Ezeken a megyeszékhelyeken fillérekért vehetsz ingatlant: itt az országos toplista

A lakáspiaci forgalom visszaállt a járvány előtti szintre. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatai szerint

• 2021 I–III. negyedévében a lakáspiaci forgalom – az azonos feldolgozottságú adatok alapján – ismét elérte a járvány előtti szintet, 2020-hoz viszonyítva pedig 17%-kal bővült.
• A használt és az új lakások piaca egyaránt visszatért a korábbi szintre. 2021 I–III. negyedévében használt lakásból 17, új építésűből 26%-kal többet adtak el, mint 2020 azonos időszakában.
• 2020-ban a szerződések 6,7%-a vonatkozott új építésű lakásra, 2021 I–III. negyedévében az eddig beérkezett adatok szerint ez az arány 4,6%-ra mérséklődött.

Az árakat tekintve 2021 I–III. negyedévében

• egy használt lakás átlagos ára 21,1 millió forint volt, 10%-kal több, mint 2020-ban.
• Az átlagos négyzetméterár 315 ezer forint volt, ami 12%-kal meghaladta az előző év átlagát.
• Budapesten egy lakás átlagos ára 37,6 millió forint volt, 3,8%-kal több, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 5,4%-kal, 674 ezer forintra emelkedett, ami jelzi, hogy a fővárosban a korábbinál több kisebb méretű lakás cserélt gazdát. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki. A pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak tovább a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak.
• A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32%-kal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.

Mi történt a megyeszékhelyeken?

A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 22,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, és ezen az elmúlt időszak gyors emelkedése sem változtatott érdemben.

A KSH adatai szerint a balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15%-os) növekedést jelentette. A többi vidéki agglomerációban általában átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3%-os változás következett be. A kisebb városok 18,1 millió forintos átlagos használtlakás-ára 6,0%-kal haladta meg a 2020. évi szintet. Az agglomerációkon kívül eső községek átlagos ára 8 millió forint volt, 14%-kal több, mint 2020-ban.

A falusi CSOK kedvezményezett településein az átlagos lakásár (8,5 millió forint) nem változott. A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében.

Mire számíthatunk idén?

A gazdasági környezet, így a gyorsuló infláció, az Ukrajnában zajló háború miatt bizonytalanabbá váltak a gazdasági kilátások, ez pedig a lakáspiacra is hatást gyakorolt. Ahogyan arra számítani lehetett lakásvásárlók egy része rákapcsolt, jelentősen csökkent ugyanis az eladási idő, mind a fővárosban, mind a Budapesten kívüli piacon - ismerteti az egyik új lakáspiaci változást az ingatlan.com elemzése, amely több mint 15 ezer eladott használt lakóingatlan adatai alapján vizsgálta meg, hogy mennyi idő alatt érkeztek vevők az eladásra kínált házakra, valamint panel- és téglaépítésű lakásokra.

Az év eleji gyorsulás már korábban is számítottunk. A gyorsulás annak köszönhető, hogy sokan tartanak a lakások további drágulásától, ezért minél hamarabb szeretnének lépni. Többen azért is előrehozták az adásvételeket, mert az infláció ellenszereként alkalmazott kamatemelések miatt drágulás látható és várható a lakáshitelek terén is

- mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Mint mondta, a befektetési célú vásárlók viszonyulása a helyzethez még kérdéses, mivel már számos olyan befektetés elérhető, ami az ingatlanoknál magasabb hozamot biztosít. Kiemelte azt is, hogy a vevők aktivitása várhatóan lecseng az első félév végére, ami őszre új helyzetet eredményezhet az ingatlanpiacon.

Mennyi időre van szükség a nagyvárosokban, községekben található lakásokra?

A Budapesten kívüli piacon is jól látszik a gyorsulás. Ebben az évben a megyei jogú városokban lévő lakások eladása 61 nap alatt megtörtént, miközben 2021-ben ehhez több mint egy hónappal több időre, 102 napra volt szükség átlagosan. A megyei jogú városokban lévő házakra is hamar bejelentkeztek a vásárlók: az idén 95 nap alatt elkeltek, míg a múlt évben viszont 144 nap volt a jellemző.

A kisebb városokban található lakásoknál a tavalyi 110 napról 82 napra csökkent az eladási idő, a családi házaknál pedig 162 napról 123 napra. A községek adatai nézve pedig kiderül, hogy az ottani házak 128 nap alatt elkeltek az idei adatok szerint, míg ugyanez 2021-ben több mint 166 nap alatt történhetett meg.

A háború miatt óvatosabbá váltak a vevők és eladók a lakáspiacon

Több településen van eladó lakás és ház. Februárban - januárhoz képest - 81-gyel több településen lehetett az eladó lakóingatlanok közül válogatni. Idén februárban több mint 33 ezer eladó lakás és házhirdetést adtak fel a tulajdonosok és ingatlanközvetítők, ami 9 százalékkal több mint januárban. Ugyanakkor tavaly februárhoz képest mérséklődött a friss kínálat, mégpedig 20 százalékkal.

Február első felében még élénk volt a piac, ám a háborús események visszavetették az eladási kedvet, a konfliktus kitörése óta 27 százalékkal csökkent az egy nap alatt feladott átlagos hirdetésszám

- mondta Balogh László.

Felemás kép az érdeklődéseknél is. A háború a kereslet alakulását is befolyásolta. Februárban közel 400 ezer érdeklődés érkezett az eladó lakásokra és házakra, de érezhető volt a visszaesés február utolsó napjaiban. A katonai konfliktus kirobbanását követően a napi érdeklődések száma 22 százalékkal csökkent.

A kereslet visszafogottsága február végén a már említett bizonytalansággal és a vevők óvatosságával magyarázható. Egy-egy nagyobb döntésnél, mint például a lakáseladás vagy hitelfelvétel, sokan kivárnak. De ez várhatóan átmeneti jelenség lesz

– tette hozzá a szakértő. Balogh László szerint a konfliktus rendeződését követően a döntésüket elhalasztó eladók és a vevők egyszerre jelenhetnek meg a lakáspiacon, ami érezhető élénkülést okozhat a forgalomban.

Címlapkép: Getty Images