság nagyjából 40 százaléka máshol dolgozik. Győr és Székesfehérvár elszívó hatása számít a leginkább, Győr önmagában erősebb lenne, de a Bakony miatt nehezebb az átjárás, így többen választják Székesfehérvárt.

• Az alábbi KSH-mutató szerint ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke Veszprém megyében kicsivel magasabb (-5,0), mint az országos átlag, ami -4,1.
• Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az országos átlaghoz (3,8) képest viszont jobban alakult, ez a szám Veszprém megyében: 4,5. Mivel pozitív előjelű a mérleg, ez azt jelenti, hogy alacsonyabb az elvándorlás, mint az odavándorlás. (A vándorlási egyenleg egyébként az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége.)

2020-as legfrissebb népességi adatok

Veszprém megye lakónépessége 2020. január 1-jén 341 ezer fő volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. 2020 I–III. negyedévében összesen 2149 gyermek jött a világra, és 3458 fő hunyt el. Az élve születések száma nem változott az egy évvel korábbihoz képest, és az elhunytak száma is mindössze 9 fővel növekedett.

• 2020. január–szeptemberben 2001 házasságkötést anyakönyveztek, 13%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az időszakon belül a koronavírus okozta járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések következtében a II. negyedévben 13%-kal kevesebb, a III. negyedévben 5,6%-kal több pár kötött házasságot, mint 2019 azonos időszakaiban.

Ebben a térségben az egyik legalacsonyabb a szántóföldek aránya

A megye területének megközelítőleg 15%-át teszik ki az országos jelentőségű védett természeti területek. A Bakony és a Balaton-felvidék erdeiből, a patakok, vízfolyások mellett húzódó rétek, erdők növényzetéből, a kevésbé intenzíven használt mezőgazdasági területekből ökológiai folyosórendszer áll össze.

• Veszprém megyében ezért is az egyik legalacsonyabb a szántók aránya (30%), az országos átlag: 46%.

A mezőgazdaság súlya a megyében - a GDP-hez való hozzájárulás arányát tekintve – mégis az országos átlaghoz közeli. A nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból legalábbis ez derül ki:

2020-as KSH adatok szerint Veszprém megyében 42,6 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Szántóföldi kiterjedésük az előző évhez képest 2,0%-kal mérséklődött, együttes hozamuk (198,8 ezer tonna) több mint kétszer nagyobb mértékben, 4,4%-kal csökkent. A termésátlagok a tritikálét leszámítva alacsonyabbak voltak az országosnál és a megyei rangsor középső, illetve utolsó harmadában találhatók. A kalászos gabonatermés 70%-át a búza adta.

Egykor a vegyipar fellegvára volt

A rendszerváltozást követő néhány évben Veszprém megsínylette a gazdaság szerkezeti átalakulásának hatásait. A megye legtöbb nehézipari üzemének bezárásával a városban kiépült tudományos–kutatási infrastruktúra jelentős része is válságba került. A munkanélküliségi ráta akkor átlépte a 20%-os küszöböt.

Gazdaságát az elmúlt néhány évtizedben két másik megyeszékhely Győr és Székesfehérvár elszívó ereje és a rendszerváltás is befolyásolta. Utóbbi komplett ágazatokat söpört el, így csökkent le drasztikusan a vegyipar jelentősége vagy szenvedett évtizedekig az építőipar, majd tört előre az autóipar, azon belül is az egykori kutatóintézetek mérnökeivel felálló csapatok, akik a legnagyobb autógyártók beszállítói lettek.

Az alábbi ábrából kiderül, 2019-re hogyan is rendeződött át a főbb ipari területek részesedése:

Veszprém megye legfontosabb vállalkozásai

Íme a lista, a top 10 veszprém megyei vállalkozás - árbevétel alapján (2017-ből):

• Continental Automotive Hungary Kft.
• Valeo Kft.
• Nitrogénművek Vegyipari Zrt.
• Adient Mezőlak Kft.
• Vöröskő Kft.
• Le Bélier Zrt.Inotal Zrt.
• Yanfeng Hungary Kft.Mtd Hungária Kft.
• Duvenbeck Logisztikai Kft.
• Balluff-Elektronika Kft.
• Napcsillag Kft.Poppe + Potthoff Kft.

Tavaly Veszprém megyében is romlott az ipar teljesítménye

2020. I–III. negyedévben a telephelyi adatok alapján Veszprém megyében az ipar teljesítménye 6,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tavaly a Veszprém megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 15, a beruházások volumene 19%-kal csökkent.

Így alakult a gazdasági aktivítás

A KSH tavalyi III. negyedéves adatai alapján a megyében a 15–74 éves népesség 62,9%-a, 165 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 0,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az aktivitási arány viszont 0,4 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A munkaerőpiacon 161 ezer fő foglalkoztatottként, 4 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A járvány következtében a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké nőtt 2019 III. negyedévéhez képest. Az előbbiek száma az országosnál kevésbé fogyott, az utóbbiaké az átlagnál jelentősebben emelkedett.

Pár megyei fogalkoztatási adat 2020-ból:

• A foglalkoztatási ráta 61,6%-ot tett ki, ami 0,4 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az arány magasabb volt az országos átlagnál (60,5%).
• A munkanélküliségi ráta 2,2%-ot ért el, ami 0,9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, folytatva a korábbi negyedévek kedvezőtlen tendenciáját. Az arány elmaradt az országos átlagtól (4,4%), egyben a megyék és a főváros körében az egyik legkedvezőbb volt.
• Az inaktívak száma 97 ezer főt tett ki, lényegében ugyanannyit (-0,1%), mint egy évvel korábban.

Az átlagosnál is jobban nőtt az álláskeresők száma

2020. szeptember végén 9 ezer álláskeresőt tartottak nyilván a megyében. Számuk az országos átlagnál nagyobb mértékben, 45%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A koronavírus okozta járvány első hullámát követően az aktív munkakeresés megindulása a regisztrált álláskeresők számának jelentős emelkedését okozta, ami szeptember végére valamelyest veszített intenzitásából.

• Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (33%) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 31%-uknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 28%-uknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 7,9%-uk pedig diplomás volt.
• Szeptember végén 2,0 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 29%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tíz üres álláshelyre 44 álláskereső jutott, kétszer annyi, mint 2019 szeptemberében.

2020-ban ennyit keresett az, akinek volt munkája

Veszprém megyében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 7,5%-kal magasabb volt 2020 I–III. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Összege (353 ezer forint) meghaladta a megyék – főváros nélkül számított – átlagát (342 ezer forint).

• A versenyszférában 6,3%-kal, 359 ezer forintra, a költségvetési szférában 12,0%-kal, 341 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 4,8, a szellemieknél 7,4%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 284, az utóbbiak 446 ezer forintot kerestek.

Gazdasági szerveztek

2020. szeptember végén Veszprém megyében mintegy 63 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, számuk 2,3%-kal (országosan 1,0%-kal) nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelem, a tudományos és műszaki tevékenység, valamint az ipar és az építőipar területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság, az ingatlanügyletek és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.

2020-ban jóval kevesebb lakást vettek használatba

Nem érvényesült a lakásépítésekben országosan 2016 óta megfigyelhető növekvő tendencia Veszprém megyében. Az év első kilenc hónapjában jóval kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában, a lakásépítések népességre vetített száma alacsonyabb volt az országos átlagnál – derül ki a KSH 2020-as adataiból.

• 2020 I–III. negyedévében 57%-kal visszaesett (országosan 25%-kal nőtt) az épített lakások száma az előző év azonos időszakihoz képest. (A megyében 2019 második felében megindult lakásépítési expanzió 2020 I. negyedévében jelentősen veszített üteméből, a II. és III. negyedévben pedig erőteljes visszaesésbe fordult át.)
• Összesen 217 lakást vettek használatba (ebből mindössze 9-et a III. negyedében).
• A lakások 20%-a a megyeszékhelyen, 40–40%-a kisebb városokban és községekben épült. Mindhárom településtípus esetében csökkent a lakásberuházások száma, azonban a megyei szintű csökkenést legnagyobbrészt a községekben bekövetkezett visszaesés okozta.

Viszont nagyobb lett a lakásépítési kedv

Az országos tendenciával ellentétben Veszprém megyében pozitív irányba mozdult a jövőbeni lakásépítési kedv. A 2020 I–III. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (817) 8,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. (Az építési kedv alapvetően csak április–májusban maradt el az egy évvel korábbitól.)

A koronavírus-helyzet a balatoni turizmust is lenyomta

A vendégforgalom bővülése mellett, továbbra is Veszprém megye az ország egyik legnépszerűbb megyéje, főként Balatonfüred, Zánka, Tihany, Tapolca, Balatonalmádi és Alsóörs fogad sok vendéget. A megyében közel 300 kereskedelmi szálláshely van mintegy 32 ezer férőhellyel. A férőhelyek száma és a vendégforgalom 2010 óta minden évben töretlenül emelkedett. De lássuk számokban, mit okozott a pandémia!

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Veszprém megyében is jelentősen visszaesett.

A megyében a koronavírus okozta járvány első, tavaszi hulláma idején sok kereskedelmi szálláshely zárva tartott a korlátozó intézkedések hatására, és vendégforgalmukat nyáron is visszafogta az emberek csökkenő utazási hajlandósága, szeptembertől pedig a fertőzés ismét fokozódó terjedése és a külföldiek beutazására vonatkozó szigorítás. Ennek következtében 2020 I–III. negyedévében a szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken a vendégek (445 ezer) és az általuk eltöltött vendégéjszakák (1,3 millió) száma egyaránt 39%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest.

Nyáron fokozatosan visszatértek a vendégek, a szálláshelyeken a legforgalmasabb hónapnak számító augusztusban az eltöltött vendégéjszakák száma 21%-kal maradt el az előző évitől. Szeptemberben viszont ismét kedvezőtlen irányba változott a tendencia, 31%-kal csökkent az értéke az egy évvel korábbihoz képest.

A külföldi állampolgárok hosszabb ideig szembesültek utazási korlátozásokkal, mint a magyarok, a járvány második hullámának erősödésétől, szeptembertől az országba látogatásukat újra feltételekhez kötötték. Ebből is adódóan 2020 I–III. negyedévében a külföldi vendégek által a megyében eltöltött vendégéjszakák száma erőteljesebben csökkent, mint a belföldieké, összességében 66%-kal kevesebb éjszakára (213 ezerre) maradtak a kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2019 azonos időszakában. A belföldi vendégek éjszakái (1 millió 45 ezer) 28%-kal csökkentek.

A szálláshelyek első kilenc hónapban regisztrált összes bruttó árbevétele (19 milliárd forint) folyó áron 32%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az árbevételen belül a szállásdíjak összege 31, a vendéglátásé 39, az egyéb szolgáltatásoké 20%-kal csökkent.

Kiskereskedelem mutatói

A kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, egy lakosra jutó összege 883 ezer forint volt, az országos átlagnál (860 ezer forint) több.

Címlapkép: Getty Images