Durván elszálltak a lakásárak: mutatjuk a legdrágább és a legolcsóbb városokat
A tavalyi átlaghoz képest 28 százalékos áremelkedést mért a használt téglalakások négyzetméterárában az Otthon Centrum a megyei jogú városokban: a legdrágább Debrecen, de nem sokkal olcsóbb Győr és Székesfehérvár sem. Minden használt lakástípus – a tégla, a panel és a ház – esetében is érezhető az áremelkedés.
A megyei jogú városok árazásának általános szabálya, hogy a vidéki városok olcsóbbak a fővárosi kerületeknél, ám a legdrágább városok a külső pesti kerületek árszintjével versenyeznek
- foglalta össze a megyei jogú városok ingatlanpiaci változásait összegző statisztikákat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, a 23 megyei jogú városban 504 ezer forint egy téglalakás négyzetméterének átlagértéke, ami a tavalyi átlaghoz képest 28 százalékkal magasabb árat jelent. De a panellakások 438 ezer forintos fajlagos ára is 22 százalékkal nőtt egy év alatt, míg a használt házak átlagosan 370 ezer forintos négyzetméterára 15 százalékos emelkedést jelent a 2021. évihez képest.
A használt téglalakások esetében az idei statisztikák szerint a legdrágább város Debrecen 703 ezer forintos átlagos négyzetméterárral, amelyet Győr kissé lemaradva követ 645 ezer forinttal. A dobogó harmadik fokára Székesfehérvár ért oda 626 ezer forinttal.
A legtöbb városban a fajlagos ár 400-500 ezer forint között alakult az év első hat hónapjában. A sor végét záró Nagykanizsa tér el ettől számottevően, a maga 330 ezer forintos átlagos négyzetméterárával.
A megyei jogú városokban a tavalyi árszinthez képest átlagosan 28 százalékkal kerülnek többe a téglalakások. A legtöbb városban az árak emelkedése kétszámjegyű – a kivételt Érd és Sopron jelenti. Az átlagárakat a nagyobb városok húzzák fel: Debrecen és Győr nem csak magas négyzetméterárakban, hanem a növekedés mértékében is az élen végzett 30 százalék feletti áremelkedéssel. Ehhez csatlakozott még Miskolc is, ahol szintén 32 százalékkal emelkedtek az árak idén. A többi városban 15-25 százalék közötti árváltozás a mértékadó.
A panellakások esetében szintén Debrecen végzett az élen a megyei jogú városok között. Az idei fajlagos árak alapján a városban 577 ezer forint az átlagos négyzetméterár, amelyet kevéssel lemaradva Székesfehérvár 554 ezer és Sopron 551 ezer forinttal követ.
Győr a negyedik 517 ezer forintos számtani középértékkel. A többi városban a négyzetméterárak 300-440 ezer forint között alakultak. A sort ezúttal is Nagykanizsa zárta 297 ezer forintos átlaggal, amelyet Szolnok 323 és Dunaújváros 336 ezer forintos átlagos négyzetméterárral előzött meg.
Ezek az árak nagyjából 22 százalékkal magasabbak a tavalyi éves átlagnál. Kivétel nélkül minden városban kétszámjegyű emelkedést mért az Otthon Centrum. A debreceni 30 százalékos áremelkedés a második helyre volt elég, mivel az alacsonyabb bázisú Miskolcon 35 százalékkal drágultak a panelek, míg az olcsóbb Dunaújvárosban és Nagykanizsán is 25 százalék feletti drágulás történt.
A családi házak négyzetméterenként átlagosan 370 ezer forintba kerültek idén. Ebben a szegmensben Győr az első, átlagosan 495 ezer forinttal, melyet Sopron 488 ezer és Debrecen 473 ezer forinttal követ. A főváros közeli Érd és Székesfehérvár szintén a top ötben végzett 450 ezer forintos átlagos négyzetméterárral. A szegmensben azonban nagyobb különbségek alakultak ki a városok között: a kisebb és a fővárostól távolabbi településeken ugyanis csak kicsivel több mint 200 ezer forintot kértek négyzetméterenként, például Hódmezővásárhelyen, Nagykanizsán és Szekszárdon is. A többi városban pedig 250-350 ezer forintos négyzetméterárak fordultak elő.
A 15 százalékos árnövekedés a legkisebb a három használt típus közül. Az összetételhatás okán a növekedés ütemében is nagyobb különbségek alakultak ki, de a városok többségében 1-32 százalék között alakult ez az érték.
A nagyobb városokban, például Győrben és Debrecenben 15-20 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak a tavalyi átlaghoz képest.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)