Óvatosan a boltokban: hemzsegnek a növényvédőszerek ezekben az élelmiszerekben?

A Treehugger korábbi cikkében olvashattunk arról, hogy az Egyesült Államokban értékesített nem bio gyümölcsök és zöldségek 75%-a jelentős nyomokban potenciálisan mérgező mezőgazdasági vegyszereket tartalmaz. Mint írják, így tehát a fogyasztókra hárul az a feladat, hogy kiszűrjék a szennyezettnek ítélt terményeket. A lap kitért arra is, hogy rendelkezésre áll a Környezetvédelmi Munkacsoport (EWG) éves kiadványa, amely segít eligazodni ebben.

Ez a "Shopper's Guide" névre hallgató kiadvány összefoglalja a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) legfrissebb gyümölcs- és zöldségvizsgálati adatait. A 2023-as kiadás 46 gyümölcs és zöldség 46 569 mintájából származó adatokat tartalmaz, amelyek 251 különböző növényvédő szerre vonatkoznak.

Az elemzési eredményeket a nem bio (hagyományosan termesztett) termékek két listájává alakítják: a "Dirty Dozen", amely kiemeli a legmagasabb növényvédőszer-terhelésű termékeket, és a "Clean Fifteen", amely a legalacsonyabb növényvédőszer-maradványokkal rendelkező gyümölcsöket és zöldségeket sorolja fel.

Annak ellenére, hogy rengeteg tudomány köti össze a peszticideknek való kitettséget a súlyos egészségügyi problémákkal, a potenciálisan mérgező vegyi anyagok koktélja továbbra is beszennyezi a fogyasztók által elfogyasztott nem bio gyümölcsöket és zöldségeket

- mondta Alexis Temkin , Ph.D., az EWG toxikológusa a vizsgálati eredmények kapcsán. Majd hozzáteszi:

Az eredmények alátámasztják, hogy szigorúbb szabályozásra és felügyeletre van szükség a növényvédő szerek élelmiszernövényeken való felhasználására vonatkozóan.

Mi található az említett listán?

Mely az a 12 termény, amely a legtöbb növényvédőszer-maradványt tartalmazta? Az EWG azt javasolja, hogy lehetőség szerint vásároljuk meg ezeknek a termékeknek az organikus, bio változatát. Tavaly két újabb termény is felkerült az említett listára: az áfonya és a zöldbab, a 11. és a 12. helyen. Mindkét termény mintájának a 90 százaléka tartalmazott növényvédőszer-maradványokat; egyes minták akár 17 különböző növényvédőszer nyomait is feltárták.

1. Eper
2. Spenót
3. Kelkáposzta
4. Őszibarack
5. Körte
6. Nektarin
7. Almák
8. Szőlő
9. Kaliforniai paprika és csípőspaprikák
10. Cseresznye
11. Áfonya
12. Zöldbab

Mi került fel pozitív listára?

Bár jó tudni, hogy mely termékek tartalmazzák a legnagyobb növényvédőszer-terhelést, a "Clean Fifteen" lista még több ember számára lehet hasznos. Nem mindenkinek van hozzáférése vagy forrása arra, hogy bioélelmiszert vásároljon – tehát ha tudjuk, hogy mely termékeket érdemes hagyományos formában megvásárolni, az nagyban csökkentheti a peszticid-expozíciót anélkül, hogy biotermékekre kellene hagyatkoznunk. A következő gyümölcsökben és zöldségekben nagyon kevés vagy egyáltalán nem volt peszticid a tesztek szerint:

1. Avokádó
2. Csemegekukorica
3. Ananász
4. Hagyma
5. Papaya
6. Édes borsó (fagyasztott)
7. Spárga
8. Sárgadinnye
9. Kiwi
10. Fejes káposzta
11. Gomba
12. Mangó
13. Édesburgonya
14. Görögdinnye
15. Sárgarépa

Mi a helyzet Magyarországon?

Hogy miért vásároljunk inkább bioélelmiszereket, annak számos oka van: minél kevesebb növényvédő szert használnak, annál jobb a mezőgazdasági dolgozóknak, a beporzóknak, a talajnak és még sok másnak. Gondoljunk csak az elmúlt évtized csökkenő mézelő méhekkel kapcsolatos problémáira, ezek nagy része a peszticidhasználatra vezethető vissza.

A fent említett hasonló jelentések és listák meglehetősen nyugtalanítóak lehetnek, félni viszont nem kell! Az egészséges életmód a rengeteg gyümölcs és zöldség fogyasztásán múlik, az ezekben gazdag étrend számos egészségügyi előnnyel jár. Továbbá fontos, hogy ne kerüljük el ezek fogyasztását. Hogy miért? A téma körbejárásához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségét kértük.

HelloVidék: Milyen szabályok vonatkoznak itthon a növényvédő szerek használatára?

NÉBIH: Magyarországon csak olyan növényvédő szert használhatnak fel, amely rendelkezik a Nébih, valamint hivatalunk jogelődje által kiadott növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel (engedélyokirat). A növényvédő szereket a forgalmazás és a felhasználás szempontjából a Nébih I., II. és III. forgalmi kategóriába sorolja. A III. kategóriába kerülnek azok a kevésbé veszélyes készítmények, amelyeket bárki szabadon megvásárolhat és felhasználhat. Az I-es és II-es kategóriába sorolt készítmények felhasználásához azonban I-es vagy II-es forgalmazási-, vásárlási és felhasználási engedély (fehér könyv/zöld könyv) szükséges. Fehér vagy zöld könyvet kizárólag az kaphat, aki megfelelő növényvédelmi képesítéssel rendelkezik. Fontos kiemelni, hogy a növényvédő szert annak engedélyokiratában és a címkéjén található előírások – pl.: az ember és környezet veszélyeztetését megelőző szabályok, a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasítások – maradéktalan betartásával alkalmazhatják, és ez természetesen a szabad forgalmú készítményekere is igaz. A növényvédő szerek forgalmazásával, szállításával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos követelményeket a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza. A vonatkozó szigorú jogszabályok, a növényvédő szerek engedélyezésének menete, a részletes felhasználási utasítások és a képesítési követelmények mind-mind hozzájárulnak a jogszerű, biztonságos növényvédelemhez. Ha a növényvédő szerek kijuttatása a megfelelő időben és megfelelő módon, az engedélyokiratok, valamint a vonatkozó jogszabályok pontos betartása mellett történik, abban az esetben nem fordulhat elő, hogy a megengedett határérték felett növényvédő szer marad a fogyasztásra kész növényekben.

HelloVidék: Milyen módszerek vannak arra, hogy ne kerüljenek növényvédő szerrel vagy más anyagokkal szennyezett zöldségek, gyümölcsök a boltokba?

NÉBIH: A hatóság rendszeresen végez növényvédelmi technológiai ellenőrzéseket a termelőknél, annak érdekében, hogy a termelés során ne fordulhassanak elő visszaélések és szabálytalanságok. A növényvédő szerek felhasználásának ellenőrzését minden évben, a Nébih által kiadott ellenőrzési terv szerint végzi valamennyi vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti szerve. Továbbá kiemelt ügyekben hivatalunk is bekapcsolódik. A termelés helyszínén lefolytatott ellenőrzéseken a felügyelők vizsgálják a kijuttatást végző személyek engedélyét, a növényvédelmi gépek rendszeres műszaki felülvizsgálatát igazoló dokumentumokat és a növényvédő szerek engedélyokiratnak megfelelő felhasználását. Szabálytalanság esetén a hatóságnak lehetősége van intézkedni. Sok esetben az eljárás végén a hatósági felügyelők bírság kiszabása mellett döntenek. A hatóság indokolt esetben – például az EU-ban nem engedélyezett hatóanyagú készítménnyel kezelt – növényi terméket zár alá vehet, akár annak megsemmisítését is elrendelheti, és a termelő jogszerűtlenül végzett tevékenységét megtilthatja.

HelloVidék: Hogyan ellenőrzik a termékeket? Milyen szabályoknak kell megfelelni?

NÉBIH: A termelők rendszeres ellenőrzése mellett a növényvédelmi hatóság kiemelten ellenőrzi – a talajtól a friss növényi terméken át, a takarmány és az állati eredetű termékekig – a termékek növényvédőszer-maradék tartalmát. Kockázatbecslésen alapuló objektív monitoring rendszert működtet, szúrópróbaszerű mintavétellel. Szintén az éves terv részei a termelőknél lefolytatott technológiai ellenőrzések, melyek ugyancsak végződhetnek mintavétellel. A Nébih növényvédőszermaradék–analitikai laboratóriumai vizsgálják a magyarországi előállítású és a hazai piacokra kerülő zöldségnövények növényvédőszer-maradék tartalmát. A hatóság minden esetben szankcionálja a megengedett határértéknél magasabb növényvédőszer-maradékot és az élelmiszer-biztonsági szempont mellett, a növényvédelmi technológiai fegyelem megsértését is. Ez igaz a toxikus vegyi anyagot tartalmazó növény, növényi termék előállítása és forgalomba hozatala esetén is. Az előírásoknak nem megfelelő terméket a szakemberek megsemmisítik, azok fogyasztásra és takarmányozásra fel nem használhatók!

HelloVidék: Milyen szennyezések fordulnak elő legtöbbször és milyen termékekben?

NÉBIH: Hivatalunk laboratóriumi vizsgálatai alapján elmondható, hogy a vizsgált hatósági minták 45-50%-a nem tartalmaz szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt csak a minták 0,1-0,2%-a minősül kifogásoltnak. A nagyobb esetszámban határérték feletti, valamint kimutatható, de nem kifogásolható mennyiségben szermaradékot tartalmazó termények között említhetjük az alma, a csemegeszőlő, a körte, a szamóca gyümölcs- és fejes saláta, a paradicsom, a paprika, valamint az uborka kultúrákat.

HelloVidék: Mi az, amit minden vásárlónak ellenőrizni kell, ha friss terményt vásárol? Milyen jelek mutatnak arra, hogy szennyezett terménnyel van dolgunk?

NÉBIH: Alapszabály, hogy a gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, amivel nem csak a természetes szennyeződéseket és a szállítás során rákerült mikroorganizmusokat, de a permetezőszer egy részét is eltávolítjuk. Az alaposan megmosott gyümölcsben még héjastól sem maradhat egészségre ártalmas mennyiségű vegyszer. Tudomásunk szerint az elmúlt évtizedekben Magyarországon nem történt olyan eset, hogy a fogyasztó zöldségben vagy gyümölcsben lévő szermaradéktól súlyos egészségkárosodást szenvedett volna. Az EU-s határértékeket is úgy állapította meg a jogalkotó, hogy a káros hatás bekövetkezéséhez még a határérték túllépése esetén is irreálisan nagy mennyiségű gyümölcsöt kellene elfogyasztania egy embernek, egy nap alatt. A határértékeket úgy határozzák meg, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat betartása mellett a növényvédelemi technológiából adódó szermaradék-szint ezt az értéket ne lépje túl, viszont elég alacsony legyen ahhoz, hogy ne okozzon egészségkárosodást sem hosszú- (élethossz alatti), sem rövidtávon.

Címlapkép: Getty Images