Ez az egyik legfinomabb szárnyas itthon: mi a titka a csátaljai baromfifarmnak?

A csátaljai baromfitartóba még mezőgazdász nagyapja oltotta bele az állatok iránti elköteleződést, így bár a pénzügyes vállalkozó szülők igyekeztek a sajátjukéhoz hasonló irányba terelgetni fiukat, az „eltérítő hadművelet” csak rövid ideig volt működőképes. A közgazdasági iskola elvégzését követően nem sok idő telt el, míg Tamás sportoló életéből fakadóan az egészséges életmód és táplálkozás irányába fordult, ezzel párhuzamosan pedig kis egyedszámmal megkezdte a baromfitartást. Jó boltnak nem kell cégér alapon erre idővel az ismerősök is felkapták a fejüket, az érdeklődés és a kereslet nőttön-nőtt, míg végül két családtag bevonásával három éve a Kajtár Baromfifarm képében öltött testet Tamás gyerekkori álma.

Nem mi kerestük a piacot, hanem egyszerűen akkora kereslet volt, hogy húzott magával. Az elején egyáltalán nem tervezetük, hogy ebből majd később egy vállalkozás szülessen. Ha viszont visszagondolok, mindig is bennem volt, hogy én állatokkal szeretnék foglalkozni, csak a szülőktől kapott dolgok miatt ezt magamnak se mertem megfogalmazni

– emlékezik vissza a múlt homályába vesző kezdetekre a csátaljai vállalkozó.

A közel egy hektáros területen, egy gyümölcsös kellemes hűvösében kapirgászik 2-3 ezer szárnyas, akik a 20 hektárnyi saját termesztésű takarmányokból, többek között árpából, búzából és kukoricából lakmároznak rövid, ámde annál boldogabb és természetes közegükben töltött életük során. Ugyanakkor fontos kihangsúlyozni, hogy Tamásék a szárnyasokat (csirke, kakas, kacsa, liba, pulyka) előnevelten, pihetollas, 2-3 hetes korukban veszik át, mert így feleakkora területet és törődést igényel a farm. Az évszakoktól függetlenül munka így is bőven akad: most kezdődik az aratás szezonja, a saját vágóhídon pedig heti háromszor biztos, hogy ég a kezek alatt a munka.

Föl se merült a gondolat, hogy a vágást más csinálja. Nekem mindig az volt a célom, hogy az állat felnevelésétől a vágáson át a termék végső fogyasztókig való eljuttatásáig minden a mi kezünkben legyen. Ha egy külső vágóhídnak vagy kereskedőnek adod el a húst, akkor ők szabják meg az árat, ezért nem életképes sok állattartó vállalkozás. Nálunk mi határozzuk meg, mennyit szeretnénk kapni az adott termékért és minőségért, mert mi tudjuk, hogy mennyi munka van mögötte. Sosem éreztük tehernek a saját vágást, így találtuk ki a rendszert, amit szeretünk csinálni

– beszélt a saját vágóhídról Kajtár Tamás.

A fiatal vállalkozó vesszőparipájává vált, hogy a helyieknek is tudjanak munkát adni, így húga és sógora mellett már 8-9 helyi és környékbeli asszonynak is kijut a telep kínálta feladatokból. Azért lássuk be, több ezres egyedszámnál és heti háromszori szállításnál bőven akad tennivaló. A műszak minden egyes nap 5 órakor indul, amikor is Tamás és sógora összetereli a vágásérett egyedeket, amik a részben gépesített vágóhidat követően néhány órára a hűtőbe, majd onnan gyors szállítást követően a megrendelőkhöz kerülnek. Miközben a férfiak foglalkoznak az állatokkal, segédkeznek a vágásban, végzik a csomagolást, szállítást, addig Tamás húga a könyvelést, az adminisztratív és marketing teendőket látja el. Bár sokszor megkapják kérdésként, hogyan tudnak családként jól együttműködni, a csátaljai vállalkozó szerint a közös cél érdekében az időnkénti összezörrenéseket mindig meg tudják beszélni, így az összetartás és a bizalom soha nem vész el.

Kajtár Tamás elmondása szerint se korábban, se most nem foglalkoznak a potenciális konkurenciával, mert azt nem tartják előbbre vivő üzletpolitikának.

Magyarországon nagyon kevesen vagyunk, akik ezzel és ilyen minőségben foglalkozunk. Mellettünk vannak a nagyok, ők viszont nem számítanak konkurenciának, mert ott az ár és a mennyiség a fő szempont, ezért nem ugyanaz a vásárlóközönségünk. Nálunk nincs szakmaféltés, ezért ha valaki eljön hozzám, mert ilyesmivel szeretne foglalkozni, mindent megmutatok neki. Annál jobb, minél többen foglalkozunk vele! A cégek közti gáncsoskodás szerintem inkább a hagyományos vállalkozások közt figyelhető meg

– fejtette ki véleményét a versenytársakkal kapcsolatban a csátaljai baromfitartó.

A HelloVidék kérdésére Tamás elárulta, szerinte azért növekszik még mindig a kereslet a Kajtár szárnyasok iránt, mert kívülről is érződik, hogy vállalkozásukat szívből építik. Meggyőződése, hogy egy hús akkor lesz finom és jó minőségű, hogyha az állat jól érzi magát, valamint a természetben, kedvére kapirgálva, a füvet csipegetve tölti aktívan napjait, amire náluk, a gyümölcsösben minden lehetőség adott. Az antibiotikum és növekedésfokozó szerek helyett ők a saját készítésű takarmányra esküsznek, a visszajelzések alapján pedig mindez a vásárlóközönségnek is kedvére való.

Vásárlóink egyre többen vannak, akiknek a 99%-a visszatérő. Sokan mondják azt, hogy 20-30 éve nem ettek már ilyen szárnyas húst, vagy hogy az íze a gyerekkorukat idézi vissza. Természetesen nem minden visszajelzés pozitív, megesik, hogy hibázunk, vagy másra számítanak a megrendelők. Sokan hozzá vannak szokva a bolti felfújt csirkéhez, ami nagyon lágy, puha, és néhány perc alatt készre lehet főzni, sütni. Ezért mi mindig figyelmeztetjük a vásárlókat, hogy készüljenek fel, mert ezeket a szárnyasokat nem ugyanúgy kell elkészíteni

– hívta fel a figyelmet egy sarkalatos különbségre a nagyüzemi és kistermelői baromfihús között a csátaljai vállalkozó.

A kistermelőket érintő, 2021. május 22-e előtt hatályos jogszabályok miatt a bács-kiskuni települések mellett a telephelytől csak 40 kilométer sugarú körben tudták teríteni a kínálatot, így rendszeresen szállítottak Mohácsra, Szekszárdra, valamint Budapestre, ahol egy külön célcsoport, a hisztaminérzékenyek is megtalálták őket. Általánosságban elmondható, hogy minél hosszabb ideig érlelnek egy élelmiszert, annál magasabb lehet annak hisztamintartalma, ezért a feldolgozott húsok és konzervek eleve tiltólistára kerülnek az intoleránsaknál, de még a nagyüzemi húsfeldolgozóknál is rezeg a léc, mennyi idő alatt jut el az áru ténylegesen a fogyasztóhoz. Ha verseny lenne, mondhatnánk, hogy egy újabb pont a kistermelőknek, mivel ők a gyors vágás és szállítás miatt a lehető legrövidebbre csökkentik az értékesítési időt, így minimalizálva a friss termékben felhalmozódó hisztamin mennyiségét.

A jövőbeli terveik kapcsán Kajtár Tamás elárulta, keresletük folyamatos növekedését (amiért telephelyüket folyamatosan bővíteni kellett) és az idei év május 22-től a kistermelőknek engedélyezett országos értékesítést, hamarosan a pécsiek, a kecskemétiek és a szegediek is várhatják a friss Kajtár-szárnyasokat.

Azt tanultam a szüleimtől, hogy mindig két lehetőség van: vagy fejlődsz, vagy hanyatlasz. Olyan nincs, hogy stagnálsz, ahogy az életben sem állandó semmi, mindig fejlődik, vagy vissza, vagy előrefele. Egyelőre most ezt a fejlődést látjuk, megyünk előre, amíg van helyünk és területünk, hogy minél többek asztalára ételt tehessünk. Szeretnénk, hogyha azokban a városokban, ahol árusítunk, a minőségi hús hallatán egyből mi jussunk az emberek eszébe

– zárta gondolatait Kajtár Tamás.

Címlapkép: Getty Images