Csökkenhet a munkanélküliség, gyorsulhat a bérnövekedés? Mutatjuk, mire számítanak a szakemberek

A világjárvány második és harmadik hulláma ellen hozott korlátozó intézkedések a tavaly tavaszihoz képest jóval enyhébb visszaesést okoztak, sőt, egyes országokban a várakozásokat meghaladó mértékben folytatódott a kilábalás, döntően az iparnak, és a világkereskedelem fellenüléséből profitáló exportnak köszönhetően. Az egyes ágazatokat és országokat továbbra is különböző mértékű felpattanás jellemzi. Az ipari termelés többé-kevésbé mindenhol helyreállt 2020 végére, a kilátások pedig igencsak kedvezőek, amit egyes cikkek, mint a chip gyártása, valamint a tengeri szállítás kapacitáskorlátai árnyékolnak be. A kiskereskedelem helyreállása különböző mértékű volt az egyes országokban, de a harmadik hullám ellen hozott korlátozások ismét visszavetették. A nemzetközi turizmus, az erre épülő szolgáltatások, a rendezvények újraindulása azonban nem kezdődhet meg az oltóanyag tömeges alkalmazása nélkül.

Az oltási folyamatban élenjáró országokban, így az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Izraelben már sikerült leszorítani a járványt, ami lehetővé teszi a korlátozások gyorsabb enyhítését. Az amerikai gazdaságnak pedig az elfogadott óriási, 1900 milliárd dolláros mentőcsomag is érdemi lendületet ad, és ez az egész világ növekedési kilátásaira kedvező hatással lehet. Az Európai Unióban a vártnál lassabban halad az oltási kampány, a kritikus átoltottsági szint csak a nyári hónapokban érhető el. Ennek megfelelően az egyes országok kilábalását nagymértékben fogja meghatározni az átoltottság alakulása, valamint a gazdasági szerkezet, ennek megfelelően az idei kilábalás mértéke igen különböző lehet.

A termelő szektoroknak köszönhetően elkerülhető az újabb visszaesés

A hazai GDP óriási meglepetést okozva, csupán 3,6 százalékkal csökkent a negyedik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, ami érdemi javulás a harmadik negyedéves 4,6 százalékos visszaesés után, a tavalyi évben így 5 százalékkal esett vissza a bruttó hazai termék. A GDP október–decemberben az előző negyedévhez képest 1,4 százalékkal bővült, így nem következett be a várt újabb visszaesés. A növekedést az ipar és az információ, kommunikáció ágazatok húzták, és meredeken javult az építőipar teljesítménye is a harmadik negyedévhez képest. A novemberi korlátozások újra visszavetettek több ágazatot, azonban a visszaesés mértéke – a turizmus, rendezvényszervezés, egyes szabadidős, szórakozási, sport és kulturális szolgáltatások kivételével – már jóval visszafogottabb volt.

Noha az idei első negyedévben bevezetett további korlátozások hatására egyes ágazatokban mélyül a visszaesés, a gazdaság egésze mégis elkerülheti az újabb csökkenést, döntően az ipar, valamint az építőipar további markáns javulásának köszönhetően. A korlátozó intézkedések már csak egyes szektorokat céloztak, az érintett ágazatok egy része pedig már részben alkalmazkodott a korlátozásokhoz. Mivel azonban több ágazat csak a vakcina tömeges alkalmazása után állhatnak helyre, kockázatot jelent, ha lassan halad az átoltás. A keleti oltóanyagok beszerzése érdemben gyorsítja a hazai oltási folyamatot, amelynek köszönhetően a hazai korlátozó intézkedések több hónappal megelőzhetik az uniós országokét.

Az átoltottság előrehaladásával a második negyedévtől fokozatosan, a második félévben pedig érdemben gyorsulhat a gazdaság. A második negyedévben éves alapon bőven kétszámjegyű, akár 14 százalék feletti növekedés is elérhető a tavalyi mély bázis miatt. Az elemzők előrejelzése szerint a járvány előtti szintet a harmadik negyedévben érheti el a GDP, azonban egyes ágazatok, mint az ipar, már bőven felette lehetnek, míg más ágazatok helyreállása csak lassabb lehet.

Élénkülő inflációs nyomás, idén és jövőre a középtávú cél felett lehet az infláció

A fogyasztói árak növekedése márciusban 3,7 százalékra emelkedett az előző havi 3,1 százalék után, a meglepetést az élelmiszerárak és a szolgáltatások árainak vártnál mérsékeltebb növekedése okozta. A maginfláció azonban 4,1 százalékról 3,9 százalékra mérséklődött, az MNB által kiemelt adószűrt maginfláció 3,1 százalékra csökkent az előző havi 3,4 százalékról, így a következő hónapokban nem várható további kamatemelést az egyhetes betétben, ugyanakkor nem várható lazítás sem. Az inflációs kockázatok jelentős növekedése miatt az év második felében pedig kisebb szigorításra kerülhet sor. Az inflációra nézve felfelé mutató kockázatot jelent az olaj-, nyersanyag-, mezőgazdasági árak megugrása, a nemzetközi szállítási költségek elszállása csakúgy, mint a nyitás után várhatóan meredeken felfutó kereslet, ami alacsonyabb kínálati kapacitás mellett szintén jelentős áremelkedéshez vezethet.

Áprilisban az infláció 5 százalék fölé ugorhat az üzemanyagárak egy évvel ezelőtti alacsony bázisára, az üzemanyagárak megugrása és a dohánytermékek jövedéki adójának további emelése miatt, majd májusban is 5 százalék közelében maradhat. A nyári hónapokban azonban visszaesik a toleranciasáv felső széle, azaz 4 százalék alá, a maginflációs mutatókat pedig nem befolyásolja. Így idén 3,9-4 százalékos átlagos inflációra számítanak az elemzők a tavalyi 3,3 százalék után. Ugyanakkor az inflációra felfelé mutató kockázatok miatt nem zárható ki, hogy az év hátralevő részében sem kerül vissza a toleranciasávba. Érdemes kiemelten figyelni a szolgáltatói árak, valamint a maginfláció alakulását.

Enyhén emelkedő hozamszintek mellett változatlan monetáris politika

Az MNB Monetáris Tanácsa továbbra is 0,6 százalékon tartja az alapkamatot, -0,05 százalékon az egynapos betéti, és 1,85 százalékon az egynapos hitelkamatot. Az MNB ugyanakkor szeptember vége óta 0,75 százalékon tartja az egyhetes betéti kamatot, ami jelenleg az effektív kamatláb szerepét tölti be. Az MNB a legutóbbi közleményében hangsúlyozta, hogy ameddig az inflációs kockázatok indokolják, addig a jegybank fenntartja az alapkamat és az egyhetes betéti eszköz kamata között különbséget.

Az infláció a tavaszi hónapokban ugyan az MNB előrejelzése szerint is elérheti az 5 százalékot, ezt követően azonban visszatérhet a toleranciasávba. A fokozódó inflációs kockázatok miatt viszont az MNB közleménye szigorodhat, valamint nem zárható ki, hogy az év második felében az MNB kamatemelésről dönt.

Átmenetileg nőtt a munkanélküliség, tartósan emelkednek a reálbérek

A munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra emelkedett december és február között az előző háromhavi 4,3 százalékról. Egy év alatt 50 ezerrel, 4,574 millióra csökkent a foglalkoztatottak száma. Az oltási kampány haladásával a gazdaság fokozatos nyitása azonban meredeken javítani fogja a foglalkoztatást, így az év második felében újra kialakulhat a munkaerőhiány. A munkanélküliségi ráta 2021 első felében – részben szezonális hatások miatt – 4,5 százalék felett maradhat, az év második felében viszont gyorsan mérséklődhet. Tavaly átlagosan 4,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta, ami idén 3,9 százalékra süllyedhet.

Az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére az idei évet is erősen kezdi a hazai bérdinamika, a bruttó bérek januárban a várakozásokat felülmúlva és a járvány ellenére 9,5 százalékkal nőttek. A nettó bérek szintén 9,5 százalékkal emelkedtek, a reálbérek növekedése pedig 6,6 százalék volt. A közszféra bérei közfoglalkoztatás nélkül 13 százalékkal nőttek az év első hónapjában a közszolgálati ágazati béremelések hatására. A 2022 januárjától további 30 százalékkal emelkedő egészségügyi szakdolgozói bérek, illetve az idén januártól évenként növekvő orvosi bérek érdemben támogatják majd a dinamikát, ahogy a tavaly júliustól hatályba lépett 10 százalékos pedagógusbér-emelés is.

A bérnövekedési ütemet az egyes ágazatokban eltérő módon érintette a járványhelyzet. Míg a korlátozásoktól nem érintett ágazatokban továbbra is fennmaradt az erőteljes bérdinamika, az érintett ágazatokban visszaesés látszik, a bérek elszakadása az első félévben még fennmarad. Azonban a nyitást követően érdemben javulhat a munkaerőpiac, a várhatóan újra megjelenő munkaerőhiány pedig ismét gyorsíthatja a bérdinamikát.

Átmenetileg romló egyensúlyi folyamatok

A koronavírus-járvány felülírta az államháztartás számait is, egyfelől az egészségügyi és gazdasági védekezés költségei, másfelől a gazdaság zsugorodása miatt visszaeső adóbevételek miatt. Az idei első három hónapban 1144 milliárd forint deficit keletkezett a központi költségvetésben. Az uniós bevételek és kiadások nélkül számolva azonban a hiány ennél lényegesen kisebb, 679 milliárd forint lett volna. 2020-ban a kifejezetten magas finanszírozási igény, és a tartalékok feltöltése miatt az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 80,4 százalékára emelkedett az egy évvel korábbi 65,5 százalékról. Az államadósság-ráta a mérséklődő finanszírozási igény, az előfinanszírozás, valamint az érdemben megugró nominális növekedés hatására az idei évtől ismét csökkenő pályára állhat, 2021-ben 77,2 százalékra, 2022-ben 73 százalék közelébe süllyedhet.

Az első két hónapban az export euróértéke 2,2 százalékkal, az importé 3,5 százalékkal zsugorodott, így 187 millió euróval 1711 millió euróra nőtt a külkereskedelmi mérleg többlete. Az idei év első felében tovább javulhat a külkereskedelmi többlet, egyrészt a gyenge fogyasztás miatt viszonylag gyenge belső kereslet, másrészt a második negyedévben jelentkező bázishatások miatt. A második félévben azonban a beruházások és a fogyasztás várható élénkülésével már némileg csökkenhet a külkereskedelem többlete, azonban idén összességében tovább emelkedhet, így elérheti a 6,5 milliárd eurót a tavalyi 5,8 milliárd után.

A globális járvány a külkereskedelmi folyamatokat is negatívan érintette. A járvány kitörésének következtében átmenetileg megszakadtak a beszállítói láncok, valamint több iparág, köztük a járműgyártás is átmenetileg szünetelt, illetve csökkentett üzemmódban termelt. Emiatt átmenetileg drámai mértékben csökkent az áruexport, ezzel szemben az egészségügyi felszerelések beszerzése miatt jóval kisebb mértékben esett vissza az import, így érdemben romlott az áruforgalmi egyenleg. A nyári hónapoktól azonban az áruexport gyorsan helyreállt, míg a gyenge belső kereslet miatt az import ettől elmaradt, így szignifikánsan javult az áruforgalmi egyenleg. A szolgáltatások egyenlegét pedig döntően a nemzetközi idegenforgalom leállása vetette vissza, de más – döntően szállítási – szolgáltatások visszaesése is negatív hatással volt. A külföldi tulajdonosok visszaeső profitja miatt ugyanakkor markánsan javult a jövedelmek egyenlege.

A negyedik negyedévben 185 millió euró többlet keletkezett a folyó fizetési mérlegben az egy évvel korábbi 807 millió deficit után, 99 millió euró többletet eredményezve 2020-ban, szemben az egy évvel korábbi 659 millió euró hiánnyal. A tőkemérleggel együtt számolt külső finanszírozási képesség pedig 968 millió euróra nőtt az egy évvel korábbi 605 millió euróról. A külső finanszírozási képesség tavaly 2,86 milliárd euró volt, azaz a GDP 2,1 százaléka. A legtágabb értelmű (a működőtőke-befektetések közé sorolt egyéb tőketételeket is tartalmazó) bruttó külföldi adósság a GDP 73 százaléka alá került 2019 végére, ami tavaly átmenetileg 82 százalék közelébe ugrott. A nettó külső adósság tavaly 9,6 százalékra emelkedett az előző évi 7 százalék után, azonban a következő években újra csökkenő pályára állhat, középtávon pedig nettó külső hitelezői pozícióba kerülhet a hazai gazdaság.

Tartja a 360 körüli sávot a forint

A forint az év eleji gyengülés után áprilisban aktív korrekcióba fogott, és a 360-as ellenállás alá erősödött, szinte folyamatosan felülteljesítve a régiót, bár a zloty viszonylag szorosan követte. A forint tavaly nyár óta gyakorlatilag a 360+/-5-ös sávban tartózkodik kisebb-nagyobb volatilitás közepette, és a világgazdasági helyreállás első jeleinek felbukkanásáig a kivárás és az oldalazás lehet az irány. A 12 hónappal ezelőtti szinthez képesti gyengülésben a globális kockázatkerülés mellett szerepet játszott az is, hogy továbbra is érdemben negatív a reálkamat a forinteszközökön a relatíve magas és nem lassuló infláció miatt. A világgazdaság és az export gyengélkedésével a folyó fizetési mérleg többlete is némileg elolvad – bár a stabilan pozitív külső finanszírozási képesség megmarad –, illetve a folyamatos negatív nemzetközi sajtó is erősíti a forint elleni shortállomány felépülését, amit az MNB számai is mutatnak.

A folyó fizetési mérleg korábbi évekhez képest alacsonyabb többlete fundamentális szempontból alapvetően nem segíti a forintot, viszont a tőkemérleg többlete továbbra is megmarad, amit a 2021–2027-es új EU-s finanszírozási ciklus is támogat. A teljes külső finanszírozási képesség a pandémia ellenére is a láthatóan pozitív tartományban marad. Ez segít kordában tartani a külső adósságot és a hazai CDS-felárakat, amit a piaci árazásban is meglátszik. A magyar csődkockázati felár jelenleg 59 bázispont, ami gyakorlatilag megegyezik a korábbi negyedév végi szinttel és továbbra is 10 bázisponton belüli a felár a lengyel szinthez képest. A relatíve stabilan álló magyar fundamentumok és az indokoltság ellenére felminősítés nem várható, a hitelminősítők is kivárásra rendezkedtek be, amíg az élet vissza nem áll a stabil, korlátozások előtti, kiszámíthatóbb állapotába.

Kilábalási forgatókönyvek

Bár az első negyedév végére hazánkban sikerült érdemben gyorsítani az oltási folyamatokat, a járványhelyzet továbbra is bizonytalanná teszi az előrejelzéseket, különösen, hogy a harmadik hullám miatt további szigorú korlátozásokat vezettek be. Továbbra is számos bizonytalanság terheli az előrejelzéseket, ezért az elemzők különböző forgatókönyveket állítottak össze. A három eset annyiban különbözik, hogy milyen gyorsan sikerül felgyorsítani az oltások menetét, illetve, hogy mennyire együttműködő vagy elutasító a lakosság az oltásokkal szemben.

Az alapforgatókönyv szerint az első negyedévben a további szigorítások ellenére elkerülhető az újabb visszaesés, mivel a termelő szektorok, az ipar és az építőipar kedvező teljesítménye ellensúlyozza a korlátozások negatív hatásait. A visszaesés éves mértéke mégis 4,1 százalékra mélyül (kettővel kevesebb munkanappal számolva), amit a második negyedévben már jelentős növekedés követhet, mivel az átoltottság hatására elkezdődhet a fokozatos nyitás, amely a negyedév végére teljessé válhat. Idén bázishatásoknak, és döntően az év második felétől gyorsuló kilábalásnak köszönhetően 6,6 százalékos növekedés érhető el. A helyreállás folytatódása és a globális turizmus várható újraéledése miatt 2022-ben is erőteljes, 6,7 százalékos növekedés várható. Ebben az esetben a hazai gazdaság az idei év harmadik negyedévében érheti el a járvány előtti szintet. A helyreállást a járvány érdemi visszaszorítása után a korlátozások teljes feloldását követő eufória, az elhalasztott utazások, nyaralások, szabadidős és más tevékenységek pótlása gyorsíthatja is, amire már óriási igény halmozódott fel. Történelmileg is megfigyelhető, hogy a pandémiás időszakok kényszerű korlátozásait a szabadidős és szórakozási tevékenységek érdemi felfutása követte. Ez pedig jelentős pozitív kockázat lehet az előrejelzésre.

A második forgatókönyv szerint a járvány harmadik hullámának megfékezése érdekében a korlátozások enyhítésére később kerülhet sor, valamint az európai oltási folyamat lassú haladása miatt a külső kereslet is kissé veszít lendületéből. Így a GDP idén és 2022-ben 4,7, illetve 7,1 százalékkal növekedhet, a járvány előtti szintet pedig 2021 negyedik negyedévében érhetjük el.

A harmadik forgatókönyv szerint folytatódik a járvány meredek felfutása, így további erőteljesebb, és hosszabban tartó korlátozásokra kerülhet sor, és a lakosság elutasítása is nehezíti a kritikus átoltottsági szint elérését. Ennek következtében idén 3,9 százalékkal nőhet a gazdaság, a kilábalás döntő része pedig 2022-ben történhet meg, így jövőre 7 százalékkal bővülhet a hazai GDP, a járvány előtti szint elérése pedig 2022 elején várható.

Címlapkép: Getty Images