Kincset érő gyümölcs lapul a magyar kertekben: így készíts belőle gyógyító erejű lekvárt, szörpöt!

A vadszeder számtalan nemesített verziójával találkozhatunk a magyar háztáji kiskertekben: az aprócska bogyóktól kezdve egészen az olyan óriási darabokig, melyeknek mérete vetekszik a kisgyermekek öklével. Járjunk utána, milyen érdekességek kapcsolódnak a szederhez, melyek a szeder jótékony hatásai és hogyan termeszthetünk szedret saját kiskertünkben – hogyan történik a szeder ültetése, gondozása, mikor szüretelhetjük le a gyümölcsöt? Kipróbált receptjeink során bemutatjuk, hogy készül a mélybordó, szinte már fekete szederszörp és az ínycsiklandó szederzsem házilag! Tudtad, hogy a szeder még a nyári koktélokhoz is kiválóan illik?

Amit a szederről eddig nem tudtál

A szedrek (Rubus) népes nemzetsége a rózsafélék családjába tartozik (ugyanúgy, ahogy például a szintén szuperegészséges csipkebogyó is), a legtöbb hazai fajt a vadszedrek (vagy földi szedrek) közé soroljuk. A szedernek csak Európában körülbelül kétezer fajtáját tartják számon, Európában, Ázsiában és Észak-Amerikában, illetve Észak-Afrikában is az őshonos bogyósok közé tartozik. A szeder egy tipikus erdei gyümölcs, gyakran árusítják más bogyósokkal, például málnával, szamócával, ribizlivel vagy feketeáfonyával együttesen.

A szeder gyümölcse hasonlít a fekete faeperhez, de azzal nem összekeverendő, régen a népi világban gyakran nevezték fekete málnának, szederjének vagy szedernyének is. A szederbokroknak egyetlen része sem mérgező, így az utazók is mindig bátran fogyasztották a gyümölcsöket kalandjaik során, ha rájuk leltek az erdőszéleken, árokpartokon vagy félárnyékos, ligetes területeken, ahol bőségesen akad ebből az ízletes és nemmellesleg egészséges bogyósból.

Érdekesség, hogy habár a szedret a bogyósok közé soroljuk, a növény termése valójában nem igazi bogyó, hanem olyan csonthéjas terméscsoport, mint rokona, a málna – viszont a málnával ellenben (kóstoltad már az isteni finom, málnás rebarbaralekvárt?) a szeder nem válik le könnyedén a gyümölcsöt hordozó „vacokkúpról”. A szeder, habár mindig is közismert erdei növény volt, a magyar kertekbe csak a 19. század során férkőzött be, sokan nem is a gyümölcséért, hanem tüskés védősövényként ültették.

A tüskétlen verzió kinevelése amerikai nemesítéseknek köszönhető (jelenleg is a Thornfree az egyik legnépszerűbb fajta), ami rengeteget dobott a szedrek népszerűségén. Az erdei szedreknek a termése jellemzően kisebb, azonban minél többet foglalkoztak egy adott fajtával a nemesítők, annál nagyobb, édesebb vagy különlegesebb színű, megjelenésű újdonságokat hoztak létre. Hazánkban a legtöbb szeder Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyékben terem, azonban bármelyik magyar kertben összefuthatunk a cserjével.

Hogyan termeszthetünk szedret a kertben?

A szeder a jó vízellátottságú, humuszos talajt kedveli, a téli fagynak remekül ellenáll, viszont aszályos nyarakon öntözni kell. Ha a kertünkben szeretnénk ültetni, válasszunk neki napos, szélvédett helyet, és számoljunk azzal is, hogy a málnához hasonlatos bokor hosszú, akár 4-5 méterre is megnövő indákat hoz majd, amelyeket érdemes alátámasztani. A szeder tipikusan a második évben fordul termőre, ezt követően az indák elszáradnak.

A szeder virágzása májustól augusztusig tart, az indákon nagyméretű, fehér vagy rózsaszín virágok jelennek meg, amelyeket kimondottan kedvelnek a beporzók, majd fokozatosan zöld, később bordóba hajló, végül fekete színű terméseket hoznak. A szeder nem kifejezetten érzékeny a növénybetegségekre, így nem szükséges az indákat permetezni, a kártevők között leggyakrabban levéltetvek vagy a kis málnabogár támadhatja meg a növényt.

Ha újonnan szeretnénk szedret ültetni, érdemes előnevelt palántát, kisebb cserjét vásárolni, az idősebb növényeket pedig fejbujtással tudjuk szaporítani – az így meggyökereztetett dugványokat ősszel vagy következő tavasszal tudjuk leválasztani és új helyre ültetni; hagyjunk a tövek között legalább 2-3 méter távolságot, illetve ügyeljünk a bokrok rendszeres metszésére, az oldalhajtások eltávolítására is.

Miért egészséges a szeder?

A szeder a magyar népi gyógyászatban is a közismert gyógynövények közé tartozott, a gyümölcsöt és a szeder levelét is egyaránt alkalmazták. A gyümölcsöt tipikusan emésztésjavító, immunerősítő, vérszegénység, rekedtség és megfázás elleni, vitaminpótló „csodaszerként” fogyasztották, hiszen magas C-, A-, B1- és B6- vitamintartalma és ásványianyagtartalma (gazdag folsavban, niacinban, kalciumban és káliumban, de foszfor, magnézium, mangán, vas és réz is van benne, illetve csersavakban, flavonoidokban és gyümölcssavakban is gazdag) miatt egy nagy marék szeder elfogyasztása jóformán felér egy szem multivitaminnal, ráadásul a szeder kiváló antioxidánsforrás.

A szederlevélből készült teával rengeteg különféle egészségügyi problémát gyógyítottak a kolostorok szerzetesei és a falusi javasasszonyok is: a benne található csersavak izzasztó, hasmenéscsillapító és méregtelenítő hatással bírnak, de még a vércukorszint csökkentésére is használják. A szederlevél forrázata mindemellett gyulladáscsökkentő szerként is használható, régen tipikusan a fogínygyulladást és a szájnyálkahártya problémáit gyógyították vele öblögetés útján, de még az aranyér tüneteit csillapító ülőfürdőt is készítettek belőle.

Az ősi időkben nem csak az embereket, hanem az állatokat is gyógyították szederrel: szederlevélfőzettel kezelték például a fekélyeiket. Ezeket a házi gyógykezeléseket nyugodtan kipróbálhatjuk mi magunk is, azonban, ha valamilyen súlyosabb krónikus betegséggel küzdünk, a gyógynövénykúrák kapcsán is mindig érdemes kikérnünk kezelőorvosunk tanácsát. További érdekesség, hogy a szeder nem csak gyógynövényként, hanem cserzőanyagként is közismert volt, ugyanis a levelekből és a hajtásokból jól színező, barna festékanyagot tudtak előállítani.

A gyümölcsökre visszakanyarodva: habár a szeder lekvárként vagy süteményben is nagyon finom, érdemes minél többet elfogyasztani belőle nyersen is, hiszen ebben a formában tartalmazza a legtöbb vitamint, ásványianyagot. Ha szeretjük a gyógyteákat, érdemes a szeder leveleiből is elraktározni néhány csészére valót: a friss leveleket május és augusztus között gyűjtsük be, szárítsuk ki és aprítsuk fel (vagy morzsoljuk), majd fogyasszuk a fent részletezett egészségügyi problémák fellépése esetén, csészénként 1 teáskanállal.

A szeder szüretelése, tárolása és feldolgozása: mi mindenre jó a szeder?

A szeder az erdei gyümölcsök között egy aránylag ellenálló gyümölcsnek számít: sokkal tovább eltartható, mint például a hozzá hasonló málna vagy a földieper, mert jól szállítható és kevésbé hajlamos a penészedésre. Jó, ha tudjuk, hogy a szedret mindig csak érett állapotában célszerű leszedni, ugyanis nem tartozik az utóérő gyümölcsök közé, nem lesz édesebb, ha egy-két napig kint hagyjuk a konyhapulton. A kiskerti termést mindenképpen érdemes feldolgoznunk, ugyanis drága gyümölcsről van szó, a boltban a kilónkénti ára 4.000 Ft-tól indul.

A szedret tipikusan fagyasztás útján tartósítják, ebben a formában egyébként egész évben beszerezhető és egy kicsit olcsóbb is. A friss vagy fagyasztott gyümölcsöt bátran használhatjuk gyümölcslevesekhez, szószokhoz/mártásokhoz, de salátaalapanyagként is izgalmas lehet, sőt, fűszeres csatnit is készíthetünk a belőle. A szeder illik az olyan reggelikhez, mint például a zabkása vagy a joghurt, emellett belesüthetjük különféle tésztákba vagy használhatjuk dekorációként is bármilyen süteményhez – a krémes, habos, pudingos, piskótás vagy a csokoládés receptekhez egyaránt illik.

Nem titok továbbá az sem, hogy a szedret befőzéshez is használhatjuk: habár kompótkészítésre nem igazán alkalmas, kiváló dzsemeket és lekvárokat készíthetünk belőle, ráadásul, mivel nagyon lédús finomságról van szó, a szederszörpről sem szabad megfeledkeznünk. A szedret használják továbbá gyümölcsborok készítéséhez is, ritkán pálinkához, azonban, mivel igen körülményes belőle párlatot készíteni, a szederpálinka tipikusan a legdrágább szeszesitalok közé tartozik.

Recept: Házi szederdzsem

A legízletesebb lekvárjaink és dzsemjeink közé soroljuk a szederdzsemet, amihez jóformán semmire nincs szükségünk, csak gyümölcsre, cukorra, és egy kis dzsemfixre. A szederből – habár ez a gyümölcs is alkalmas a hagyományos lekvárfőzésre – általában dzsemjellegű készítményeket szokás főzni, ugyanis egy nagyon lédús, viszont roppant drága nyári bogyósról van szó, amiből megéri kihozni a maximumot.

A szederrajongókat megosztja a kérdés, miszerint maggal vagy mag nélkül érdemes-e a szederlekvárt, szederdzsemet készíteni. Mindkét alternatíva járható, azonban mi benne fogjuk hagyni a magot, egész egyszerűen azért, mert semmit sem ront a lekvár élvezeti értékén, sőt, annál „szedresebb” lesz a végeredmény. Aggodalomra semmi ok: habár a szeder sajnos nem filléres alapanyag, a dzsem elkészítése pofonegyszerű!

Hozzávalók

• 1 kg szeder
• kb. 400 g kristálycukor
• 3/4 csomag dzsemfix 4:1

A szederdzsem elkészítése

Mossuk meg alaposan (de ne áztassuk!) a szedret, majd tegyük egy fazékba, hintsük meg egy marék kristálycukorral és kézzel roncsoljuk szét a gyümölcsöt. Várjunk tíz percet, hogy a szeder kiereszthesse a levét, majd szűrjük le róla a felesleget – jusson is, maradjon is! – egy másik, kisebb edénybe vagy mérőpohárba. Mi 4 dl levet szűrtünk le a gyümölcsről, amit, ha szeretjük, egyszerűen meg is ihatunk, azonban mi félretesszük egy üveg szörp elkészítéséhez.

A maradék, feleslegesen sok létől megszabadított alapanyagot kezdjük el főzni a többi kristálycukorral, sűrű kevergetés mellett, egészen addig, míg a szeder húsa el nem olvad a lekváralapban – kb. 30 perc alatt elkészülünk. Az alapba keverjük bele a dzsemfixet, forraljuk össze, majd adagoljuk ki a lekvárt az előzőleg csírátlanított üvegekbe. A lezárt tetejű üvegeket állítsuk 15 percre fejtetőre, majd hűtsük ki őket száraz dunsztba téve, és mehetnek is a kamra polcaira!

Recept: Szederszörp

A szederszörpöt ugyanolyan pofonegyszerű elkészíteni, mint bármilyen más gyümölcslé alapú szörpöt: nincs másra szükségünk, mint a kinyert gyümölcslére (érdemes felhasználni hozzá a fenti lekvár során kinyert szederlevet) és cukorra. Attól függően, hogy mennyi gyümölcsléhez sikerült hozzájutnunk, mérjük le azt és keverjünk hozzá cukrot, hogy 1:1 arányú cukorszirupot kapjunk. Nézzük a receptet!

Hozzávalók

• 4 dl szederlé
• 400 g kristálycukor
• 1 csapott tk citromsav

A szederszörp elkészítése

Nyerjük ki a szeder levét: ehhez használhatunk gyümölcscentrifugát is, mi azonban csak leszűrtünk a fenti lekváralapból 4 dl szederlevet, hiszen rengeteg fölösleges nedvesség összegyűlt a szétroncsolt gyümölcshús fölött. Mérjük le a szederből kinyert levet, majd adjuk hozzá a kristálycukrot 1:1 arányban. Főzzük addig, míg gyöngyözni nem kezd, majd adjunk hozzá egy kevés citromsavat (habár a szederlé önmagában is elég savanyú, ahhoz, hogy koncentrátumot hozzunk létre, szükségünk van még egy kis extra savasságra), majd kóstoljuk meg a szörpöt vízzel hígítva.

Ha úgy érezzük, hogy a szörp megfelelően savas, egyszerűen öntsük át az előzőleg csírátlanított üvegbe (ennyi alapanyagból bő fél liter szörpöt fogunk tudni készíteni), majd hűtsük ki száraz dunsztba téve. A szederszörp hozzáadott tartósítószerek nélkül is eláll hónapokig a kamra polcain, azonban mi nem jósolunk az üvegnek ilyen hosszú jövőt, hiszen lehetetlen ellenállni ennek az üdítő nyári finomságnak.

Recept: Szedres vodkaszóda

Ahogy korábban már elárultuk, a szederszörp isteni nyári hűsítő lehet - azonban nem csak szörp formájában érdemes megkóstolnunk, ugyanis nyári koktéljainkat is feldobhatjuk vele. A szeder fanyar íze jól kiegészíti a vodka és a gin ízvilágát, a szóda és a tonik pedig egyaránt képes őket izgalmas, jéghideg nyári hosszú itallá varázsolni.

Hozzávalók

• 5 cl vodka
• 5 cl szederszörp
• 3-4 dl szódavíz
• 2 karika lime
• 1 szál friss menta
• jég

A szedres vodkaszóda elkészítése

Öntsük a pohárba a vodkát és a szörpöt, adjuk hozzá a mentát és a lime-ot, törjük őket össze, majd jöhet a jég, végül pedig öntsük fel az egészet hideg szódával!