Indul az árhorror a henteseknél: ennyire emelkedhet ősszel a sertéshús ára

Rendkívül elkeseredettek a sertéságazat kistermelői, de a nagyobb húsüzemek sem optimisták. Indokolt lenne a mostani árak jelentős emelése, mivel jelenleg nagyjából maximum nullára tudják kihozni a termelést. A húsfélék ára lendületesen tovább emelkedhet már csak amiatt is, mert az élősertés felvásárlási ára az elmúlt hónapokban megközelítőleg 60 százalékkal emelkedett az Agrárgazdasági Kutatóintézet Piaci Árinformációs Rendszer (AKI PÁIR) legfrissebb adatai szerint, 780-800 forintra, ennyiért vásárolják fel a vágóhidak a magyarországi élő sertés kilóját. A sertéshúsok végső fogyasztói ára ezáltal mintegy negyedével emelkedhet az iparági szereplők durva becslései alapján. A meghosszabbított élelmiszerárstop intézkedés kiterjed a házi sertéscombra, így e termékkörnek a fogyasztói ára nem emelkedhet október 1-ig, a többi terméknél viszont már nagyon indokolt lenne a jelentős emelés az ágazati szereplők szerint.

A sertésnél az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy amíg egy jelentős önköltség-növekedés ment végbe a takarmányozási költségek emelkedése miatt, ezzel párhuzamosan a világpiacon egy túlkínálati helyzet alakult ki, köszönhetően annak, hogy a kínaiak elkezdték rendbe rakni a korábban sertéspestis által megtizedelt, pontosabban közel megfelezett állományukat, és a sertés önellátottsági szintjük erősödött, ezáltal az előző években nagyon jelentős kínai sertéshús import lecsökkent. 2021-ben a második negyedévben az Európai Unió Kínába történő sertéshúsexportja szinte egyik napról a másikra drasztikusan visszaesett, ami a nemzetközi piacon túlkínálati helyzetet hozott létre, ami elsősorban az európai sertéshúságazatot érintette. Ezért is áraszthatta el az olcsó spanyol sertéshús a magyar piacot, kiszorítva a magyar termelőket, vagy arra kényszerítve őket, hogy veszteséget termelve adják tovább a sertéshúst.

Ilyen szituációban rendkívül alacsony árak tudnak kialakulni, és miközben a takarmányozás önköltsége drasztikusan nőtt, ezzel párhuzamosan egy rendkívül alacsony élő sertésár alakult ki: ez egy idő után kiváltotta a szokásos piaci hatást, vagyis a kínálat reagált a piaci helyzetre, és Európában szinte mindenhol elindult egy állománycsökkenés, ami aztán szép lassan kialakított egy új egyensúlyi pontot. De ez az egyensúlyi pont a korábbi élősertés-áraknál lényegesen magasabban volt, de ez költségoldalról alá is volt támasztva, hiszen a takarmányköltségek jelentősen megemelkedtek: voltak olyan gabonák, ahol egy év alatt megduplázódtak az árak

- magyarázta Éder Tamás.

Az AKI PÁIR adatai szerint a sertéshús kiskereskedelmi beszerzési ára a tavaly nyárihoz képest átlagban 50 százalékkal emelkedett. A sertésoldalas 2021 augusztusában 1051 forintba került, 2022 augusztus 31. hetében pedig már 1535 forintot kértek el érte a húspultokban, a vákuumos változatért pedig 1761 forintot.

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) legfrissebb adatai szerint a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül 711 forint/kilogramm hasított meleg súly volt 2022 júniusában, ami 36%-os emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús (karaj, tarja, comb) feldolgozói értékesítési ára 30%-kal volt magasabb ugyanebben az összehasonlításban. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 23,7%-kal, a sertéscombé 1,4%-kal nőtt ugyanekkor. 2022 július 17-én az AKI PÁIR kiskereskedelmi fogyasztói árakra vonatkozó adatai alapján a csont nélküli sertéscomb kilója 1515 forintba került, a sertéskaraj 2182 forintba, a sertéslapocka pedig 1727 forintba.

Tízezer forintért kellene árulni a mangalica karaj kilóját

Kövér László, a Kövér Tanya megálmodója 2005-ben döntött úgy, hogy termelői tevékenységbe fog. Megvásárolt egy tanyát a Hajdú-Bihar megyei Tetétlenen a hozzá tartozó 21 hektár legelővel, szántóval, és megvette az első 20 szőke mangalica kocasüldőt. Mára a család minden tagja része a vállalkozásnak, és mindenki odateszi a saját tudását, hogy a lehető legjobban működjön a gazdaság.

Katasztrofális a hazai sertéságazat helyzete, mind a fehér sertésé, mind a mangalicáé. 2020 november-decemberben a búza-kukorica-árpa, vagyis a takarmánynövények ára 4500 forint volt, 2021 januárjában a duplája lett, 8000-9000 Ft, most ott tartunk, hogy az árpa mázsája 13 ezer-14 ezer nettóban, a kukoricáé is, ami bruttóban, vagyis ahogy a sertéstenyésztők hozzájutnak, már 16 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy a sertés előállítása először 100 százalékot, majd azóta összesen 300 százalékot nőtt, mi termelők pedig összesen 30 százalékot mertünk emelni a húsok árán, hogy legyen egyáltalán, aki megvásárolja. Egyszerűen nem tudjuk érvényesíteni a piaci árat, anélkül, hogy elveszítenénk a piacot

- kezdte Kövér Zoltán.

Mi megtermeljük a takarmánynövény-szükségleteink 80 százalékát, 80 hektáron termelünk kukoricát, különben nem tudom, mi lett volna már velünk, és akkor még nem beszéltünk az energiaárakról ésatöbbi. Korábban 80-100 kocával dolgoztunk, most lecsökkentettük ezt az állományt hatvanra, idén ráadásul nem is vemhesítünk.

Szerencsés helyzetben van az a sertéstenyésztő, aki maga termeli meg a jószágnak a takarmányt, és az aszály nem vitte el idén a termése jelentős részét, mert ha vásárolni kell, bizony 16 000 forintot is elkérnek a takarmány mázsájáért, ami nagyon megnöveli az előállítási költségeket. Ennek ellenére sem mertek idén emelni az ősgazdálkodók és kistermelők sem a hús, sem a sonka, kolbász és más füstölt termékek árán, mert féltik a vevőkört. Pedig egyre többen panaszkodnak arról, hogy egy ideje nullára hozzák ki a tenyésztés költségeit, és egyre jobban szigorítják az állattartás feltételeit, lassan ellehetetlenülnek a 100-200 sertést tartó kistermelők.

8000-1000 ezer forint lenne reális ár a mangalica karajért. Egy 150 kilós sertést 200 ezer forintba kerül vágósúlyra felnevelni, 4 kg karaj, 4 kg tarja, 12 kg comb, 5 kg lapocka és oldalas, valamint 8-10 kg apróhús, dagadó, szedelékhús van belőle, a többi zsiradék. Ha az állam nem avatkozik közbe, vége lesz ismét a magyar mangalicának, kihal a fajta, ahogy jópár éve.

Most 6000 forintért veszik meg tőlünk a karajt, tarját, ötezerért a combot, lapockát. A kolbász hatezer, a szalámi hétezer forint, a disznósajt a debreceni páros, a turista, a párizsi és a többi töltelékáru 2980 Ft, nem merünk följebb menni, pedig ez az ár nekünk nem termel hasznot, így előbb-utóbb rá fogunk kényszerülni az áremelésre. A költségek pedig folyamatosan emelkednek, a fűszerek árát euróban kérik, az állat tartási, egészségügyi költségei is nőttek. Ráadásul mi 80 százalékban éttermeknek adjuk el a húst, de az a szektor is inog, egyre többen bezárnak, és még nem látjuk, milyen következményei lesznek az energiaárak emelkedésének

- összegzett Kövér Zoltán, aki még soha nem látta ennyire kétségbeejtőnek a helyzetet. Hiszen, ha tudja az ember, hogy egy-két évig tart a szűkös időszak, átvészeli, de ez a kiszámíthatatlanság mentálisan is tönkreteszi az embereket, mondta.

Alig termett az Alföldön kukorica, nem jutnak takarmányhoz sem a sertéstenyésztők

Murányi József családi vállalkozásban 200 disznót és 13 kocát tart, valamint üzemeltetik a Murányi Kistermelői Boltjukat Újfehértón.

200 disznójuk és 13 kocájuk volt egy éve, nagy fehér sertés és duroq fajtasertés, ez utóbbi is hússertés. A Murányi családi vállalkozásnak eddig az volt a szerencséje, hogy 14 hektár földjükön 500-600 mázsa kukoricát termesztettek a sertéseknek éves szinten, valamint 300 mázsa tritikálét, vagyis búza-árpa keveréket. Idén ezzel is gondok vannak.

Idén nagyon rossz a helyzet itt az Alföldön az aszály miatt, ami a takarmányokat illeti. Nagyon kevés termett a földeken, 10 mázsa hektáronként az átlag, az nagyon kevés. Korábban mi is megtermeltük magunknak, de most nem elég, hogy alig termett kukorica és tritikálé, még kapni sem nagyon lehet errefelé. Aki a tavalyit eladta, már nem tud venni sem. Kénytelenek voltunk a jószágállományt csökkenteni, de mások is erre kényszerültek, úgy hallom a többi temelőtől. Most 60-70 db sertésünk lesz mindössze, és ha így folytatódik, kénytelenek leszünk tovább emelni az árakat, pedig sokáig tartottuk magunkat. Még tavasszal is 1750 forintért adtuk a csont nélküli karaj kilóját, de nyáron felvittük 2200 forintra. Korábban 2950 forintért adtuk a füstölt császárt, most már 3500 Ft. Sok jóra nem számítok, minden bizonytalan, a hűtőház üzemeltetése viszi az áramot, a gyártáshoz a melegvizet a gázkazán termeli

- fejezte ki aggodalmait Murányi József.

2500-2900 forint lenne a legolcsóbb reális ár nyers hús kilójáért

Erősen visszaesett a forgalmuk is, feleannyit vesznek a vásárlók, aki korábban például egy kiló szalonnát vásárolt, most beéri fél kilóval. Azért egyelőre nem maradtak el, de ha haszonnal árusítanák a sertéshúst és füstölt termékeket, a töltelékárut, lehet, hogy el is maradnának. Attól tartanak a termelők, hogy ez még messze nem a válság vége.

Legalább 2500 forintért kellene már most adnunk a nyers hús kilóját, a lapockáét, de attól tartunk, akkor nem lesz, aki megveszi. Most a szűzpecse annyi nálunk, pedig legalább 2900 forintot lenne indokolt elkérnünk érte, de a multikkal és a külföldről behozott olcsó hússal nem tudjuk felvenni a versenyt.

De a nagytermelők sincsenek biztonságban, hiszen nemrégiben jelentett csődöt Magyarország egyik legkorszerűbb sertésfeldolgozója. Nemcsak azért figyeltek fel a hírre sertéspiaci körökben, mert egy közepes méretű, összességében bőven 10 milliárd forint feletti forgalmú szereplő fizetőképessége rendült meg, hanem azért is, mert a kormányzat által kiemelten kezelt családi vállalkozások egyikéről, a sertéspiacon magát meghatározónak mondó, hajdú-bihari Kurucz-csoport három cégéről volt szó.

A tulajdonos kifejtette korábban, mi okozta a csődhelyzetet. Megnehezítették a termelést az afrikai sertéspestis okozta piaci zavarok, a covid-19 pandémia, az ellátási láncok zavarai és a drasztikus áremelkedések. Ezzel párhuzamosan a sertésárak mélyrepülése, az exportpiacok elvesztése miatt kialakult európai uniós túltermelés és az ukrajnai háború miatti gazdasági károk rontották a helyzetet.

Az energia drámai drágulása mellett a takarmányárak két év alatt megháromszorozódtak, a tetejébe a csoport takarmánytermelő területeit aszály sújtotta. Mindezek és a „sertéságazat negatív banki megítélése” súlyos likviditási hiányhoz vezettek

- részletezte Kurucz Ferenc a csőd okait.

Címlapkép: Getty Images