Ezek a legfontosabb kerti munkák februárban: itt a 14 pontos feladatlista

Ebben a hónapban, ahogy a természetnek, nekünk is fel kell készülnünk a tavaszra. Vannak olyan tennivalók, amelyeknek már korán nekiláthatunk, ezzel könnyítve meg a tavaszi kerti munkákat, ami március-áprilisban vár ránk. Ha már most rászánjuk magunkat, hátradőlve várhatjuk majd a tavaszt.

• Vegyük elő a tavalyról maradt vetőmagokat és kezdjük el szanálni, szortírozni őket. A magok rendszerezéséhez használhatunk különböző módszereket aszerint, melyik a legkényelmesebb számunkra: tárolhatjuk őket egy dobozban, amelyben kialakítunk különböző rekeszeket, és sorba rendezhetjük őket fajtájuk (hüvelyesek, virágmagok, palántának való magok, stb.) vagy akár az ajánlott vetési időszak szerint. Ugyanezt a csoportosítást elvégezhetjük egy lapozható lefűzős mappával is, ami nagyban megkönnyíti a későbbi keresgélést.
• Készítsünk tervet, milyen növényeket szeretnénk idén vetni. Ha már a magokat kiválogattuk, így azt is megtudjuk, mit kell még beszereznünk. Így tavasszal már csak a kész listánkkal kell elmennünk vásárolni. Azt is megtervezhetjük előre, mikor milyen magot fogunk elvetni, vagy fát elültetni: ha előre beírjuk a naptárba, biztosan nem fogunk lekésni egy-egy növény vetési idejéről, vagy facsemete telepítésről.
• Ellenőrizzük a kerti szerszámok, eszközök állapotát. Ha gondosak voltunk, akkor a szerszámokat megtisztítva tettük el télire egy száraz, védett helyre. Azonban még így is előfordulhat, hogy a fém eszközöket kikezdte a rozsda, vagy egyes szerszámok anyaga elöregedett az állásban. Nézzük át őket, melyik szorul élesítésre, ápolásra, esetleg cserélésre. Fém szerszámainkat áttörölhetjük olajba mártott ronggyal, tavasszal úgy vehessük őket elő, mintha újak lennének. A kerti gépeink számára is fontos a megfelelő tárolás, karbantartás. A benzines gépeink számára gondoskodhatunk üzemanyagról, az akkumulátorosakat pedig ellenőrizhetjük, szükség van-e töltésre. Azért is érdemes ezeket beindítani, hogy meggyőződjünk róla, hogy működnek-e: ne akkor derüljön ki, hogy javításra szorulnak, amikor már használnunk kell őket. A fanyelű szerszámokat kenjük át lenolajjal, így hosszabbítva meg az élettartamukat. Az egyes műanyag eszközökre jellemző, hogy állásban elöregednek, ezért ezeket is vizsgáljuk át, és ha szükség van egy új vödörre, vagy kannára, most még időben beszerezhetjük.
• Készüljünk elő a metszésre. Az idei február tartósan fagymentes időszaknak ígérkezik. Amikor -2 °C fölé emelkedik a hőmérséklet, már elkezdhetjük a bogyós cserjék metszését, és a hónap végén pedig a gyümölcsfákét is. A metszési munka az egyik legtöbb szakértelmet kívánó kerti teendő, így ha nem vagyunk biztosak magunkban, bízzuk inkább szakemberre. Először távolítsuk el a sérült, elszáradt részeket a fákról, bokrokról. Győződjünk meg metszés előtt, hogy már nincsenek megfagyva a hajtások, mert olyankor csak árthatunk a növényeinknek. A díszcserjék és sövények alakító metszését is elvégezhetjük február végéig. A leggyakoribb fák és cserjék, amelyeknek már biztosan elvégezhetjük a megújító metszését február végéig az almafa, körtefa, ribizli, bodza, és fagyal-, gyertyán- és galagonyasövények, illetve a kora tavasszal hajtó díszfüvek. Amivel viszont érdemes lehet tavaszig várni, de hamarosan metszhető, az a kajszibarack, nektarin, szilva, meggy, málna, egres, mogyoró, tuja, tűztövis, japán juhar és japánbirs. Mielőtt nekikezdünk a metszéseknek, mindenképpen érdemes utánanézni, hogy a kertünkben található fára vagy bokorra nem vonatkozik-e más metszési szabály a speciális fajtája miatt.

A szőlő metszését semmi esetre se siessük el!

• Örökzöld cserjéinket, bokrainkat érdemes meglocsolni, ha elmúltak a fagyok, de nincs számottevő csapadék. Ugyanis ahogy egyre melegebben és hosszabban süt a nap, a növényeink vizet veszítenek, de a fagyott földből nem tudtak felvenni utánpótlást. Így kerülhetjük el, hogy kiszáradjanak az átmeneti időszakban. Azonban az öntözést se túlzásba, csak a növények minimális vízigényét pótoljuk tavaszig.
• Lássuk el a talajt tápanyagokkal: szórjuk ki a komposztot, vagy növényeinknek megfelelő műtrágyát február végétől március elejéig. A trágyázás célja, hogy a gátló, nem kívánatos szerves anyagokat lebontsuk, megőrizve a talaj termékenységét, segítve a hasznos anyagok termelését. A tavaszi időszakban a virágoskertnek van a legnagyobb szüksége a tápanyagpótlásra, ezért elsősorban erre szánjunk időt február végén.
• Ha már nagyon várjuk a tavaszt, akkor megkezdhetjük a veteményezést is. A korai zöldségeket, mint a zöldborsó, sárgarépa, sóska, spenót, vöröshagyma, petrezselyem és fejessaláta elvethetjük, amint kiengedett a fagyott talaj. Ezek a magok jól tűrik az átmeneti talaj menti fagyokat, és a csírázásukhoz nem szükséges a magas hőmérséklet sem. Ügyeljünk rá, hogy a nagy szemű magokat mélyebbre, 5-6 cm-re vessük, az apróbbakat elég 2-3 cm-re.
• Ezen túl február végén elkezdhetjük a palántanevelést is. Ha szeretnénk a kertünkben tavasszal salátát, karalábét, fejeskáposztát, kelkáposztát, retket, padlizsánt, karfiolt vagy brokkolit palántázni, ezeket elvethetjük cserépben, és nevelgethetjük őket egy napfényes ablakban, amíg elérik a kiültethető kort. Ha ezt már most megtesszük, annál kevesebb dolgunk lesz márciusban.
• Amennyiben burgonyát szeretnénk vetni, már februárban elkezdhetjük a gumók csíráztatását. Egy ládába egysorban elhelyezve tegyük őket olyan helyre, ahol legtöbb a természetes fény és nagyjából 12 °C-on tudjuk őket tárolni. Másfél hónap alatt megjelennek a gumókon a csírák, így április elején már a burgonyát is elvethetjük.
• Készüljünk fel rá, hogy amint megérkezik a tavasz, növényeink sok vizet fognak igényelni. Ha van a kertünkben esővízgyűjtő tartály, készítsük elő, és kezdjük meg az esővíz gyűjtését, így nem lesz szükség annyi vezetékes vízre az öntözéshez.
• Mivel évről évre egyre több kártevővel kell szembenézniük a kertészkedőknek, ezért a tavaszi lemosó permetezésre is érdemes felkészülni. Ellenőrizzük a permetezőnket, megfelelően működik-e, és szerezzük be szükséges permetszereket.
• A virágoskertről se feledkezzünk meg, ami a tereprendezést illeti: tisztítsuk meg az ágyásokat az elszáradt növényrészektől, és a tél során ráhullott levelektől, gallyaktól.
• Gondoljunk gyep egészségére is. A tél nem kedvez a fűféléknek, nem kapnak elég fényt, és a sok csapadék miatt terjedni kezdenek köztük a mohák és a gombák. Ezért fontos, ahogy a természet ébredezni kezd a téli álmából, elvégezni a gyepszellőztetést. Gereblyézéssel eltávolíthatjuk az elhalt növényi részeket. Ezek télen egy filcréteget képeznek, amelyek gátolják a füveket abban, hogy tápanyagot és nedvességet vegyenek fel a talajból. Erre a célra megfelelő lehet egy fűgereblye alapos használata, de megvannak a megfelelő célszerszámok is. Egy kifejezetten erre a célra tervezett gyepszellőztető gereblyének, vagy gépnek az az előnye, hogy rést nyithatunk vele a talajban is, segítve ezzel a gyep fejlődését. Így biztosan szép zöld pázsittal örvendeztet meg minket tavasszal az udvarunk.
• Ne feledkezzünk meg kertünk lakóiról sem! Ahogy vége a télnek, sokan elteszik a madáretetőket a következő téli időszakig, pedig a természet még nem éledt fel annyira, hogy madaraink kellő eleséget találjanak a szabadban. Ebben az időszakban a korán fészkelő madaraknak a legnehezebb a dolguk, és van a legnagyobb szükségük a táplálékforrásokra. Mivel ez főként a magevőket érinti, érdemes továbbra is magokkal, almával feltölteni az etetőket még április elejéig is. Érdemes lehet kertünk óvása érdekében is folytatni az etetést: mivel tavasszal kevés a mageleség, a madarak rászoknak a rügyevésre. Ezt megelőzendően tehetünk az etetőbe csírázott kölest, vagy tyúkhúrt, esetleg sárgarépát, amely sokkal csábítóbb lesz a madarak számára, mint a kertünkben kipattanó rügyek.

(Via www.thompson-morgan.com)