Ez fájni fog a magyar családoknak: durván emelkedik a hús ára a hazai boltokban

A magyar állatállomány 2021-es alakulásában nagy szerepet játszott az állatok takarmányozásához használt gabonák áraiban bekövetkezett jelentős emelkedés: 2021-ben a takarmánykukorica felvásárlási ára 47, a takarmányárpáé 33, és a takarmánybúzáé 32%-kal emelkedett 2020-hoz viszonyítva. De a takarmányárak mellett jelentős volt az állattartók szempontjából fontos egyéb inputok árának emelkedése is.

Ahogy arról az Agrárszektor beszámolt, a takarmánygyártók és az állattenyésztők 20 éve nem tapasztaltak olyan áremelkedést, mint amivel az elmúlt néhány hétben kellett szembesülniük. Mint írták, erről Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója beszélt a Portfolio Agrárium 2022 konferencián, ahol elmondta, hogy még decemberben megkérdezték tőle, hogy mikor fog eljönni az az idő, amikor majd élősúlyban 600 forintot adnak a sertés kilójáért, 350-et a baromfiért és 140-et a tejért?

A szakember ekkor még csak annyit tudott mondani, hogy el fog érkezni ez az árszint, február elején pedig a 2022-es év második felére prognosztizálta ezeket az árakat. Aztán február 20-a óta olyan brutális áremelkedést élt meg a szakma, ami valóban példa nélkül való. A február elején még 340-345 forintos élősertés felvásárlási ár más most 580-610 forint körül mozog, a baromfinál 380-400 forint közötti árakkal kell számolni, a tejnél pedig 125-160 forint közötti árakat tapasztaltak, de ki lehet jelenteni, hogy átlagosan inkább 140 forint körül vannak a felvásárlási árak. Kulik Zoltán szerint ez azt jelenti, hogy az állati termékek felvásárlási árai néhány hónapos csúszással bár, de elkezdték követni az inputanyagok, takarmányok árának növekedését.

Erre pedig szükség is volt, mert az ágazatban folyamatos a drágulás

- jelentette ki Kulik Zoltán.

A szakember számokkal is illusztrálta, mennyivel ugrottak meg az egyes takarmányok-alapanyagok és additívek árai. A lizin és a metionin például két év alatt több mint 200%-kal drágult, az orosz-ukrán háború miatt pedig egyrészt kérdésessé vált a monokalcium-foszfát (MCP) ellátás, másrészt pedig kilőttek az árak (jelenleg már 1450-1550 euró az MCP kilónkénti piaci ára), ami óriási problémát jelent a takarmány- és premixgyártóknak, ugyanis ez a legnagyobb árfelhajtó tényező.

Ami az egyes állatoknál és állati termékeknél az önköltségek és az átvételi árak alakulását illeti az elmúlt két évben, Kulik Zoltán elmondta, hogy a sertésnél 2020 novemberében az önköltség 400 forint körül mozgott, az átvételi ár pedig 375 forintnál. 2021-re ez úgy változott meg, hogy az önköltség az 530 forint környékén volt, míg az átvételi árak csak 340-350 forint között mozogtak, ami masszívan veszteségessé tette a termelést. Ezzel szemben 2022 március-áprilisában elmondható, hogy az önköltségek ismét megemelkedtek, immáron 600 forint körül vannak, ugyanakkor az átvételi árak is 580-600 forint között mozognak. A szakember kiemelte, hogy az önköltségek növekedése óriási terheket ró mind a takarmánygyártókra, mind pedig az állattenyésztőkre, az előző példánál maradva elmondható ugyanis, hogy 2020 és 2022 között 200 forinttal, vagyis 50%-kal drágult a sertés önköltsége, ennek 60%-át a szemestakarmányok árának növekedése, 30%-át a fehérjék, zsírok és olajok drágulása, valamint nagyjából 7,5-10%-ot a premixek árának emelkedése tette ki. Kulik Zoltán rámutatott, hogy jelenleg a takarmányolaj és a szemestakarmányok ára jobban meghatározza a takarmányok árát, mint a premixek árváltozásai.

A baromfiknál ez a növekedés 130 forintot tett ki, ennek 54%-át a szemestakarmányok adták, a fehérje, zsírok és olajok körülbelül 35%-ban járultak hozzá a dráguláshoz, a szemesek pedig 10-11%-kal. A baromfival kapcsolatban a szakember hozzátette, hogy 2021 novemberében nagyjából az önköltség környékén mozogtak a felvásárlási árak, ám ez mostanra megváltozott: jelenleg a baromfinál 370-380 forint körüli önköltség van, 380-400 forint körüli átvételi árakkal. Az a kérdés, hogy a következő hónapokban ezek az árak hogyan fognak mozogni? A tej esetében 36-40 forinttal nőtt az önköltség, amiből az energiahordozók mintegy 40%-ot tettek ki. Az átvételi árak viszont növekedtek, és a következő hónapokban ennek a folyamatnak a folytatódására lehet számítani.

További áremelkedés várható, mind takarmány oldalról, mind az állati termékek oldaláról. A kérdés csak az, hogy hol fog megállni ez a növekedés? Mikor éri el azt a szintet az állati termékek és a feldolgozott állati termékek ára, ami már fogyasztáscsökkenéssel fog párosulni?

- tette fel a mindenkit érdeklő kérdést Kulik Zoltán.

Mit mutat a hazai állatállomány?

Ha összességében nézzük, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 2021. december 1-jén a szarvasmarhák száma 3,3, a sertéseké 4,4, a juhoké 6,0%-kal csökkent egy év alatt, viszont tyúkból az egy évvel korábbinál 11%-kal többet tartottak hazánkban. A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége emelkedett, a felvásárlási átlagár a marhák esetében nőtt, a sertéseknél viszont csökkent. Az árak emelkedése mellett a kacsa- és libaállomány, valamint azok felvásárolt vágóállat-mennyisége a 2020. évi mélypont után jelentősen nőtt, a pulykáé viszont kevesebb lett.

De nézzük meg a részletes adatokat is!

• A szarvasmarha-állomány (902,1 ezer) 3,3%-kal csökkent, és csak a megyék mintegy egyharmadában bővült a létszám. A nagyobb állománnyal rendelkező megyék közül Hajdú-Biharban egy év alatt 5,3%-kal gyarapodott, Pest megyében kevéssel nőtt, Bács-Kiskunban egytizedével fogyott a szarvasmarhák száma. Száz hektár mezőgazdasági területre vetítve a legtöbb szarvasmarhát Pest megyében (28) tartották, a legkevesebbet Hevesben (10).
• A sertésállomány (2,7 millió) 2020. december 1-jéhez képest 4,4%-kal fogyott, 8 megyében azonban többet gondoztak az egy évvel korábbinál. A legtöbb sertést tartó megyék közül Baranyában 28%-kal bővült, Jász-Nagykun-Szolnokban 6,1, Hajdú-Biharban 18%-kal csökkent az egyedszám. A száz hektár mezőgazdasági területre vetített sertések száma Komárom-Esztergom megyében (197) az országos átlag (54) 3,6-, Baranyában (141) 2,6-, Somogyban (90) 1,7-szeresét tette ki, Hevesben (14) az országosnak mindössze a 26%-át érte el.
• A juhok száma (887 ezer) 6,0%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül csak 4 dunántúli és egy-egy alföldi, illetve északi megyében nőtt a létszám. A hazai juhállomány együttesen mintegy felével rendelkező megyék közül Szabolcs-Szatmár-Beregben 21%-kal nőtt, Hajdú-Biharban 6,0, Bács-Kiskunban 15%-kal csökkent az egyedszám.
• A tyúkok száma megyénként különbözőképpen változott, összességében 11%-kal 32,1 millióra emelkedett. A legalább 2 millió tyúkkal rendelkező megyék mindegyikében bővült a létszám, a legkevésbé (1,4%-kal) Hajdú-Biharban, a leginkább (80%-kal) Békésben nőtt az állomány nagysága.

Mit érzékelhet ebből a vásárló a boltokban?

Áprilisban 9,5%-kal emelkedtek az árak az egy évvel korábbi szinthez képest, míg a maginfláció 10,3%-ra ugrott – közölte a KSH. Mindkét adat több mint húszéves csúcsot jelent, ráadásul ezt szinte mindenki érzi az élelmiszerek 16 százalékos drágulásán keresztül.

Egy hónap alatt – márciushoz képest – 1,6 százalékkal emelkedtek az árak, a nyugdíjas inflációs kosár áremelkedése egy év alatt 9,3% volt. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek ára ugrott meg, a több mint 15%-os áremelkedést szinte mindenki megérzi. Egyetlen hónap alatt majdnem 3,5% volt az élelmiszerek áremelkedése. Átlagon felüli mértékben drágultak a tartós fogyasztási cikkek, illetve az ársapkával fixált üzemanyagár még így is tíz százalékkal magasabban van, mint egy évvel ezelőtt.

Ahogy arról a Portfolio beszámolt, az áremelkedésnek több oka van:

egyrészt a világon mindenhol évtizedes csúcsokat dönt az infláció - az elszálló globális energia- és élelmiszerárak miatt, amelyek elsősorban a háború miatt nőnek -, másrészt vannak belső hatások.

A különböző árstopok és a rezsicsökkentés elvileg fékezik az inflációt, ennek köszönhető, hogy Európa középmezőnyében van a magyar drágulás. Másrészt viszont a kormány az év elején jelentős egyszeri intézkedésekkel élénkítette a keresletet (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj, fegyverpénz), ami miatt a kereskedők és szolgáltatók ma sokkal könnyebben tudnak árat emelni, mint korábban. Mindezek mellett a minimálbér és a garantált bérminimum 20%-os idei emelése is felfelé tolja az árakat. A következő hónapokban pedig a háború hatása idézhet elő magas inflációt.

A KSH közleménye szerint

• a margarin ára 38, a kenyéré és a baromfihúsé 29,5, a sajté 28,9, a tojásé 26,7, a tejtermékeké 22,5, a péksüteményeké 20, az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 17,4, a csokoládé, kakaóé 3,6, a cukoré 3,4%-kal emelkedett egy év alatt.
• A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 5, ezen belül a szeszes italok 6,7%-kal drágultak.
• A tartós fogyasztási cikkekért 11,1, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 17,8, a szobabútorokért 17,3, a használt személygépkocsikért 14,7, az új személygépkocsikért 10,6%-kal kellett többet fizetni.
• A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 25,3, az állateledeleké 19,8, a járműüzemanyagoké 12,7%-kal lett magasabb.
• A szolgáltatások díja 6,3%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 19,5, a járműjavítás és -karbantartás 14,6%-kal került többe.
• Egy hónap alatt az élelmiszerek 3,4%-kal drágultak, a főcsoporton belül a dió, mák, mogyoró csoportját leszámítva minden termékkör ára magasabb lett: a tojásé 14,7, a sertéshúsé 9,8, a baromfihúsé 8,3, a párizsi, kolbászé 6,2, a sajté 5,9, a margariné 4,3, a tejtermékeké 3,6%-kal.
• A ruházkodási cikkek ára 2,7, a tartós fogyasztási cikkeké 1,7%-kal nőtt, utóbbin belül a konyhai és egyéb bútorok 3, a szobabútorok 2,4, az új személygépkocsik 2,2, a használt személygépkocsik 1,5%-kal drágultak. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 5%-kal emelkedett.
• A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a belföldi üdülésért 2,0, a lakásjavítás és -karbantartásért 1,9%-kal kellett többet fizetni.

Mennyiért adják a legnépszerűbb húsokat?

Az egy főre jutó éves baromfihús-fogyasztás Magyarországon mintegy 35 kilogramm körül alakul – ez több mint egyharmadával haladja meg az európai uniós átlagot. A baromfihús-fogyasztásához egyébként komoly gasztronómiai hagyományok kapcsolódnak, valamit fontos szerepe van a kiegyensúlyozott táplálkozásban is.

A sertéshús fogyasztása annak beltartalmi értékei miatt különösen fontos az emberi szervezet számára, hiszen számos ásványi anyagot (pl. vas, kálium, cink és kálcium), vitamint (B1, B2, B6 és B12 vitamin), illetve olyan esszenciális aminosavakat és zsírsavakat tartalmaz, amelyeket a szervezetünk önállóan nem képes előállítani, így azokat a táplálkozással kell bevinnünk. A sertéshús-fogyasztás évek óta emelkedő tendenciát mutat Magyarországon, a készítményekkel együtt 33 kg/fő éves szinten van, amely egyre inkább a minőségi húsfogyasztás irányába tolódik.

Mivel jól látszik az adatokból, hogy a magyar háztartásokban leginkább a baromfi- és a sertéshús fogy leginkább, ezért megnéztük, mennyiért juthatunk ezekhez a húsokhoz a nagyobb üzletláncokban.

• Az Auchan online webshopjában a csirkemell filé 989-3659 Ft/csomag között mozog, a csirke alsócomb 795 Ft/csomag, a csirke felsőcomb 734 Ft/csomag áron elérhető.
  
  A sertéscomb ára 915-2603 között mozog, amiben a csomagolt és a friss termékek is beletartoznak. A sertés karaj ára 947-2639 Ft/csomag, a tarja 1200-1839 Ft/csomag között kapható. A darálthús ára pedig 800-2195 Ft/csomag között mozog.
• A Tesco online polcain a csirkemell filé 1199-1499 Ft/kg, a csirke alsócomb 1269 Ft/kg, a csirke felsőcomb 1269 Ft/kg áron kapható.
  
  A sertéscomb ára 1499 Ft/kg, a sertés karaj 2099 Ft/kg, a sertés tarja 1999 Ft/kg, a darálthús pedig 1549-2265 Ft/kg áron elérhető.
• A Spar webshopjában a csirkemell filé ára 1798-1998 Ft/kg, a csomagolt filé pedig 1499-3659 Ft/csomag. A csirke alsócomb 1229-1269 Ft/kg, a csirke felsőcomb 1229-1269 Ft/kg áron elérhető.
  
  A sertéscomb 1349-1799 Ft/kg áron kapható, a sertés tarja 1799 Ft/kg, sertés karaj 2099 Ft/kg áron, a darálthús pedig 769-1049 Ft/csomag áron kapható.

Címlapkép: Getty Images