Tömegek hagyják el ezt a magyar megyét: mégis, mi folyik a Dél-dunántúli régióban?

A Dunántúl legkisebb megyéje, az ország területének mindössze 4%-át teszi ki. Ahány felől érkezik valaki ide, a táj annyiféle arcát mutatja. Hegyoldalak, dombok, szőlők, völgyek, alföldi síkvidékek, kiterjedt erdőségek, állóvizek és folyóvizek partjai, néhol az ezek fölé magasodó löszfalak. Mecsek, Hegyhát, Völgység, Sárköz és Mezőföld, Gemenci- és erdők közé bújt víztározók, Koppány, Kapos, Sió, Sárvíz és Duna mente, a nagy folyam holtágai, Dunán keresztül három híd is.

A Báta vidéki erdőkben fészkel hazánkban a fekete gólya. Délen pedig átnyúlnak a Mecsek vonulatai is, itt található (Váralja mellett) a megye legmagasabb pontja, az 593 m-es Dobogó.

Városhálózatának legszembetűnőbb jellegzetessége a nagyváros hiánya

A megye legnagyobb városa, Szekszárd sem az igazán zajos nagyvárosok közé tartozik, az ország legkisebb megyeszékhelye, másutt a kis vagy középvárosok közé sorolódna. ( A megyeszékhely lakónépessége nem haladja meg a 34 ezer főt.) Területe viszont megelőzi Tatabányát és Egert is. Többi tíz városa mind kisváros vagy miniváros. A megyeszékhelyen kívül még két, közel 20 ezer lakosú várossal (Dombóvár és Paks) rendelkezik. Paks, mint foglalkoztatási központ, Dombóvár pedig, mint közlekedési csomópont szárnyalják túl a megyeszékhely jelentőségét.

Tolna a nyugalom szigete, rengeteg a bájos kisfalu, aprófalu errefelé. Az évszázadok folyamán igen vegyes lakossága alakult itt ki, amelyek közül a legjelentősebbek a svábok voltak, akiket azonban a második világháború után jórészt kitelepítettek, a helyükre bukovinai székelyeket és felvidékieket költöztettek. Az aprófalvak elnéptelenedéshez azonban a helyi németek kitelepítése is nagy mértékben hozzájárult.

Nagy az elvándorlási kedv

A 3703 km2 területű megyének folyamatosan csökken a népessége. 2020. január 1-jén 216 ezer fő volt, 0,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás a megye népességét tavaly 830 fővel csökkentette.

Az alábbi KSH-mutató szerint ezer lakosra jutó természetes fogyás mértéke Tolna megyében 2019-ben magasabb (-6,5), mint az országos átlag, ami -4,1. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenleg az országos átlaghoz (3,8) képest viszont rosszabbul alakult, ez a szám Veszprém megyében: -2,5. Mivel negatív előjelű a mérleg, ez azt jelenti, hogy magasabb az elvándorlás, mint az odavándorlás. (A vándorlási egyenleg egyébként az odavándorlási és elvándorlási arányszám különbsége.)

A KSH következő ábráján "nemek és életkor szerint" bontásban láthatjuk, hogyan alakul Tolna népessége és az országos átlag. A két mutató között egyértelműen látszik, hogy miközben egyre kevesebb gyermek születik, akközben az 50 - 70 év feletti korosztály arányaiban nagyobb van jelen a megyében:

Sok szántó, erős mezőgazdaság

Tolnában viszonylag magas a szántók aránya (62%), miközben az országos átlag: 46%.
A mezőgazdaság súlya a megyében - a GDP-hez való hozzájárulás arányát tekintve – az országos átlag több mint kétszerese. A nemzetgazdasági ágcsoportok bruttó hozzáadott érték megoszlását mutató táblázatból legalábbis ez derül ki:

Tolnában a művelésbe bevont terület évente átlagosan 208 ezer hektárt tesz ki (2005–2014 között). A legfontosabb kultúra a kukorica, habár 2014-ben kisebb volt a vetésterület, mint a megelőző években, még mindig másfélszer nagyobb területen vetik, mint a kalászos gabonákat. A kukorica és a kalászos gabonák területe az összes művelt terület négyötödét teszi ki. A harmadik legnagyobb területen vetett kultúra a napraforgó, évről évre körülbelül a terület 12 százalékát fedi le. A speciális kultúrák közül a szőlő mezőgazdaságban betöltött szerepe fontosabb az országos átlaghoz képest, míg a gyümölcsöké gyakorlatilag elhanyagolható.

2020-ban Tolna megyében:

• 61,0 ezer hektáron termesztettek kalászos növényeket. Szántóföldi kiterjedésük az előző évihez képest 3,2%-kal csökkent, együttes hozamuk (373,1 ezer tonna) fele ekkora mértékben, 1,6%-kal mérséklődött.
• A zab termésátlaga itt volt a legmagasabb az országban, és a rozst leszámítva a többi növényé is a megyei rangsor első harmadában található.
• Az árpa és a tritikálé termésátlaga az ezredforduló óta egyszer sem volt ilyen magas a megyében.
• A kalászos gabonatermés 75%-át a búza adta. A legfontosabb kenyérgabonából az előző évinél 5,6%-kal kisebb területről 3,3%-kal kevesebb termést arattak, ezáltal termésátlaga 2,5%-kal nőtt, és megközelítette a hektáronkénti 6,1 tonnát.

Gazdasága

Pakson áll az ország egyetlen atomerőműve, amely az országos villamosenergia-termelés felét adja. A mezőgazdaságnak kedvez, hogy a megye folyókban gazdag. Az egykori tolnai ipar kiemelkedő centrumainak termékei: a bonyhádi zománc, a simontornyai bőr, a tolnai és szekszárdi selyem híre lassan elhalványulóban a legújabbkori és hamarosan még nagyobbra bővülő energiaipari óriás, az Atomerőmű árnyékában.

Az alábbi ábrából kiderül, 2019-re hogyan is alakult a főbb ipari területek részesedése. Jól látszik, az országban egyedülálló módon az energiaipar Tolna húzóágazata:

Tolna megye legfontosabb vállalkozásai

Íme a lista, a top 10 tolnai vállalkozás - árbevétel alapján (2018-ből):

Számos kis- és középvállalkozás működik

Tolna megyei székhellyel 2020. szeptember végén 40 ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, számuk nem változott (országosan 1,0%-kal nőtt) az egy évvel korábbihoz képest.

A korábbi időszakokhoz hasonlóan a 37 ezer vállalkozás nagyobb részét (30 ezer) önálló vállalkozóként, a kisebb részét (6,9 ezer) társas vállalkozásként regisztráltuk. Az előbbiek száma egy év alatt alig változott (-0,1%), az utóbbiaké 0,3%-kal nőtt. Ezer lakosra a megyében 172 regisztrált vállalkozás jutott.

Főtevékenységük alapján a társas vállalkozások a kereskedelemben, a tudományos és műszaki tevékenységben, valamint az építőipar és az ipar területén, az önálló vállalkozók a mezőgazdaság és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban fordultak elő leggyakrabban.

Szeptember végén 1,6 ezer egyéni vállalkozás szüneteltette a tevékenységét, vélhetően a járvány hatására számuk 17%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az ideiglenesen szüneteltetett egyéni vállalkozások aránya egy év alatt 12%-ról 14%-ra emelkedett.

Tavaly romlott az ipar teljesítménye

2020. I–III. negyedévben a telephelyi adatok alapján az ipar teljesítménye 3,3%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.

2020. III. negyedévben – az országos folyamatokhoz hasonlóan – a járvány kedvezőtlen hatásaival összefüggésben a foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatási arány (57,2%) elmaradt az országos átlagtól, a munkanélküliségi ráta (3,5%) viszont kedvezőbb volt annál.

Az átlagosnál is jobban nőtt az álláskeresők száma

Tolna megyében 2020. szeptember végén 8 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlaghoz hasonló mértékben, 32%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A koronavírus okozta járvány első hullámát követően az aktív munkakeresés megindulása a regisztrált álláskeresők számának jelentős emelkedését okozta, ami szeptember végére valamelyest veszített intenzitásából.
A pályakezdő álláskeresők száma (843 fő) 19%-kal több lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 11% volt.

Szeptember végén 0,9 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 3,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Tíz üres álláshelyre 90 álláskereső jutott, 19-cel több, mint 2019 szeptemberében.

Így alakultak a bérek

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 13%-kal magasabb volt Tolnában 2020 I–III. negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. Összege (378 ezer forint) meghaladta a megyék – főváros nélkül számított – átlagát (342 ezer forint).

• A versenyszférában 13,2%-kal, 404 ezer forintra, a költségvetési szférában 13,8%-kal, 327 ezer forintra emelkedtek a bruttó keresetek.
• Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 10,1, a szellemieknél 13,4%-kal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 279, az utóbbiak 494 ezer forintot kerestek.

Viszont kicsi a lakásépítési kedv

A megyei székhelyű építőipari szervezetek termelése 1,5, a beruházások volumene 29%-kal nőtt. Az év első kilenc hónapjában több lakást vettek használatba, mint az előző év azonos időszakában, a lakásépítések népességre vetített száma viszont jóval elmaradt az országos átlagtól.

Íme, egy KSH-ábra erről, ami önmagáért beszél:

A koronavírus-járvány Tolnában is tönkrevágta a turizmust

Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.

2019-ben még így nézett ki a megye turizmusa:

Tolna megyében a koronavírus okozta járvány első, tavaszi hulláma idején sok kereskedelmi szálláshely zárva tartott a korlátozó intézkedések hatására, és vendégforgalmukat nyáron is visszafogta az emberek csökkenő utazási hajlandósága, szeptembertől pedig a fertőzés ismét fokozódó terjedése és a külföldiek beutazására vonatkozó szigorítás.

Az egészségügyi veszélyhelyzet miatt a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma összességében is jelentősen visszaesett. A kiskereskedelmi forgalom volumene 0,7%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, egy lakosra jutó összege 777 ezer forint volt, az országos átlagnál (860 ezer forint) kevesebb.

Címlapkép: Getty Images