Fillérekből megvan ez a szuperzöldség: nő, mint a dudva, még erkélyen is egyszerű termeszteni + Videó

A mirelitet most hagyjuk, hiszen tavasz közepe van, extrém esős napok után nő, mint a dudva a kertekben a friss spenót is! A Nagybani Piacon, a friss prímőrök szezonjának elején 900-1000 forint között mérik kilóját. A szupermarketekben, valljuk be őszintén, még mindig horror ára van. Ha a kis dobozos bébispenótra vágyunk, és ha az 500-600 forintért kínált kiszerelést felszorozzuk, bizony 4500-5000 forint/kilós ár alatt meg sem állunk. Akkor inkább ültessünk a kiskertünkbe vagy a magaságyásba mi magunk spenótot, hiszen még bőven a tavaszi ültetési szezon elején járunk! De kereshetünk helyi termelőket is, náluk– online piactérben körbe nézve – szintén 800-900 Ft /kilós áron is vásárolhatunk. A spenótnál azonban, különösen, ha kisgyermeknek főzünk belőle, vigyázzunk arra, hogy vegyszermentes környezetben termeltet vásároljunk!

Így állunk mi magyarok a spenóttal

A spenót kiemelkedő fehérje- és ásványianyag-tartalma miatt az egyik legmagasabb táplálkozási értékkel rendelkező zöldségféle. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint hazánkban mintegy 541 hektáron termesztenek spenótot. A nagyüzemi termesztés alapvetően a feldolgozóipar igényeit elégíti ki, míg a frisspiaci spenótot elsősorban kisgazdaságokban, házikertekben állítják elő, fűtetlen fóliák alatt.

Hazánkban mintegy 541 hektáron folyik spenóttermesztés, ezzel a szántóföldi kultúrák közül a kiskultúrák közé tartozik.

A nagyüzemi termesztése alapvetően ipari feldolgozási céllal történik, főként a gyorsfagyasztott termék előállítást (natúr és krémes pürék készítését) szolgálja ki. A frisspiaci spenótot jellemzően kisebb gazdaságokban, fűtetlen fóliasátrakban hajtatják. Ez utóbbit kézzel szedik, míg az ipari célú felhasználásra gépi vágást alkalmaznak a gazdálkodók.

A spenótot számos országban és eltérő klimatikus körülmények között termesztik, a világ egyik legnépszerűbb és legelterjedtebb zöldségféléje. Termesztése gazdaságos, mivel alacsony hőigényéből adódóan már kora tavasszal vethető, korán kezd teremni, így az első szabadföldi „primőr” zöldségfélének számít. A világ legnagyobb spenóttermelője – messze megelőzve a többieket – Kína, 30,6 millió tonnával, a nagy spenóttermesztők közé tartozik még az Egyesült Államok (382 000 tonna), Törökország (230 000 tonna, Japán (208 000 tonna) és Indonézia (170 000 tonna). Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a spenót termése 674 000 tonna volt 2022-ben. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 12 100 tonna termést takarítottak be a gazdálkodók, ami 32 százalékkal haladta meg a 2017–2021 közötti évek átlagát. Ez az adat is jól mutatja, hogy az egészségtudatosabb táplálkozással és a spenót változatos felhasználhatóságával hazánkban is érzékelhetően nő a kereslet a spenót iránt.

A korszerű táplálkozás elengedhetetlen része lett a spenót, amelyhez az is hozzájárul, hogy elkészítési módja egyre változatosabb. A főzeléken túl számos étel készíthető belőle nyersen és főzve: nyersen zöld saláták és zöldség smoothiek alapanyaga, készíthetők belőle például szószok, töltelékek, tésztaételek, párolva zöldségköret, hozzáadható fasírthoz és különböző tészták alapanyagához.

Így ültesd vele tele a kerted!

A spenót hidegkedvelő növény, így az ültetés ideális ideje a hűvösebb hónapokra esik. Magyarországon általában ősszel és tavasszal érdemes elvetni a magokat. A tavaszi ültetés ideje a fagyok elmúltával kezdődik. Az őszi ültetés legkorábban augusztus második felében, legkésőbb október végén ajánlott.

Az ültetés előtt válasszunk ki egy napos vagy félárnyékos helyet a kertben. A spenót tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű talajt igényel. A talaj pH-értéke legyen enyhén savas, körülbelül 6 és 7,5 között.

• Talaj előkészítése: Lazítsuk fel a talajt, és keverjünk hozzá komposztot vagy érett trágyát, hogy növeljük a termékenységét.
• Magvetés: A spenótmagokat vetjük el 2-3 centiméter távolságra egymástól, és takarjuk be fél centiméter mélységben2. A sorok közötti távolság legyen körülbelül 20-30 centiméter.
• Öntözés: Az ültetés után óvatosan öntözzük meg a magokat, hogy a talaj nedves maradjon, de ne legyen túl vizes.
• Gondozás: A spenót gyorsan nő, ezért rendszeres gyomlálásra és mérsékelt öntözésre van szükség. Ügyeljünk arra, hogy a növények ne száradjanak ki, különösen a csírázás és a növekedés korai szakaszában.
• Betakarítás: A spenót általában 6-8 hét múlva éri el a betakarításra alkalmas méretet2. A leveleket folyamatosan szedhetjük, így a növény újra és újra hajtani fog. A spenót betakarítását a virágzás megkezdése előtt kell befejezni, mivel ekkor a levelek íze keserűvé válhat.

Spenótot akár még erkélyen is könnyedén megtermelhetjük

A spenót erkélyen történő termesztése remek módja annak, hogy friss zöldséget neveljünk még korlátozott helyen is. Ehhez válasszunk mélyebb edényt vagy ládát, amely legalább 15-20 cm mélységű, hogy a spenót gyökerei elegendő helyet kapjanak.Töltsük meg az edényt jó minőségű, tápanyagban gazdag és jó vízelvezetésű földkeverékkel. Ezt követően a spenótmagokat szórjuk el egyenletesen az edény felszínén, majd enyhén takarjuk be földdel, körülbelül 1-2 cm mélységben. Az ültetés után óvatosan öntözzük be a magokat, hogy a talaj nedves legyen, de ne álljon vízben. Végezetül még egy jó tanács, helyezzük az edényt egy olyan helyre, ahol naponta több órát közvetlen napfény éri.

A spenót leveleit már fiatalon is lehet szedni, de a teljes érési idő 6-8 hét. Szedjük a leveleket rendszeresen, hogy ösztönözzük az újabb növekedést.

Íme, egy hasznos videó a spenót termesztéséhez, ha csak egy erkélyünk van is:

Címlapkép: Getty Images