Hatalmas a probléma a magyar földeken: ezekben a megyékben a legnagyobb a gond

Ahogy az Agrárszektor írja, az őszi káposztarepce magyarországi története 2018-ban érte el a csúcspontját, amikor a több mint 330 ezer hektáron termesztett növény termésmennyisége meghaladta az egymillió tonnát. 2018 és 2021 között a repce termőterülete folyamatosan nőtt, ám a termésmennyiség egyre csökkent. A tavalyi év során azonban nemcsak a termés csökkenése folytatódott, de a termőterület növekedése is megtorpant. A számok azt mutatják, hogy 2021-ben Magyarországon a repce vetésterülete 16%-kal, a termésmennyiség pedig 18%-kal maradt el az egy évvel azelőtti szinttől, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

Ezen tények ismeretében adja magát a kérdés: vajon sikerül-e megfordítani, vagy legalábbis megállítani ezt a csökkenő tendenciát az idei év során? A jelek szerint erre azonban kicsi az esély: az őszi szárazság ugyanis nem kedvezett a repce vetésének, a csapadékmentes és enyhe tél, de különösen a hűvös és aszályos kora tavasz pedig több helyütt is annyira tönkretette az állományokat, hogy országszerte több száz hektárt kellett kitárcsázni. A március végi, április eleji csapadék szó szerint az utolsó pillanatban érkezett a földekre, ahogy azt korábban Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) tanácsosa is elmondta.

Az Agrárszektor ezért arról kérdezte a magyar gazdákat, hogyan látják a repce állapotát, és mit gondolnak a várható terméshozamokkal kapcsolatban. Valóban gyenge, közepes termésre lehet számítani idén? A megkérdezettek válaszaiból az derült ki, hogy az ország egyes részein óriási eltérések tapasztalhatóak.

Németh Zoltán, a Baki Agrocentum Kft. növénytermesztési ágazatának vezetője kérdésünkre kifejtette, hogy Zala megyében határozottan jó a helyzet repcefronton. A vállalat 500 hektáron vetett repcét, amely jelenleg 10-20%-os virágzásban van, és az állományok nagyon erősnek tűnnek. Ahogy a szakember fogalmazott, március végéig ugyan nem volt semmiféle csapadék, ám mivel a vállalatnál folyamatosan ápolták a repcét, nem viselte meg annyira a növényeket a szárazság. Az utóbbi 4-5 hét azonban, amikor lehűlt az idő és volt csapadék is, kifejezetten jót tett az állományoknak, és a repce utol tudta érni önmagát. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy már ősszel el szokták kezdeni a gyökértömeg növelését, így az állományok vastag, 10 centiméter mélyre nyúló gyökerekkel rendelkeznek, ezért nem jelentkeztek a növényeken az aszály okozta stressztünetek. A növénytermesztési ágazatvezető elmondta, hogy Zalában több ezer hektáron vetettek ősszel repcét, de ahol nem figyeltek oda az állományokra, ott nem festenek szépen a növények. Ami a növényvédelmet illeti, a szakember közölte, hogy a tizedik kezelésnél tartanak, összesen 7 növényvédelmi kezelést és 3 tápanyagpótlást ejtettek meg, és 2 kezelés lesz még. Ami a várható termést illeti, Németh Zoltán kimondottan optimista volt, úgy fogalmazott, jelenleg egy 4 tonna/hektáros terméshozam látható a repcében.

A ceglédi székhelyű Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. növénytermesztési ágazatvezetője, Bozsik Zsolt már óvatosabban fogalmazott. Mint mondta, 2021 őszén 350-360 hektáron vetettek repcét, de ebből mostanra a szárazság 30-40 hektárt elvitt, a maradék 320 hektár viszont normális, az időszaknak megfelelő fejlettségi állapotban van. A szakember elárulta, hogy főleg az aszály okozott náluk problémákat, a növényvédelem terén azonban nincs gondjuk. Bozsik Zsolt beszélt arról is, hogy az állományban 2 alkalommal is rovarölőszeres kezelést hajtottak végre, illetve lombtrágyáztak is. A várható terméskilátásokat illetően az állományok jelenlegi állapota alapján a növénytermesztési ágazatvezető éppen átlagos, 2,5-3 tonnás hektáronkénti hozamra számít.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a tarpai Guti és Fiai Bt.-től Guti Rudolf kérdésünkre elmondta, hogy ők már felhagytak a repce termesztésével, mert túl sok drága növényvédőszeres kezelésre van szüksége a növénynek, amit ők nem engedhetnek meg maguknak. A szakember azonban elárulta, hogy a megyében erősen vegyes képet mutat a repce: van, ahol rendesen fejlődött, és a közepest elérő állapotban vannak a növények, de olyan területekről is tud, ahol komoly károkat okoztak az állományokban a fagyok és a vadállatok. Ennél is komolyabb gondot jelent, hogy április elején Tarpánál kiöntött a Tisza, és napokra elborította az ártérben található szántókat. A szakember beszélt arról is, hogy a megyében eddig a repcebolha ellen kellett védekezni, de ellene többször is.

Még lesújtóbb képet festett Dr. Muhi Zoltán a Békés megyei Agro-M Zrt.-től. Az orosházi székhelyű vállalat termelési vezérigazgató-helyettese az Agrárszektornak elmondta, hogy tavaly ősszel mintegy 280 hektáron vetettek repcét, ám mostanra a teljes területet bejelentették kárenyhítésre. Az aszály ugyanis anyira elintézte a repcét, hogy a szakember szerint szinte biztos, hogy semmi nem marad meg a növényekből, olyan gyenge az állapotuk. Békés megyében a szélsőséges időjárás miatt egyre csökken a repce vetésterülete, ahogy arról Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke is beszámolt.

Látható tehát, ahogy nyugatról kelet felé haladunk az országban, úgy válik egyre rosszabbá a repcevetések állapota és a hozzájuk kapcsolódó hozambecslések. Noha az utóbbi hetekben tapasztalható csapadékosabb időszakok egyértelműen jót tesznek az állományoknak, lassan a melegre és a napsütésre is szüksége lenne a repcének, már csak azért is, mert ez az első olyan szántóföldi növény, ami elvehető mézmennyiséget ad, ám hűvös időben a növény nem ad nektárt, a méhek sem repülnek ki, ahogy azt Bross Péter, Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a napokban az Agrárszektornak is elmondta.

Címlapkép: Getty Images