Drámai változások a hazai húsiparban: növekvő export és csökkenő termelés - mi lesz így a magyar hússal?

Magyarországon a húsfeldolgozás szakágazatot főtevékenységként megadó vállalkozások több mint fele részben (51 százalék) hazai magántulajdonban (társas és egyéni) van. Az önkormányzati és állami tulajdon megközelíti a 18 százalékot, a külföldi tulajdonlás pedig kissé meghaladja a 31 százalékot a 2023-ra vonatkozó előzetes NAV-adatok alapján a vállalkozások tulajdonosi arányai szerint a jegyzett tőke százalékában, vagyis elmondható, hogy a hazai húsfeldolgozók több mint kétharmada még magyar kézben van - írta az Agrárszektor.

A húsfeldolgozás, -tartósítás szakágazatba tartozó tevékenységek közül a sertésvágásról 105 telephelyről, a marhavágásról 42 telephelyről, a sertésdarabolással kapcsolatban 69 telephelyről küldtek információt az adatszolgáltatók a 2023-as évre vonatkozóan. A legutóbbi (2020-ra vonatkozó) adatbekéréshez képest némileg több vállalkozástól érkeztek információk a fenti húsfeldolgozási kapacitásokról, ugyanakkor a műszaki kapacitásadatok mellé néhány adatküldőnél nem társult termelési érték, ami viszont a NAV szerint teljesen természetesnek tekinthető.

- írták.

A feldolgozók a lehetőségekhez képest dinamikusan próbálnak alkalmazkodni a változó működési feltételekhez (alapanyagár- és energiaár-változások, állatbetegségek, piaci folyamatok, állami szabályozás). A beérkezett adatok alapján a sertésvágó vonalak több mint 27 százaléka 80 százalék feletti kapacitáskihasználtsággal működött 2023-ban. A 2020-as évhez viszonyítva - ahol a 80 százalék feletti kapacitáskihasználtságú vállalkozások aránya 40 százalék körül alakult - az volt megfigyelhető, hogy az üzemek egy része elmozdult a kevésbé intenzív kapacitáskihasználás felé. Közel negyedük a közepes (40-60 százalékos) kapacitáskihasználtságú csoportba tartozott.

A változást a csökkenő termelés, illetve gazdaságossági, „piacon maradási” megfontolások indokolták, hiszen a felvevőpiac igénye valamelyest mérséklődött, ami a sertésvágás csökkenésén is tetten érhető. A húsfeldolgozó vállalkozások - hagyományaik vagy tudatos stratégia mentén kialakuló - eltérő állapotú és nagyságú műszaki kapacitásokkal rendelkeznek. A feldolgozók egy része állatvágással, darabolással és készítmény-előállítással egyaránt foglalkozik, ugyanakkor a specializáció, koncentráció is jellemző az ágazatban. Egyes üzemek kizárólag a feldolgozás első szakaszát, például sertés- vagy marhavágást végeznek, és jellemzően nem kizárólag a belföldi piacra értékesítenek. A kisebb, más adottságú feldolgozók behatárolt körzetben saját termékeikkel tudják ellátni akár közvetlenül a fogyasztókat (saját tulajdonú bolt) vagy a kiskereskedelmet. A feldolgozók változatos működése miatt eltérőek a rendelkezésre álló műszaki kapacitások és azok kihasználtsága, amit a beérkezett adatok is alátámasztanak

- tették hozzá.

A cikkből még kiderül, hogy a sertésvágó vonalak területi alapú megoszlása alapján a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön található a legnagyobb összesített kapacitás. A kapcsolódó termelt mennyiség - a kapacitásokkal összhangban - szintén ezekben a régiókban volt a legmagasabb 2023-ban.

A cikk folytatása az Agrárszektoron olvasható!

Címlapkép: Getty Images