Íme, a hazai szakértő legtutibb trükkjei: így nem falják fel a kerted a csigák

Mi laikus kertészek jellemzően kétféle csigafélét különböztetünk meg egymástól, amelyek az ágyásaink körül garázdálkodnak: a házast és a meztelent, más néven csupasz csigát. Mindegyik növényekkel táplálkozik, a legtöbb csiga károkozása pedig abból adódik, hogy megrágják a leveleket, megeszik a különböző lágyszárú növényeket, de felfalják a terméseket, például a szamócát, vagy az érett, hullott gyümölcsöt is.

"Vannak olyan meztelencsigák például, amik a Kárpát-medencében őshonosak, és nem számítanak behurcolt invazív fajtáknak" – közölte beszélgetésünk elején Bábel László okleveles kertészmérnök, aki hozzátette, hogy őshonosnak tekinthető többek között a nagy meztelen csiga, az óriás meztelen csiga, a sárga pincecsiga és a barna nagy csupaszcsiga, amelyek régóta elterjedt kártevőnek számítanak. Magyarországon egyébként több behurcolt csupaszcsiga-faj folyamatos jelenlétével kell számolni, de mind közt a legveszélyesebb a spanyol meztelencsiga, amelynek hivatalosan hazánkban nem él természetes ellensége, bár néhány állat azért fogyasztja. Az ásóbéka, a cickány is megeszi, de a különböző futrinkák, futóbogarak és a madarak közül a fácán is fogyasztja. Házi kedvencként tartott görög teknős étlapján is előfordul a meztelen csiga.

A spanyol meztelencsiga hazai elterjedéséről készült felmérés szerint minden második házikertben okozott kára akár évi 20-30 ezer forint terméskiesést is jelenthet.

Nemzetgazdasági szinten is mérhető bosszúságot okoz - de erről a HelloVidék korábban itt írt.

Minden csiga rág, de van, amelyikkel jobban kell vigyázni

Még itt a legelején érdemes kiemelni, hogy minden csiga kertészeti szempontból kártevő, de ott van például az éticsiga, amelyik azon kívül, hogy megrágja a növényeket, előszeretettel megeszi a spanyol csiga tojásait is. Hihetetlen, de egy spanyol meztelencsiga akár 300-400 tojást is lerakhat, amit az éticsiga elfogyaszt, illetve tönkre tehet. Ami azért nem kis mennyiség! Az éticsiga Magyarországon védett állatként van számon tartva, ugyanakkor bizonyos feltételek mellett gyűjthető. Onnan lehet felismerni, hogy sárgás-barnás színű háza van. Viszonylag nagyra, 4-5 cm-re is megnő

- közölte Bábel László okleveles kertészmérnök.

A spanyol idehaza a legnagyobb csiga-károkozó

Hazánkban először 1986-ban jelezték ennek az invazív kártevő spanyol csupaszcsiga (latinul Arion vulgaris, helytelenül Arion lusitanicus) jelenlétét. Inkább a Dunántúlon, ritkábban az Alföldön találkozhatunk vele. Természetes élőhelyei a mezős, erdős, lápos területek. Rejtőzködő életmódot folytat a legtöbb csiga fajta, továbbá nedvességkedvelők, fénykerülők, tehát borús időben, illetve eső után gyakrabban találkozhatunk velük. Nagy eséllyel éjszaka és hajnalban érhetjük tetten.

A spanyol meztelen csiga (fitofág) étrendjét főként növényi eredetű táplálék teszi ki, de a gombákat is előszeretettel fogyasztja, jellemző rá a kannibalizmus is.

Akár 12-15 cm hosszúra is megnőhet, folyton éhes, minden növényt, válogatás nélkül megeszik, a salátát, káposzta féléket, palánták friss hajtásait is nagyon szívesen elfogyasztja. A fénykerülése következtében, éjszaka, vagy nyirkos pincékben találkozhatunk leggyakrabban velük. Nem elég, hogy lerág mindent, amit nem neki ültettünk, a megmászott növényeket még ürülékével és nyálával is szennyezi. Borzasztó gyorsan szaporodik, úgyhogy az első és legfontosabb jó tanács, ha észleljük, azonnal pusztítsuk el, bár nagyon nem mindegy, hogyan védekezünk ellene!

Ejtsük csapdába őket!

Bábel László kertészmérnök szerint, mielőtt nekiállnánk a védekezésnek, jó, ha tisztában vagyunk azzal, mit is kedvelnek. A házas és a meztelencsigák szeretik a hűvösebb és párásabb klímát.

A legegyszerűbb és leghathatósabb módszer ellenük, ha csapdázzuk őket! Mivel éjszaka aktívak, ezért, ha kiteszünk egy zsákdarabot, ami nedves, reggelre -alatta - tömegesen megjelenhetnek. Így egy helyen, könnyedén össze tudjuk gyűjteni őket! Ha van valakinek egy rossz ereszcsatornája, annak a két végét zárja le, ássa be az ágyás köré. Töltse meg vízzel, aztán amikor a csiga arra jár, nem mászik bele. Ezzel a technikával ráadásul egyéb kártevők ellen is tudunk védekezni

- tette hozzá Bábel László.

Egy másik elven működik az alábbi praktika: a veteményeskert sorai közé fektessünk le alkonyatkor pár nedves deszkát vagy kartonlapot, majd másnap napközben, amikor a meztelen csigák menedéket keresve már megbújtak alattuk, egyszerűen fordítsuk át a deszkákat, és pusztítsuk gyorsan el a csigákat. Ezt a célt szolgálhatja egy lefordított dinnye héja is.

Építsünk csigakerítést!

Bábel László jó tanácsa szerint kerítsük körbe a földterületünk 7-8 centiméter magas fémlemezzel, aminek ívben visszahajló széle van. Arra ügyeljünk, hogy az ív mindig az ágyástól távolabbi oldalon legyen, mert ekkor a csigák nem fognak tudni átjutni rajta.

Léteznek csigariasztó szalagnak hívott rézcsíkok, amiket szintén az ágyás köré, vagy nagy méretű cserepek, dézsák oldalára kell kitenni, mert ha erre a rézfelületre „rálép” a csiga, inkább elmegy, de nem megy a körbekerített növényeinkhez.

A veteményt védhetjük egyéb házi praktikákkal is, ilyen a porrá tört tojáshéj, fahamu, kávézacc. Ezek a megoldások a csiga közlekedését nehezítik. Szórjuk az ágyás szélét körbe valamelyik - előbb említett - természetes anyaggal. Végső esetben minikerítést is telepíthetünk az ágyások köré, amik sűrűn szúrósak, érdes felületet biztosítanak, és ezért nem tudnak felmászni rá. Bár ezek a csupasz csigák roppant ügyesek, ezt tegyük hozzá, láttam én már tojáshéjon táncoló példányokat!

- mesélte a szakember.

Helyezzünk ki sörcsapdát!

Ahogy a legtöbb kertész, úgy kertjének gyilkosa, a csiga sem veti meg a sört. A romlott sör ráadásul ugyanazt a vegyületet tartalmazza, ami a csigák szexhormon illata. Üres kefires vagy tejfölös-poharakat félig megtöltünk romlott sörrel. Ássuk be a növények közé, talaj szintjéig. Ha voltak a közelben házas, vagy meztelen csigák, reggelre teli lesz az edény a sörbe fulladt állatkákkal.

Profi csigakerítés is létezik

A villanypásztor elvén működő csigakerítés is szóba jöhet, a huzalokba vezetett áram ugyanis megakadályozza a csigák továbbjutását.

Ültessünk olyan növényeket, amiket ki nem állhatnak

Vannak növények, amiket nem annyira kedvelnek a csigák: ilyen a kakukkfű, a zsálya, a zsázsa, a majoránna, a fokhagyma, a paradicsom, a begónia vagy a fekete ribiszke. Ezeket ültethetjük az ágyásainkba, mert kerülni fogják.

Egy másik biológiai módszer nagyon hatásos, ha indiai futó kacsákat tartunk.

Ezek a húsevő, háziállatként tartható madarak nagyon ügyesen megtalálják a rejtőző csigákat és hihetetlen mennyiséget el tudnak belőlük fogyasztani. Másrészt viszont az indiai futó kacsa húsa nem ehető, úgyhogy a csigaszedésen túl sok hasznuk nincs. Angliában pont ezért élelmes vállalkozók kacsacsapatokat adnak bérbe a kertészeknek.

Hazánkban egyébként – teszi hozzá Bábel László - még a spanyol csupaszcsigát pete és lárva állapotban a futrinkák is pusztítják. A kifejlett állapotban, pedig varangyok, gyíkok, kuszmák, csirkék, kacsák, libák, pulykák és a sünök is. Sok kiskert tulajdonos által nem kedvelt vakond is előszeretettel fogyasztja.

A vakondokat azért nem szokták szeretni a kertekben, mert ásásukkal tönkre teszik a díszkerteket, ágyásokat. Pedig a vakondok elleni védekezés következtében nagyon sok kártevőnek így kedveznek

- tette hozzá.

A jól időzített öntözéssel is sokat javíthatunk a helyzeten

Mivel a meztelen csigák (és petéik) nedves körülmények között érzik jól magukat, és éjszakai életet élnek, tanácsos {hajnalban}öntözni, így a kert éjszakára száraz maradhat. Ezzel a megoldással nem csak a csigák elleni védekezésünket segítjük, hanem egyéb gomba betegségek kialakulásának lehetőségét is csökkentjük.

Váltsunk felső öntözésről csepegtető öntözésre, amely a gyökérzónában lévő vizet célozza meg, és a növény lombját szárazon tartja. Ezt sem fogják csípni a csigák

- javasolta.

Íme, a leghumánusabb csiga irtási megoldás

• Éjszaka vegyünk fel egy gumikesztyűt, fogjunk egy zseblámpát, és irány a kert! Szedjük össze a csigákat egy vödörbe, aztán forrázzuk le őket forró vízzel!
• Vegyszeres megoldások közül létezik még BIO meztelencsiga- és csiga elleni granulátum, ami a környezetet elvileg nem károsítja.

Amitől viszont óvakodjunk!

Bár léteznek csigák ellen bevethető mérgek, a szakember ezek használatát csak nagyon indokolt esetben javasolja, vigyázni kell velük! A leghatékonyabb szerek a metaldehid tartamú mérgek, mint például a Detia, Delicia, stb., amelyek vonzzák a csigákat, és a granulátumokon áthaladva megbontja a nyálkahártyájukat, így azok rövid időn belül elpusztulnak. Ezeknek a vegyszereknek a legnagyobb hátrányuk, hogy a környezetünk élővilágát károsítják!

Veszélyesek a házi kedvenceinkre is, a kutyákra és a macskákra is, akik összeszedhetik az elhullott, mérgezett példányokat,

nem beszélve a kertben rohangáló gyerekekről, akik előszeretettel gyűjtenek számukra érdekes dolgokat.

Sokan a földterületen is sóznak vagy porított, égetett mésszel védekeznek, ami egyrészt környezetkárosító, másrészt balesetveszélyes – ezért ezeket sem ajánlja a szakember senkinek!

Címlapkép: Getty Images