Tömegek hagyják el ezt a magyar régiót: a legtöbben inkább külföldön dolgoznának

A hét magyarországi statisztikai régió egyike a Dél-Dunántúl, amely az ország délnyugati részében helyezkedik el: Baranya, Somogy és Tolna megye alkotja. Központja pedig mi más is lehetne, mint Pécs. Összességében elmondható, hogy a szomszédos Közép-Dunántúlhoz képest kevésbé prosperáló régió, azon magyarországi vidékek egyike, ahol az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökken a lakosság, és ezzel együtt a rendelkezésre álló munkaerő is. A közép-, majd a nyugat-dunántúli munkaerőpiaci körképünk után most annak jártunk utána, hogy a Dunántúl délebbi megyéiben milyen munkaerőpiaci változások mentek végbe – különösképpen a Covid óta. Kire, milyen szakemberekre van jelenleg leginkább kereslet?

Akár 20-25%-kal is alacsonyabbak a bérek

Összehasonlításként, a Dunántúl középső és déli része két eltérő részből áll: van egy erősen iparosodott északi (Komárom-Esztergom, Fejér, Veszprém megyék) és egy kevésbé fejlett, mezőgazdaság területén viszont erősebb déli (Somogy, Tolna, Baranya megyék) rész. Ez a különbség a bérszínvonalban is megnyilvánul, akár 20-25%-kal is magasabbak lehetnek a bérek mondjuk Fehérváron, mint Pl. Szekszárd térségében – közölte a HelloVidékkel a WHC Csoport szakembere.

Mivel a déli megyékben az iparosodás nem annyira erőteljes, ezért a munkanélküliség valamivel magasabb, főleg a mezőgazdasági szezon elteltét követően. Ennek ellenére az álláskeresők mobilitása minimális, még mindig azt várják, hogy a környék fejlődjön. Erre egyébként megvannak a jelek, Pécsen például folyamatosan bővül a munkalehetőségek száma, de Somogy területén is látunk bíztató jeleket. Tapasztalataink szerint a Covid által egyik leginkább sújtotta terület volt a Közép-magyarországi régió és arányaiban az északi terület, pont az ipari, azon belül az autóipari túlsúlya végett

– magyarázta a HelloVidékkel a WHC Csoport szakembere.

Ebben a régióban adják fel országos szinten az egyik legkevesebb hirdetést

Kicsi ország vagyunk, így kifejezetten régióspecifikus trendeket nem igazán tudunk azonosítani. Ami elmondható, hogy ebben a régióban adják fel országos szinten az egyik legkevesebb hirdetést (másik sereghajtó Dél-Alföld), és ebben a régióban van a legkevesebb elérhető/aktív álláskereső is. Hogy lássuk a nagyságrendeket: az összes, országosan a Profession.hu-n feladott hirdetésnek a dél-alföldi régió mindössze 3,5 százalékát teszi ki. A többi dunántúli régióban is 2-3-szor több hirdetést tesznek közzé, mint Dél-Dunántúlon.

– közölte a HelloVidék megkeresésére a Profession.hu.

Az első hullám alatt a hirdetések száma ebben a régióban is jelentősen csökkent, majd pedig az egész ágazatra jellemző visszapattanás volt tapasztalható:

idén a régióban 87 százalékkal több hirdetést adtak fel, mint tavaly az első három negyedévben. Hogy ne csak a tavalyi extrém helyzethez hasonlítsuk a jelenlegit: 2019-hez képest is több hirdetést adtak fel 2021-ben, mégpedig 35 százalékkal.

- nyilatkozta a Profession.hu, ahol közölték még, hogy a jelentkezők száma is igazodik az országos trendhez: a covid elején a kezdeti felfutást egy lassú, de folyamatos csökkenés követte 2021-ben, és az egy hirdetésre eső jelentkezőszámok visszaálltak a covid előtti, 2019-es szintre. Az egy hirdetésre eső jelentkezőszám egyébként Budapest és Észak-Alföld után itt a legmagasabb (ez nem az elérhető jelöltek számát mutatja, hanem a kereslet és a kínálat egymáshoz való viszonyát).

Óriási az elvándorlási kedv

A Trenkwalder legfrissebb kutatása szerint kedvező álláslehetőség esetén a munkavállalók Somogy (52%) és Tolna (44%) megyékből vándorolna el legnagyobb arányban. Míg Somogy megyéből jellemzően külföldre (79%) mennének a legnagyobb számban, addig Tolnából inkább a fővárosba vagy Fejér megyébe vándorolnának el.

Baranya megyében ennél kedvezőbb a helyzet, innen megfelelő feltételek esetén csupán a megkérdezettek harmada lenne hajlandó elköltözni a régióból, és ők is túlnyomó többségben Budapest irányába orientálódnának.

Szinte minden esetben a jobb megélhetés a fő motiváció. A COVID hatása kétirányú volt: egyrészt növelte a bizonytalanságot és ezzel lassította a mobilitási hajlandóságot, másrészt viszont sok esetben kész helyzet elé állított családokat azáltal, hogy sokan elveszítették az állásukat. Számos esetben ez volt az a pont, hogy az elvándorlás mellett döntöttek. Ez jellemzően a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátásban foglalkoztatottakra volt igaz

– nyilatkozta a HelloVidéknek Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Az új beruházások számát tekintve a régió az utolsó harmadban van

Történt néhány beruházás a régióban lévő cégeknél és érkezetek új szereplők is régióba, de számosságukat tekintve ezek még mindig kevésnek bizonyultak – hívta fel erre is a figyelmet Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Míg Baranyában az autóipari termelésbe és szolgáltatóközpontba (SSC) történtek előrelépések, addig Tolna és Somogy megyében elsősorban az élelmiszeriparban és kereskedelemben érdekelt szereplők ruháztak be.

Értékesítők, villanyszerelők és operátorok előnyben!

Talán meglepőnek tűnhet, de a legtöbb keresés az értékesítőkre vonatkozik a régióban, ezekből ugyanakkor aránylag keveset adnak ki HR szolgáltatóknak. A Trenkwaldernél jellemzően a gyártásba, termelésbe keresnek mérnököket és IT szakembereket. Jelenleg senior mérnök, senior programozó és informatikus munkakörben a legnehezebb jelöltet találni.

Fizikai munkakörök esetén gyártósori operátor, logisztikai területen dolgozók (pl.: targoncavezető, raktáros) és a mára klasszikusnak mondható hiányszakmák (pl.: villanyszerelő, hegesztő) toborzása a legjellemzőbb. A legnagyobb kihívást jelenleg a villanyszerelői pozíciók betöltése jelenti. A legrégebb óta be nem töltött pozíciókat nézve szintén a villanyszerelő vezeti a sort, azonban, ha a mennyiséget vesszük alapul, akkor a különböző operátori munkakörök állnak a dobogó legfelső fokán.

– közölte Nógrádi József, a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

A munkaerő hiánya a déli megyékben is kifejezett és általános

A mezőgazdasági munkák, betakarítás, feldolgozóipar igényel nagyobb létszámú munkaerőt például Tolna megyében. Ettől függetlenül az elektronikai iparban és időnként az autóiparban, de más területeken, például a fémiparban is jelentkezik égető munkaerőhiány akár Pécs környékén is ugyanúgy, mint Tatabányán, csak a mérték más – nyilatkozta a WHC csoport vezetője is, aki még hozzátette, targoncavezetőt például rendkívül nehéz találni lényegében bárhová.

Sokat elárul a régióról, milyen típusú álláshirdetéseket keresik a legtöbben

A Professon.hu adatai szerint legtöbb hirdetést ezekben a kategóriákban adták fel 2021-ben a régióban: bolti eladó, pénztáros, betanított munka, egyéb szakmunka, gépkezelő, értékesítő, kereskedő, eladó, könyvelő, villanyszerelő, területi képviselő, programozó, fejlesztő.

Az országos átlag ehhez képest – emelte ki a Profession.hu szakembere – eléggé eltér. Ebben a régióban a top10-be nem jutott be egy vendéglátós kategória sem, míg az országos top10-ben kettő is van (szakács, pultos). Ebben a régióban jóval több a top10-ben a szakmunka/fizikai munka (tehát kékgalléros) pozíció.

Ezzel szemben a jelöltek az ilyen típusú hirdetésekre jelentkeznek a legtöbben a régióban: területi képviselő, kereskedelmi munkatárs, csomagolás, feltöltés, adminisztrátor, dokumentumkezelő, bolti eladó, pénztáros, szakmai asszisztens, orvoslátogató, patikalátogató, raktáros, egyéb raktári szakmunka, rendszerüzemeltető, értékesítés munkatárs

Országos szinten a legtöbb jelentkezés a kevés szaktudást igénylő, de alapvetően irodai pozíciókra érkezik (adatrögzítés, asszisztens, dokumentumkezelő, titkárnő, recepciós stb.).

A Profession.hu szerint az alábbi hirdetésekre pedig átlagosan a legkevesebben jelentkeznek a régióban: lakatos, géplakatos, gyártás technikus, villamosmérnök, műszerész, minőségbiztosítási mérnök, hálózati és rendszermérnök, hegesztő, lángvágó, folyamatmérnök, szakács, esztergályos és marós.

Annyira azért nem túl optimisták a piaci szereplők

Cégük negyedévente készít egy reprezentatív felmérést, amiből kiderült, hogy az ország régióit vizsgálva jelentős eltérések tapasztalhatók, ugyanakkor minden régióban egységesen létszámnövekedést vetítenek előre a cégek. A legszélesebb körű létszámbővülést az Észak-Alföldön (19%) és Budapesten (15%) várják, de a Nyugat-Dunántúlon (11%) is az átlagot meghaladó a növekedési várakozás. A leginkább visszafogott bővülési várakozásokat a Dél-Alföldön (5%) és a Közép- és Dél-Dunántúlon (1%) mérték a felmérés készítői

– mondta el a HelloVidéknek Fehér Tamás, a ManpowerGroup ügyvezetője.

Milyen munkaerőpiaci változások, átrendeződések lehet számítani a közeljövőben?

Az országos hatások ebben a régióban is tetten érhetők, a szellemi munkakörök esetén sokan home office-ban vagy hibrid munkavégzésben szeretnének dolgozni, ezt a változást egyértelműen a COVID hozta magával.

A termelő cégek munkaerőéhsége a fizikai munkaköröknél új toborzási csatornák megmozgatását kívánja meg, ma már nem elég csupán a pozícióleírást megadni és általános információkat leírni. Felértékelődnek a cégekről elérhető egyéb információk is, az employer branding, a bérezési szint, a kiegészítő juttatások és extra megoldások, mint egészségügyi juttatások vagy felnőtt oktatási lehetőségek biztosítása. Az sem elhanyagolható, hogy egy munkáltató tud-e biztosítani lehetőségeket diákoknak, kismamáknak, megváltozott munkaképességűeknek vagy akár nyugdíj mellett dolgozóknak. Felértékelődtek az online elérhető munkavállalói vélemények a neten

– emelte ki a Hellovidéknek Nógrádi József. A Trenkwalder kereskedelmi igazgatója még hozzátette, hogy a tartós munkaerőhiány várhatóan rohamos növekedésnek indítja a harmadik országbéli (például ázsiai) munkavállalók számát a régióban is. A robotizáció pedig jellemzően az új beruházásoknál várható tendencia.

Az átoltottság kialakulását követően ismét egyre nagyobb a külföldi munkalehetőségek elszívó ereje is a régióban

– közölte még Nógrádi József.

Jelentősen megugrott a bruttó átlagkereset, de sok a minimálbéres

A bérek összességében emelkedő tendenciát mutatnak, a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete 8,83 %-kal magasabb jelenleg, mint tavaly ilyenkor. Mindezek mellett, főleg Somogy megyében, még mindig nagyon sok a minimálbéres munkakör – hívta fel a figyelmet erre is Nógrádi József.

Ami egyrészt egy hatalmas kockázat a cégeknek, mivel szinte lehetetlen találni munkaerőt minimálbérért, másrészt a meglévő munkaerő elvándorlása esetén tejesen ellehetetlenülnek az adott cégek is. Az ide készülő külföldi munkaerő is tájékozódik már, és vannak alternatívái, ezért a bérek tekintetében már esetükben sem elég minimálbért fizetni, hiszen sok esetben közvetlenül a cseh és lengyel bérekkel kell versenyezni

– tette hozzá a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Ugyanakkor a Profession.hu szakembere szerint Dél-Dunántúlon

a legalacsonyabb a munkavállalók nettó bérigénye.

Átlagos nettó bérigények csökkenő sorrendben, kerekítve (Profession.hu adatai):

• Budapest: 306 000 Ft
• Pest megye: 294 000 Ft
• Közép-Dunántúl: 274 000 Ft
• Nyugat-Dunántúl: 264 000 Ft
• Észak-Magyarország: 252 000 Ft
• Dél-Alföld: 235 000 Ft
• Észak-Alföld: 247 000 Ft
• Dél-Dunántúl: 234 000 Ft

Egy kis statisztika: a munkanélküliségi ráta alakulása

A COVID hatására szinte mindenhol komoly mértékben megugrott a munkanélküliség, ám mára már Somogytól eltekintve szinte mindenhol visszatért a pandémia előtti szintre.

A szállás- és vendéglátóhelyek dolgozói óriási veszteségeket szenvedtek, a Balatonon foglalkoztatottak, de a borvidékeken vagy fürdővárosokban lévő éttermek és szállodák dolgozóinak túlnyomó többsége is olyan munkakereső lett, aki aztán sok esetben karrierváltóként a logisztikában, kereskedelemben vagy termelésben folytatta tovább és találta meg a számítását. Ennek eredményeként a szektor idén szinte mindenhol betanított munkaerővel és diákokkal próbálta túlélni a szezont.

A másik terület a termelőszektor, ahol a dolgozók körében volt megfigyelhető a legtöbb elbocsátás, ezen belül is a betanított munkakörökben. A covid elején elküldött munkavállalók pótlása viszont pár hónappal később gyakran már igen nagy erőfeszítést kívánt.

A munkanélküliségi ráta jelenleg 4,5% a régióban, ez Covid elején 6% volt.

A 15 és 64 év közötti foglalkoztatottak rátája jelenleg 67,4% volt idén Q2-ben ami azóta csak emelkedett.

Összességében tehát megállapítható, hogy jelenlegi már ismét a munkaerőhiány válik egyre nagyobb problémává, amit az ismét erősödő elvándorlás tovább fokoz

– közölte a Hellovidéknek Nógrádi József.

A magyar nők helyzete a munkaerőpiacon

Az aktív álláskeresőket megvizsgálva a tendencia azt mutatja, hogy a nők visszatérése a munkaerőpiacra még nem megoldott, és nekik hosszabb idő megtalálniuk a megfelelő állást, a másik a 45 év felettiek korosztálya, akikről aránylag hamar lemond a munkaerőpiac, kivéve, ha szakmunkásokról van szó. Végül a diákok az a réteg, akiknél egyrészt magas a munkanélküliség, és aránylag kevés az a munkahely, az olyan versenyképes pozíció, ahová örömmel alkalmaznak gyakornokokat.

Nagy a fluktuáció, sokan cégről cégre járnak

A sajnálatos az – és ez a teljes régióban, de talán az ország egész területén jellemző, hogy a jelenlegi álláskeresők között már kevés az, aki hosszú, vagy akár csak középtávon gondolkozik. Emiatt általános, hogy a frissen felvett munkavállalók gyorsan fluktuálnak, és lényegében cégről cégre járnak, vannak olyanok, akik pár hónap alatt akár 3-4 munkahelyen is próbálkoznak. Elszomorító a tendencia, melyet a COVID okozta bizonytalanság sem javított, pedig talán várható és elvárható lett volna, hogy az emberek sokkal jobban megbecsüljék a választott munkahelyet, hiszen magukat, családjukat fenntartani csak biztos egzisztenciával lehetséges. Természetesen minden tiszteletem a kivételeké, csak ebből akad egyre kevesebb, főleg a fiatalabb generációk esetén. Ezen a gondolkodáson kellene nagyon sürgősen változtatni, s akkor jelentősen javulhatna a helyzet

– magyarázta a HelloVIdéknek a WHC Csoport szakembere.

A rugalmasság – főként a fizikai állásokat keresők körében – inkább abban mérhető, hogy mennyire válogatnak a munkalehetőségek között. A szellemi munkavállalók körében azért más a helyzet, bár a generációs különbségek itt is fellelhetők.

Tapasztalataink szerint a fiatalok mobilisabbak, de könnyebben is „ugrálnak” a munkahelyek között, vagy talán könnyebben futamodnak meg egy-egy nagyobb kihívás láttán. A home office új lehetőségeket teremtett, mellyel az tud élni, akinek a munkája és az otthoni családi háttere is megengedheti ezt a munkavégzési módot. Aki a pandémia miatt kényszerűségből dolgozott otthonról, sok esetben nagyobb nehézségekkel nézett szembe, mint normál munkavégzés esetén, akár a munkája jellege, akár pl. a gyermekelhelyezési nehézségei miatt, hiszen az iskolák is online működtek, és akár a tanulásba is sokkal jobban be kellett kapcsolódnia a szülőknek a munka mellett. Természetesen vannak pozitív esetek is, ahol a kényszerű otthoni munkavégzés mutatta meg azt, hogy ez egy újabb rugalmassági faktor is lehet a munkavégzés hatékonyság növelése terén.

– tette hozzá a WHC Csoport szakembere.

2021 júniusára teljes visszarendeződés figyelhető meg

Most nem csak a régióra, hanem az egész országra jellemző, hogy a nagyarányú munkaerőkeresletet a kínálat nem tudja követni, jelentős munkaerőhiány van - összegzett a Profession.hu szakembere is a Hellovidéknek.

Az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány drasztikusan hatott a munkaerőpiaci trendekre, de az idei évben jól látható konszolidáció kezdődött. Az egy hirdetésre jutó jelentkezők száma a 2019-es évhez viszonyítva 2020-ban jelentősen, 75 százalékkal nőtt, míg a hirdetések mennyisége 24 százalékkal csökkent. 2021 júniusára viszont szinte teljes visszarendeződés figyelhető meg: egy hirdetésre érzékelhetően kevesebben jelentkeznek átlagosan - egyes kategóriákban akár feleannyian -, miközben a meghirdetett pozíciók száma másfélszeresére nőtt. Egyre több területen alakult ki újra munkaerőhiány, és bár 2021-ben valóban jelentősen csökkent a jelentkezések száma a tavalyi évhez képest, mégis a pandémia előtti állapothoz, 2019-hez viszonyítva 27 százalékos a növekedés. (2021. júliusi adatok alapján)

- emelték ki.

A Dél-Dunántúli Régióban mennyire jellemző, hogy az ország keleti részéből vagy külföldről próbáltak toborozni?

Természetesen előfordul, hogy pályáznak hozzánk a keleti országrészből, de ezt nem lehet gyakorinak nevezni. Az ukrán munkavállalók számának a megjelenése alacsonynak mondható a térségben, jellemzően a Nyugat- és Észak-Dunántúl az a terület, ahol nagyobb arányban vannak külföldiek. A régióban persze vannak és lesznek is olyan speciális technológiai beruházások, amelyekhez nagyarányú külföldi munkavállalóra lesz szükség, ezt azonban nem tekintenénk még általánosnak, ez inkább az adott projektre jellemző tulajdonság

– nyilatkozta a a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója.

Pécs egyetemi város státusza miatt ugyanakkor egyre több a külföldi egyetemista, akik közül sokan képzelik el a hosszútávú karrierépítést a régióban.

Címlapkép: Getty Images