Lábunk előtt hever a magyar erdők aranya: százezreket is érhet kilója ennek a terménynek

Farkas Szilvia szarvasgombász és szarvasgombász-kutya kiképző. Ahogy a szakember az Agrárszektornak elárulta, már 8 éve foglalkozik szarvasgombászással, a kutyakiképzés mint tevékenység pedig úgy jött, hogy amikor a kutyakiképzés témakörébe került, nem talált megfelelő kiképzőt. Ezért elkezdte a saját kutyáit képezni, amiből aztán kikristályosodott egy módszer. Ezzel már sok más kutyát is kiképzett. Farkas Szilvia elmondta, hogy négy éve, amikor a kollégái kutyáival is sikereket ért el, akkor döntött úgy, hogy meghirdeti másoknak is a tréningeket.

A szakember a beszélgetés során kitért arra is, hogy vannak olyan kutyafajták, amelyek kifejezetten alkalmasak a szarvasgomba-keresésre. Farkas Szilvia szerint erre a feladatra a legmegfelelőbbek a vadászkutyák és a kisvadas (madárvadász) vadászkutyák – mivel velük a legkönnyebb dolgozni –, valamint ezek keverékei. A terrierekből és a kotorékebekből például kimondottan jó szarvasgombász-kutya lehet. A kiképző kiemelte, hogy bármelyik kutyával el lehet kezdeni dolgozni, de az adott fajtán belül a kutya személyiségétől függ, mennyire lesz affinitása hozzá, illetve a gazdán is múlik, hogy mennyire tudja rávenni a kutyát a gombakeresésre.

Arra a kérdésre, hogy miben különbözik a kutyás szarvasgombászás a sertéssel történő kereséstől, és melyik módszer lehet hatékonyabb, Farkas Szilvia bevallotta, hogy hazánkba nincs hagyománya a sertések ilyetén felhasználásának, így erről nem tud semmit se mondani. Magyarországon mindig is kutyákkal keresték a szarvasgombát. Az utóbbi időben pedig megnőtt az érdeklődés a tevékenység iránt, noha a szarvasgombászok köre nem nagyon változott. Strukturált közelről beszélünk, sokan abbahagyják, mások becsatlakoznak – emelte ki a szakember.

Sokan hobbitevékenységként szeretnék végezni, de ez nem így van. A jogszabályok is rögzítik, hogy Magyarországon csak a megfelelő szakvizsgával rendelkező személy és kutya kereshet szarvasgombát. Farkas Szilvia hangsúlyozta, hogy a gyűjtésre mindemellett engedélyt is kell kérni az erdészetektől, mivel főszabály szerint a föld alatt található javak az állam tulajdonát képzik.

Aki ezt mind megcsinálja, beszerzi a szükséges engedélyeket és leteszi a megfelelő vizsgákat, annak lesz egy plusz szakmája. A jogszabály mindenkire egységesen vonatkozik, Magyarországon nincsenek amatőr vagy profi szarvasgombászok

– magyarázta Farkas Szilvia.

A szakember szerint a most már lassan két éve tartó koronavírus-járvány a képzési programokat nem befolyásolta. Mivel a tréningek egyénileg és a szabadban történnek, szükség szerint könnyedén megoldható a távolságtartás. Ennek ellenére voltak olyanok, akik így sem akarták elkezdeni, vagy éppen folytatni a tréninget – ismerte el Farkas Szilvia. Ami a szarvasgombászást illeti, abban annyi változás történt, hogy azokat az éttermeket – amelyek egyben a legnagyobb felvásárlók is –, amelyek nem tudtak nyitva tartani a járvány alatt, azokat elvesztették. A szarvasgombász beszélt arról is, hogy ez nagyon sokakat rosszul érintett, bár az ő vállalkozását szerencsére nem befolyásolta semmiben. Farkas Szilvia hozzátette, hogy akik csak gombaszedők, azok jobban megérezték a koronavírus ezen negatív hatását.

A szakember az Agrárszektor érdeklődésére kifejtette, hogy a hazai szarvasgombapiac szépen növekszik, de még van hova fejlődni, mert a kereslet még nem fedi le a teljes hazai termelést. Magyarország ugyanis nagyon jól áll ezen a téren: a kisebb értékű, nyári szarvasgombából több tonna is megterem hazánkban. Ennek kilója pedig jelenleg 120-250 ezer forintot ér – emelte ki a szarvasgombász, hozzátéve, hogy erre azonban még nincs olyan élénk kereslet, mint tőlünk nyugatabbra. Farkas Szilvia azt is elmondta, hogy egyre több olyan szarvasgombász van, aki nemcsak éttermeknek értékesít, hanem a piacokon is. Ennek az a legnagyobb előnye, hogy az emberek látják, hogy mi is az a szarvasgomba, és ha kedvet kapnak hozzá, akkor megfizethető áron hozzá is juthatnak.

A hazai fogyasztókat meg kell ismertetni a szarvasgombával. Jól ellátott ország vagyunk, csak mivel nincs még benne annyira a köztudatban, sokan nem tudnak róla. A francia és az olasz szarvasgomba egyelőre még ismertebb. De nagyon fontos lenne az is, hogy itthon tartsuk a hazai termést. Most nagyon sok megy külföldre, ahol feldolgozzák, és sokkal drágábban kerül haza

– jelentette ki Farkas Szilvia, aki maga is 5 éve árusít piacokon, és visszatérő vevői is vannak.

Arra a kérdésre, hogy mi várható az idei évtől, a szakember kifejtette, hogy a kutyakiképzést illetően nagyon bizakodó. Ahogy fogalmazott, a magyar kutyás társadalom szépen fejlődik, az emberek szeretnének minél többet foglalkozni a kutyájukkal, és mivel egyre inkább családtagként kezelik az állatokat, ezért olyan tevékenységet keresnek, amit együtt is tudnak végezni. A szarvasgomba-ágazat jövőjét illetően Farkas Szilvia óvatosabban nyilatkozott, mint mondta, ennek a felhasználása és kereskedelme elsősorban nem csak a szarvasgombászokon múlik. Ők jellemzően nem közgazdászok, nem kereskedők, nem értenek annyira az eladáshoz. Ehhez szükség lenne egy magasabb szintű marketingre. A szakember szerint az mindenképp örömteli fejlemény, hogy már elindult egy együttműködés az Agrárminisztérium és a szarvasgombászok között, méghozzá annak kapcsán, hogy a hazai szarvasgombát itthon tartsák, itthon dolgozzák fel és értékesítsék. Ehhez Farkas Szilvia szerint kell a magasabb szintű segítség, mert a szarvasgombászok nem tudnak ilyen szinten lobbizni magukért. A szakember megismételte: kiemelten fontos, hogy a szarvasgomba belekerüljön a magyar gasztronómiába és a köztudatba is.

Címlapkép: Getty Images