Ennek a fele se tréfa: eltűnhetnek a magyar boltokból a kedvenc söreink is?

A Treehugger korábbi cikkben olvashatunk arról, hogy a klímaváltozás a sörfőzdék dolgát is megnehezítheti. Mint írták, a New Belgium Brewing Co. elkészített egy sört, ami "Torched Earth Ale" néven, ami a boltokban megvásárolható volt, bár nagy örömmel nem biztos, hogy fogyaszthattuk volna. A limitált kiadású sört a Föld napjára hozták létre, hogy szemléltesse, milyen lesz a sör íze egy súlyos klímaváltozáson átesett világban. Szárazságtűrő gabonákból, pitypangból és egyéb alapanyagokból készült ital, megdöbbentő figyelemfelhívás arra, hogy mit veszíthetünk, ha nem teszünk lépéseket a bolygó felmelegedésének lassítása érdekében.

Ezenkívül a gyártó egy kampányt indított, amelyben arra kéri a sörrajongókat, hogy tegyenek egy „utolsó felhívást a klímavédelemért” és követeljék kedvenc márkáikat a 2030-as klímatervek elfogadásáról. 2021-ben a Fat Tire – a New Belgium Brewing főzde zászlóshajója – lett Amerika első tanúsított karbonsemleges söre, de a gyártó azt is bejelentette, hogy 2030-ra el akarják érni a kitűzött klímaterveket.

Ha nincs klímaterved, akkor nincs üzleti terved

- mondta Steve Fechheimer, a főzde vezérigazgatója. Aki kiemelte azt is, hogy az éghajlati válság megoldását célzó agresszív fellépés nem csupán sürgős környezetvédelmi és társadalmi kényszer. Középvállalatként, mint mondta, ők csak kis részei a gépezetnek. Több támogatóra és hasonló gondolkodású vállalatra is szükség van, hogy előrelépés történjen.

Ahogy a cikkben is említik, a sörgyártás számos olyan összetevőre támaszkodik, amelyek érzékenyek a környezeti változásokra, nem beszélve a főbb alapanyagokról, az árpáról és a komlóról, melyek különösen érzékeny növények.

Mi a helyzet a magyar sörfőzdékkel?

Megkérdeztük a hazai sörfőzdéket a témával kapcsolatban. Többek közt az érdekelt minket, hogy érződik-e már számukra a klímaváltozás hatása? Hogyan zajlik jelenleg a gyártás? Milyen törekvések vannak a környezetbarát gyártás, csomagolás irányába? Lássuk!

Magyar Zoltán: Mi ugye egy pici sörfőzde vagyunk, ennek vannak előnyei és hátrányai is. Az egyik legnagyobb hátránya talán az, hogy ki vagyunk téve az alapanyag beszállítóknak. Nem vagyunk akkorák, hogy adott esetben olyan tényezőként legyünk a piacon, akik mondjuk jelentős kedvezményeket kapnak. Többek közt, ilyen szempontból nem nagyon tudunk válogatni adott esetben a különböző alapanyagok között. Értem itt ezalatt azt, hogy, ha például nagyon aszályos az időjárás és rossz lesz az árpa termés, amiből a malátát készítik, ezáltal nagyon-nagyon drágán tudják előállítani, akkor nekünk nincs tartalék készletünk, például előző évekből, hogy azokat átmentsük ilyen esetekre. Ilyenkor annyiért tudjuk megvásárolni, amennyiért azt a piacon kínálják. Nem tudunk tehát készletezni sem, nálunk viszonylag pici alapanyag készlet van. Éppen annyi, hogy a következő 1-2 hétben ellásuk a főzdét. De ugyanez igaz a komlóra is. A komlónál és általában a malátánál is sajnos, nincs hazai beszállítás vagy hazai termelés sem. A komlónál egyértelműen nincs, nem is nagyon alkalmas, hiszen itt is közbelép a klíma. Elindultak pár évvel ezelőtt, péládul komló termelésre irányuló törekvések gazdák irányából, lehetett volna rá állami támogatást is kapni. De ugye az helyzet, hogy megteremne nálunk a komló, de, ha gazdaságilag szeretne ebből valaki hasznot nyerni, akkor eleve olyan termőterületet kell találni a komlónak, ami sok szempontnak megfelel. Nagyon tápanyag- és vízigényes és kevésbé viseli jól az aszályos körülményeket, amelyek nálunk is jellemzőek az elmúlt években. Így ezek a törekvések is lelassultak. Olyan helyzet, hogy valamilyen alapanyag hiánytól szenvedjünk, még nem volt. A craft sörök világában elég divatosak mindig az újnemesítésű komlók, ezek jellemzően az USA-ból, vagy Ausztráliából, Új-Zélandról érkeznek, boros áron. Olyan már előfordult velünk, hogy ezekhez nehezebben jutottunk hozzá, de ez nem azt jelenti, hogy ne tudtuk volna valamilyen más, kevésbé fancy komlóval helyettesíteni. A klímaváltozás hatásai mellett nyilván a világgazdasági- és háborús helyzet is befolyásolja a főzde életét, így meg kell említeni az energiaár emelkedést is. Maga a sörfőzés az egy rendkívül energiaigényes tevékenység, így nálunk az árbevétel több mint 20 százaléka ezekre a költségekre megy el. Látjuk azt, hogy nálunk a hűtés, fűtés, minden villannyal megy, gáz nincs, de az sem lenne jobb opció a jelenlegi helyzetben, hiszen nagyon magas árak vannak. Éppen ezért, most indítunk egy nagyobb vállalást, egy napelemes beruházásba kezdünk bele. Persze lenne más olyan technológiai jellegű fejlesztés az üzemben, amire szívesen költenénk pénzt, de mi is inkább amellett döntöttünk, hogy inkább ezt kezdjük el. Hiszen olyan temérdek sok pénzbe kerül az áram, hogy borzasztó. De kitérhetnék a vízhasználatra is, hiszen az az ökölszabály, hogy körülbelül 1 liter sör előállításához, nagyjából 5 liter vízre van szükség. Tehát elég vízigényes tevékenység is a sörfőzés. Mindemellett az elmúlt három hónapban nagyjából ötszörösére emelkedett a főzdénk vízdíja. A lakosság talán ebből a vízdíj emelésből nem érez, de nálunk brutálisan kinőtt ennek a díja is. Felmerülhet persze a saját kút fúrása is, de ennek is nagyon magasak a költségei, kezdve a tervezéstől a későbbi szűrésekig, monitorozásokig, hogy egyelőre maradunk a sima városi víznél. Mindemellett persze igyekszünk racionalizálni a vízfelhasználásunkat. Csomagolást illetően azt kell tudni, hogy mi aludobozokat használnunk, ami jó választás, hiszen a sör csomagolások között ez az opció az, ami a legkönnyebben és teljesen újrahasznosítható, megfelelő szelektív gyűjtőbe gyűjtve. Ehhez most jól jön az új hulladékgazdálkodási törvény is. Így gyakorlatilag minden dobozunk újra tud hasznosulni. Gyűjtőcsomagolásnak is sima, natúr, egyszerű kartont használunk, nem zsugorfóliát vagy bármi ilyesmit.

Szilágyi Tamás: Az alapanyagok ára az elmúlt időszakban közel duplájára nőtt átlagosan. Ami kifejezetten érezhető volt, pár olyan érzékenyebb gyümölcs, mint a málna áremelkedése. Itt annyira megnehezedett például a termelés, hogy volt olyan időszak, amikor tízszeresére növekedett az ár. A terveket illetően egyelőre csak annyi, hogy flexibilisek vagyunk az alapanyagok esetében. Nincs sok olyan állandó termékünk, amiben fix gyümölcsökre van szükség például. Mindig az alapján választunk, hogy éppen aktuálisan mit lehet. Ha például mindenhol fügét lehet majd termeszteni málna helyett, akkkor fügés sört fogunk készíteni. Nehézségeket nézve, az energiaválság majdnem letérdeltette a sörfőzdét, ami egy nagy energiaigényű vállalkozás. Itt kezdtünk el gondolkozni azon, hogy hogyan tudjuk majd fenntarthatóbbá tenni a termelésünket ezen a téren. Sajnos amikor a napelemeket telepítettük volna, hirtelen annyira elszállt a piac, hogy frissített árajánlatot sem tudtunk kérni a már megnyert pályázatunkra. Végül el kellett engednünk a projektet nagy csalódásunkra. Idén újra próbálkozunk. Környezetbarát irányban is tettünk lépéseket. A Covid után leadott fejlesztési pályázatunkat sajnos az árak kiugró emelkedése miatt végül nem sikerült megvalósítanunk, de most ismét pályázunk. A termelés során keletkezett széndioxidot tervezzük majd felfogni \ visszanyerni és napelemeket szeretnénk telepíteni a tetőre. A sörök többször használatos félhordókban kerülnek ki, aluminum dobozokat használunk műanyag vagy üveg helyett és papír kartonokat zsugorfólia helyett. Még hosszú út áll előttünk, de kevés támogatást kapunk, és életben kell maradnunk egy egyre keményebb piacon.

Címlapkép: Getty Images