Budapest 2℃ (havas eső)Megkongatták a vészharangot: komoly veszélyben vannak a hazai fenyvesek
Az elmúlt húsz év alatt drámai mértékben, az ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon. ha nem történik változás, akkor az előrejelzések szerint 30 év múlva az ország területének legalább 11 százaléka a pusztaság lehet.
Ha nem történik érdemi változás a klímaváltozás visszaszorítása terén, akkor belátható időn belül keresztet vethetünk a hazai lucfenyőállományra. Az erdők elvesztése önmagában is komoly gond, mivel felerősítheti a klímaváltozást is. A tavalyi aszályos év nemcsak a tujáknak tett be, de a fenyőket is megviselte. A csapadékszegény időjárás, a forró nyár miatt pedig fokozatosan leromlott a fák állapota.
Néhány ezer évvel ezelőtt Európa felszínét nagyrészt erdők borították mára azonban a kontinens erdeinek több mint fele eltűnt. Hazánkban nagyjából 180 ezer hektár fenyves található, ez az összes hazai erdőterület megközelítőleg egytizede, és ennek is csupán elenyésző része őshonos állomány. A hazai fenyőerdők területe az elmúlt évtizedben azonban körülbelül ötödével csökkent. A negatív tendencia mögött elsősorban az áll, hogy a meleg időjárás, és a gyakori hőhullám alaposan rontott a lucfenyők helyzetén.
A bogarak a legnagyobb haszonélvezői a klímaváltozásnak
A lucfenyő nem őshonos fafaj – az 1960-as évektől kezdték erdőgazdasági okokból betelepíteni. A faanyagra nagy szükség van, ezért az állami erdészetek és magángazdaságok melegebb és szárazabb éghajlatot jobban tűrő fenyőfaj betelepítésére kényszerülnek.
A lucfenyő eredetileg a helyvidékek hűvösebb időjáráshoz szokott, a vízhiány, és a gyakori hőhullám miatt azonban a fák kevesebb gyantát termelnek, ami miatt gyengül a kártevőkkel szembeni ellenálló képességük. Ezeken a legyengült fenyőkön telepednek meg a különböző szúbogár fajok, amelyek a petéiket a kéreg alá helyezik, és a lárváik is ott fejlődnek. A bogarak testükön fenyőket megbetegítő gombákat terjesztenek, azok felszaporodva az edénynyalábokban eltömítik a vízszállítást a lombozat felé, kiszárad a fa.
Ezeknek a kártevőknek a pusztítását jól mutatja, hogy pár évvel ezelőtt a zalai erdőkben 250 hektár területről kellett a lucfenyő állományt szúfertőzés miatt kivágni, ami szintén az akkori aszályos időjárásnak volt köszönhető.
A feketefenyők is óriási veszélynek vannak kitéve, a fafajt nem a rovarok, hanem egy gombafaj pusztítja, ezt a folyamatot az aszályos időszakok ráadásul jelentősen felerősítette. 2019-ben egy év leforgása alatt a feketefenyő-állomány tizede pusztult el.
Rohamos ütemben pusztulnak a hazai erdők
Magyarországon az összes erdőt tekintve az erdeink 90 százalékában a faanyagtermelés a fő cél, pedig az erdőgazdálkodás valójában csak a GDP 0,02 százalékát. Hazánk az egyetlen olyan ország Európában, ahol még a fokozottan védett erdőkben is gazdasági célú fakitermelés zajlik. A kormány az energiaválságra hivatkozva 2022-ben kiadott tűzifarendelet még mindig érvényben van, és ez felmentést ad a természetvédelmi korlátozások alól: tulajdonképpen bárhol, bármikor lehet fát vágni, akár a madarak fészkelési ideje alatt is. A hazai erdők 45 százaléka valamilyen formában védett, de csak 5,6 százalékát kezelhetik nemzeti parkok.
A WWF Magyarország kutatásai szerint hazánk erdőterületének alig két százalékát teszik ki az élővilág megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, 120 évnél idősebb erdők. Ennél is aggasztóbb, hogy az egyharmaduk nem részesül természetvédelmi oltalomban, és így a védett és fokozottan védett állami területen található öreg erdők több mint felén pedig fakitermelés folyik.
Az előrejelzések szerint a 2050-ig tartó 30 éves időszak gyökeresebben átalakíthatja majd az ország éghajlati jellemzőit. Ha beigazolódnak a klimatikus előrejelzések, akkor 2050-re az ország egytizede pusztasággá válik: a már most is aszályos Duna-Tisza köze déli része és a Hortobágy nyugati része belső-ázsiai sztyeppéhez fog leginkább hasonlítani.
Az erdősítés lényegében lehetetlen lesz intenzív mesterséges öntözés nélkül, nagyjából legeltetési céllal lehet majd a térséget hasznosítani. Ahogy eltűnnek az erdők, úgy csökken a megkötött szén-dioxid mennyisége is.
Az évszázad végére pedig még cudarabb helyzet alakul ki: ha a dolgok így haladnak tovább, 2100-ra az ország legnagyobb része szó szerint olyan gyökeresen változik meg, hogy mai szemmel rá se fogunk ismerni.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
